SAJTÓKÖZLEMÉNY 2026. augusztus 20. – Veszprém

A királynék városa emlékeztet: a nők nem maradhatatlan láthatatlanok az új alkotmányban sem

A tényleges egyenlőséghez nem elég a nők jelenléte: jogaiknak, tapasztalataiknak és tudásuknak alakítaniuk kell az új alkotmányt – és ehhez a férfiak felelősségvállalására is szükség van.

                                                                               

Augusztus 20-án az ezeréves magyar államot ünnepeljük. Az idei ünnepségsorozat hivatalos címe – „Augusztus 20.: a nemzet ünnepe, ezer éve együtt Európában” – partnerséget és nyitottságot ígér, a közös múltból építkezve formáljuk a jövőt. De az együtt nem lehet teljes, ha a történetből kihagyjuk azokat, akik már az államalapításnak is részesei voltak.

Veszprém, a királynék városa, Gizella királyné örökségét őrzi. A város és a veszprémi egyház már az államalapítás korától szorosan kapcsolódott a magyar királynékhoz; 1216-ban oklevél erősítette meg a veszprémi püspök királyné-koronázási jogát, a királynéi kancellári tisztség pedig szintén Veszprémhez kötődött.

Az államalapítás nem kizárólag a férfiak története. A nők a kezdetektől Magyarország fennmaradásának és fejlődésének aktív szereplői – a nemzeti emlékezet azonban alig tesz említést róluk.

A főváros egyik legfontosabb szimbolikus tere, a Hősök tere a magyar történelem férfi hőseit állítja középpontba: a Millenniumi emlékmű oszlopcsarnokában Szent István, Szent László, Kálmán, IV. Béla, Károly Róbert, Hunyadi János, Mátyás király, majd Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos szobra áll – női történelmi alak egy sincs közöttük. A tér emellett a magyar demokrácia egyik legfontosabb színtere is. Emiatt ma különösen fontos, hogy a múlt mellett a jelen hősnői is láthatóvá váljanak. A JÓL-LÉT Alapítvány Hősnők Tere kezdeményezése 2021-ben abból a gondolatból indult ki, hogy hozzunk létre egy női panteont: olyan helyet teremtsünk mindazoknak, akik nőként, a férfiak által dominált közéletben, tudományban, kultúrában vagy társadalomban alkottak maradandót. Programunk azóta a nők méltó és arányos politikai, társadalmi és gazdasági szerepvállalását, nagyobb közéleti láthatóságát és biztonságos részvételét erősítő kezdeményezéssé fejlődött.

A királynék városából, demokráciánk megújulásának lehetőségét üdvözölve azt üzenjük: legyen augusztus 20. a nemek egyenlőségének és a közös felelősségvállalásnak is szimbolikus kiindulópontja.

A most induló, széles körű társadalmi egyeztetésre épülő alkotmányozási folyamat különleges lehetőséget teremt arra, hogy Magyarország túllépjen azon a szemléleten, amely a nőket elsősorban családi és reproduktív szerepeiken keresztül értékeli, és teljes jogú politikai, társadalmi és gazdasági szereplőként ismerje el őket.

A JÓL-LÉT Alapítvány és nemzetközi partnerei által 2025-2026-ban parlamenti képviselőnők körében végzett, a nők elleni politikai erőszakot vizsgáló +3R kutatás, és az arra épülő „Hatalom, részvétel, biztonság, nők a megújuló közéletben” című edukációs program azt mutatta meg, hogy a női politikusokat érő nemi alapú támadások nem elszigetelt incidensek. A közéleti és közterekben elkövetett erőszak (pszichológiai, verbális, fizikai, gazdasági) és az online tereket átitató bántalmazás, zaklatás, szexuális támadás, fenyegetés, illetve az intézményi védelem hiánya és a következmények elmaradása egymást erősítő mintázatot alkot.

Az EIGE legfrissebb adatai szerint Magyarországon a nők csaknem fele (49,1%-a) tapasztalt már élete során fizikai erőszakot vagy fenyegetést, illetve szexuális erőszakot – miközben az Alaptörvény XV. cikkének (3) bekezdése ma csak annyit mond ki: „a nők és a férfiak egyenjogúak”. A formális egyenlőség önmagában nem elég: a nők emberi jogainak kikényszeríthetősége általános szemléleti, gyakorlati és intézményi akadályokba ütközik.

