Ma van a napja, hogy elkezdem ezt a blogot. Nőnapon, ami számomra a nők elismerésének, tudásuk és szempontjaik felmutatásának napja. A szomszédban tomboló erőszak, a hatalomhoz való igazodás és a szabadság közötti választáshoz közeledve büszke vagyok rá, hogy végre létrejött a feminista szakértők és női politikusok nőügyi munkacsoportja, és egy mértékadó háborúellenes szolidaritási nyilatkozatot adott ki. És ma engedjük útnak a Women of Music Hungary „Adj esélyt a békének!” című videóját. Sokáig húztam, és bár nem tudom még, mi lesz belőle, úgy érzem, nem várhatok tovább, fel kell vállalnom önmagam, a személyes kiállást, így is. Hisz eddigi munkám során mindig is erről beszéltem.
Nem semmi!
Ukrajna a szülőföldem. Azért nem írom, hogy a hazám, mert Magyarországon nőttem fel, és ide jövök haza, „föl-földobott kőként”. Párizzsal egy álom teljesült, mégis úgy döntöttem, itthon kell tennem egy jobb világért, itt találom meg a gyermekeim apját. Így lett,...
