Pages Navigation Menu

JÓL-LÉT Alapítvány

Proaktívan a nők gazdasági függetlenségéért,
kiteljesedéséért és munkahelyi esélyegyenlőségéért

Categories Navigation Menu

Állandó munkatársak

 Keveházi Katalin – alapítványvezető

Mottóm:  “Minden embertől lehet valamit tanulni”

2000-től HR-vezetői, újságírói, marketinges (satöbbi) háttérrel érintett, kétgyermekes (ma már  három) anyaként kezdtem pályaújrakezdő nők segítésével foglalkozni2002-ben megszerveztem az  Alapítványt, melynek rengeteg szakmai és emberi tapasztalatot, élményt és kapcsolatot  köszönhetek.

KányaKinga_fotóKánya Kinga – projektmenedzser

Mottóm: Inkább változást kezeljünk, mint válságot.

Az Alapítvány munkájában 2010 óta projektvezetőként, stratégiai szemléletemmel,  szervezetfejlesztő és közösségfejlesztő tapasztalataimmal veszek részt. A közösségi és szervezeti  együttműködés fejlesztés, hálózatépítés és az interszektorális partnerségek kialakítása jelenti  számomra a programok hozzáadott értékét és egyben az egyik fő személyes motivációmat is.  Immáron három gyerekes anyaként a munka és magánélet összehangolása napi tapasztalat számomra, ennek az életszakasznak a kihívásaival és szépségeivel együtt.

Major Lívia – oktatási vezető és HR-szakértő

Szervezetfejlesztőként, trénerként,  munkaerőpiaci és álláskeresési tanácsadóként veszek részt a JÓL-LÉT alapítvány munkájában.

Ezt megelőzően közel egy évtizedig nagyvállalati környezetben HR területen dolgoztam, ahol a  szakmai tevékenységek szinte minden fajtájával foglalkoztam. Kedvenc területem azonban a    képzés-fejlesztés volt, ami nagyon sok sikerélményt kínált számomra, mivel közvetlen kapcsolatot  jelentett a munkatársakkal és megélhettem az oktatás, a személyes képességek fejlesztésének  örömét. A női érdekvédelem és esélyegyenlőség mindig szívügyem volt – hobbiként is (önkéntes  emberi jogi trénerként fiatalokat oktattam) és azt is kerestem, hogyan tudnám ezt vállalati keretek között is érvényesíteni.  A JÓL-LÉT alapítvánnyal is ilyen projektek révén találkoztam, hogy aztán magával ragadjon az itt folyó elkötelezett és hiánypótló munka.

Tanári végzettségemmel,  HR-es múltammal, tréneri és coach tapasztalataimmal, gyakorló „önfejlesztőként” pontosan látom, mi vezérelt mindig: a személyes fejlesztésbe, a fejlődés lehetőségébe vetett hit. Csoportos vagy egyéni módszerek: más-más módon segítenek a képességek kibontakozásban. Folyamatos fejlődés nélkül azonban nemcsak a személyes életpálya sikeres beteljesítése elképzelhetetlen, hanem a vállalatok, szervezetek fennmaradása szempontjából is létfontosságú, hogy képesek legyenek megújulni, munkatársaikkal együtt készen álljanak a folyamatos tanulásra.

 

Göntér Mónika – HR-szakértő, önismereti tanácsadó, coach,

 a JÓL-LÉT Alapítvány álláskeresési tanácsadója

Dolgoztam multinacionális nagyvállalatnál és családi kisvállalkozásnál, kerestem (és találtam)  állást várandósan. Végeztem részmunkaidős és kötetlen munkát a GYES mellett, voltam  alkalmazott és vállalkozó is. Kornis Mihály szavai pontosan kifejezik azt, amit a munkáról  gondolok: “A munka a robottól abban különbözik, hogy személyes értelme van. Akkor is örülök,  hogy megcsinálhatom, amikor fáradsággal jár. Nem tudják megparancsolni; megteszi az ember, ha nem parancsolják is. Belső parancs. Nevezzük a nevén: játék.”

Mindenkit abban támogatok, hogy munkájában megtalálja az örömet, illetve hogy olyan munkát találjon, amelyben örömét leli. Elérhetőségem: gonter.moni@jol-let.com, www.gontermoni.hu

Az álláskeresési tanácsadásról bővebben ide kattintva olvashatsz.

 

 

ivanyiklara

  Iványi Klára

esélyegyenlőségi és antidiszkriminációs tanácsadó

 

 

 

 

 

Dománszki Anikó – pénzügyi munkatárs

Közgazdászként végeztem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Dolgoztam állami cégnél és  multinacionális vállalatnál. Egy 7 éves örökmozgó fiú és egy 4 éves ábrándos lány édesanyja vagyok.  Örültem a gyermekeimmel otthon töltött időnek, ami alatt a Nyugat-Magyarországi  Egyetem Közgazdasági szakán egyetemi végzettséget szereztem. Szakmai pályafutásom során  bérszámfejtőként, pénzügyesként és könyvelőként dolgozva tapasztaltam a munkáltatók  rugalmatlanságát avval szemben, ami egyszerűen csak más, mint a megszokott. Volt bennem  előítélet a munkába visszatérés matt. Nem egyszerű. Csodákért tenni kell. Önbizalmat építeni belül, kapcsolatokat kívül. Büszke vagyok rá, hogy egy olyan szervezet része vagyok, ami segít felszínre hozni azt, amit kisgyermekesként sejtünk: értékesebb emberek lettünk mióta másokért is dolgozunk.