A választások után lezajlott edukációs programjainkon is azt tapasztaltuk: a változás iránti igény valós, de a rendszerszintű akadályokat a nők nem tudják egyedül áttörni. Ehhez egymás iránti szolidaritásukra és a nemek egyenlősége mellett elkötelezett férfi szövetségesekre is szükség van.

Ezért a Hősnők Tere kezdeményezés most nyíltan üzeni: a nők biztonságáért, jogaiért és részvételéért, valamint a demokratikus közélet biztonságáért a férfiaknak is felelősséget kell vállalniuk – nem passzív „támogatóként”, hanem saját környezetük normáinak aktív alakítóiként: politikusként, vezetőként, újságíróként, tanácsadóként, munkatársként és állampolgárként.

Nem „női fejezetet” kérünk az új alkotmányban. Azt kérjük, hogy:

1. legyen érdemi, rendszeres egyeztetés a nőjogi és civil szervezetekkel;
2. minden alkotmányos javaslattételt kísérje a nőkre gyakorolt hatásokat is vizsgáló elemzés;
3. az alkotmány ne csak a formális egyenjogúságot mondja ki, hanem biztosítsa a nők tényleges és egyenlő részvételének alkotmányos garanciáit, teremtse meg a tényleges egyenlőség feltételeit, és garantálja a hátrányos megkülönböztetés minden formájával szembeni fellépést;
4. védje a nők méltóságát, autonómiáját és biztonságát, ismerje el a gondoskodás társadalmi értékét, és tegye egyértelművé az állam felelősségét a nőkkel szembeni erőszak megelőzésében és felszámolásában;
5. mondja ki, hogy a nemek közötti egyenlőség előmozdítása állami feladat, és biztosítsa az ehhez szükséges jogalkotási és szakpolitikai környezetet.

A JÓL-LÉT Alapítvány ezért nemcsak javaslatokat fogalmaz meg: a +3R kutatásra épülő képzési programjával kész szakmai támogatást nyújtani parlamenti képviselőknek, politikai és intézményi vezetőknek, valamint munkatársaiknak a biztonságosabb, egyenlőbb és felelősebb közéleti kultúra kialakításához.

A nők nem alkotnak homogén csoportot. A folyamatban meg kell hallani a vidéken élő, roma, fogyatékossággal élő, szegénységben élő, gyermeket nevelő és gyermektelen, fiatal és idős, gondozási feladatokat végző nők, valamint az erőszak túlélőinek tapasztalatait is.

Augusztus 20-án nemcsak a magyar államiság létrejöttét ünnepeljük. Az új kenyér ünnepe az újrakezdés lehetősége is. A 2026-os választások politikai fordulata történelmi lehetőséget teremt arra, hogy a nők biztonsága és részvétele ne maradjon tovább tabutéma.

Most dől el, milyen Magyarországot építünk tovább: olyat, amely ismét láthatatlanná teszi a nőket, vagy olyan országot, amely végre az ország jövőjének teljes jogú alakítóiként ismeri el őket, és amelyben a férfiak is felelősséget vállalnak ezért.

Magyarországot nők is építették. Megérdemlik, hogy az új magyar alkotmányban tapasztalataik, jogaik és szempontjaik teljes súllyal jelen legyenek, és hogy a tényleges egyenlőség megteremtéséért a férfiak is vállalják a rájuk eső felelősséget.

Kutatási eredményeinkről, a Hősnők Tere kezdeményezésről, a közélet tereiben működő szereplők számára indított képzésekről készséggel adunk bővebb információt.

 A sajtóközlemény PDF formátumban is elérhető: LETÖLTÉS

Kapcsolat:

Keveházi Kata – JÓL-LÉT Alapítvány ahosnoktere@gmail.com | +36 20 973 2803

Dr. Szél Bernadett – érdekérvényesítési szakértő JÓL-LÉT Alapítvány | +3R Projekt | Hősnők Tere