Változások a munka-magánélet egyensúlyában
Általánosságban kis csökkenés érzékelhető az átlagos munkaórák számában az elmúlt 5 évben (Eurofound, 2012b), ugyanakkor a férfiak esetében ez az érték továbbra is 40 óra felett van. A munka hatásfoka magas szinten maradt. Az EWCS (European Working Conditions Survey) felmérés is bizonyítja a munkahelyek bizonytalanságának növekedését. Az EQLS-ben (European Quality of Life Survey) résztvevő munkavállalókat arról is megkérdezték, hogy mennyire érzik valószínűnek, hogy a következő hat hónapban elveszíthetik a munkájukat; a ’nagyon’ vagy ’eléggé’ valószínű válaszok megoszlása a 2007-es felmérés 9%-áról 13%-ra nőtt 2011-ben.
Ugyanakkor ez a megoszlás drámaian emelkedett néhány tagállamban, különösen Cipruson (9%-ról 32%-ra), Görögországban (8%-ról 31%-ra) és Lettországban (13%-ról 25%-ra). A munkahelyek bizonytalanságának magas szintjei további erős nyomást gyakorolnak az érintett munkavállalókra.
A munka-magánélet egyensúlyáról feltett általános kérdésre adott válaszok azt jelezték, hogy a munkavállalóknak 22%-a tekintette gyengének a munka és a magánélet összhangját, szemben a 2010-es EWCS felmérés 18%-ával. Viszonylag kis változás volt a specifikusabb kérdésekre adott válaszokban és a munkavállalók következetesen több nehézséget azonosítanak a családi élet összeegyeztetésében a munkával, mint fordítva. Azoknak az aránya, akik azt jelezték, hogy a háztartási munka elvégzése „havonta többször” problémát jelent nekik, mivel túl fáradtan jönnek haza a munkából, a 2007-es 48%-ról 53%-ra nőtt 2011-ben; azoknak az aránya, akik nehéznek találják, hogy eleget tegyenek a családi kötelezettségeiknek a munkában eltöltött idő miatt 30% volt.
Ahogy az várható volt, a ciprusi, görög és lett munkavállalók számoltak be a munkának a családi és a magánéletre gyakorolt legnegatívabb hatásairól, tükrözve a gazdasági válságot és a munkahelyek bizonytalanságát. Ugyanakkor voltak olyan országok, ahol a munka magánélet egyensúlya különösen gyenge volt 2007-ben; ez igaz Bulgáriára és Romániára, ahol úgy tűnik a helyzet mégis valamelyest javult. A munka családi életre gyakorolt negatív hatása továbbra sem jellemző Olaszországban és Hollandiában, és nagyon ritka Dániában és Finnországban is.
A munkavállalók négy százaléka találta nehéznek ’többször egy héten’, hogy a munkájára koncentráljon az otthoni teendők miatt; másik 10% ’egy hónapban többször’ szembesült ezzel a problémával az elmúlt év során. Ezek az arányok némileg alacsonyabbak, 3% és 8% voltak 2007-ben. Bár még az ezt a problémát legtöbbször jelző országokban is volt kis változás (Görögország és Lettország), mégis a legalább ’havonta több alkalommal’ választ adók aránya emelkedett igen magas szintre Cipruson (9%-ról 23%-ra), Csehországban (10%- ról 21%-ra), Magyarországon (17%-ról 23%-ra), Máltán (7%-ról 17%-ra), Lengyelországban (18%-ról 26%-ra) és Szlovákiában (10%-ról 20%-ra). A munkavállalók Dániában, Svédországban, de még Németországban, Finnországban és Hollandiában látják legoptimistábban a családi kötelezettségeik és munkájuk összefüggését.
A férfiak és nők által jelzett problémák megoszlása szinte változatlan volt 2011-ben 2007-hez képest. De amíg 2007-ben nem volt különbség a nemek között, a túl fáradt „hetente többször” elvégezni a házimunkát kérdésre, addig 2011-ben már több nő válaszolt így (27%, szemben a férfiak 23%-ával).
Az eredmények megfelelnek a korábbi felméréseknek és igazolják a gyermekek és a hosszabb munkaidő jelentőségét is, mint olyan elemekét, amelyek növelik a munka és a családi élet összeegyeztethetetlenségének valószínűségét.
Az is világos, hogy az ebből fakadó meg nem fizetett gondozási feladatok és házimunka kiemelkedően befolyásolja a munka és magánélet harmóniáját. Az érintettek körében a házimunkával és gondozási feladatokkal töltött heti átlagos órák száma – illetve a különbség férfiak és nők között – rendkívül hasonló 2007-ben és 2011-ben, legalábbis EU átlag szinten, bár van néhány nagy változás egyes tagországok esetében. Kotowska és munkatársai (Eurofound, 2010d) azzal érveltek, hogy a gondozást igénylő idős hozzátartozók napi rendszerességű ellátása ugyanannyira elvárt, mint a gyermekeké, ezt a jelenlegi felmérés is igazolja.
Forrás: Changes is work life balance. Eurofound
Fordítás: Jól-Lét Alapítvány önkéntes
