Pages Navigation Menu

JÓL-LÉT Alapítvány

Proaktívan a nők gazdasági függetlenségéért,
kiteljesedéséért és munkahelyi esélyegyenlőségéért

Categories Navigation Menu

Apa is csak egy van

Apa is csak egy van

avagy

a nemek közti magánéleti munkamegosztás a XXI. Században

Apa is csak egy vanA JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány az anyaság és munka/hivatás/karrier összeegyeztetésének széles körben tapasztalt nehézségeit kutatja, tárja fel, kínál rá megoldásokat. 2010 tavaszán indult „Látható apák, avagy férfiak, akik otthon is működnek” című kampányunk keretében létrejött kiadványunkban rávilágítunk a tudatunkban mereven rögzült, a társadalmi gyakorlatok szintjén azonban már oldódó hagyományos nemi szerepmegosztás ellentmondásaira és következményeire.

Az anyaszerep fontosságáról sokat hallunk, ugyanakkor nem kevésbé meghatározó valamennyiünk életében az apa. A nők hátrányairól sok szó esik, a férfiak ehhez való viszonyáról kevésbé. Nem ismerjük, értjük a rejtett összefüggéseket, és mivel valamennyien férfinak vagy nőnek születtünk, ha bosszankodunk is olykor egymáson, természetesnek vesszük a női vagy férfi mivoltunkból adódónak tekintett történéseket. Egyéni tapasztalatainkból indulunk ki, miközben véleményt alkotunk, olykor ítélkezünk, s kevesen tudják, hogy a nemek társadalmi szerepének vizsgálata ma már önálló tudomány (gender studies), s a nemek szerinti megközelítés egyre több tudományágban megjelenik.

A nemek közötti évezredek óta rögzült viszonyrendszer megbomlása szerte a világban, így idehaza is egyre többekből vált ki reakciókat. Míg egyesek üdvözlik, hogy az emberiség mindkét felének van lehetősége jogai gyakorlására, képességei fejlesztésére, magánéleti döntéseinek szabad meghozatalára – ha nem is egyenlő esélyekkel, mértékben, és nem is minden kultúrkörben – mások a nők és férfiak egyenlő jogai és kötelezettségei alatt a nemi jelleg megszűnését értik, s nyíltan deklarálják: a nőknek otthon a helyük.

Sokan mondják, értékvesztett, fogyasztói szemléletű társadalomban élünk, önzőbbek lettünk, hisz ami a felszínen látszik az, hogy a mai nők és férfiak kevésbé, később, rövidebb időre köteleződnek el párkapcsolataikban, nehezebben vállalnak gyermeket. Hogy e statisztikailag kimutatott, a politikusok ingerküszöbét is elérő, demográfiai problémaként definiált, ugyanakkor valamennyiünk által megtapasztalt jelenségek mögött a nemek közötti szerepmegosztás átalakulása, egy új, a kor, a demokrácia követelményeinek megfelelő nemek közötti egyensúly társadalmi szükségszerűsége áll, még csak kevesek számára nyilvánvaló.

Évezredek óta megszoktuk, hogy biológiai nemünk vegytiszta társadalmi funkciót ír elő a számunkra: már magzatkorban eldől, hogy az XX kromoszómával születettek a család ellátásáról, a XY kromoszómát hordozók a család megélhetéséről gondoskodnak. Az elmúlt idők visszafordíthatatlan társadalmi, gazdasági, technikai és lélektani változásai ellenére a nők és férfiak életpályájának alakulását még mindig erőteljesen befolyásolja ez a merev, fekete-fehér biológiai meghatározottság.

A férfiszerepek átalakulása a női szerepek 150 éve megindult bővülését csak az utóbbi egy-két évtizedben követi. Jóval lassabb és szűkebb körben bekövetkező, ugyanakkor már egyértelműen beazonosítható változásoknak lehetünk szemtanúi Magyarországon is. “A gyereknek az anyja mellett a helye”-nézet zsigeri beágyazottsága ellenére öltönyös férfiak viszik bölcsődébe csemetéiket, vagy maradnak velük otthon szülői szabadságon, a játszótéren a kismamák mellett olykor napközben is felbukkannak a kispapák (nem csak vasárnap délelőtt vagy munka után), egyre nagyobb arányban fülelnek a szülői értekezleteken, általánossá vált az apás szülés, és megjelent az első gyermekét pelenkázó férfit megjelenítő hirdetés is.

Ahelyett, hogy a különböző ideológiák mentén elvitatkozgatnánk pl. a válás szabályozásáról vagy a családmodellek elismeréséről, induljunk ki inkább abból, milyen mintákat hagyunk saját fiaink és lányaink számára, milyen jövőt szánunk nekik. Csakugyan azt szeretnénk, hogy az az értelmes kislány, azokkal a gyönyörű loknikkal, nap mint nap a kilincset szidolozza, és várja haza a csemetéit meg a ház urát, hogy utóbbi este a kanapén hátradőlve utasítgassa, “nevelje már meg azt a büdös kölköt, mert nem hallja tőle a meccs közvetítését”? És arra vágyunk, hogy az a kedves, eleven lurkó állását veszítve egy el nem kerülhető leépítés során az alkoholba meneküljön a problémák elől?  Nem derűsebb-e az a vízió, hogy Lokni és Elevenke egymást segítve, együttesen vállalva a feladatokat és a kockázatokat állják az élet viharait? Nem mindegy, melyikük keres éppen több pénzt, vagy mesél a kicsinek?

A hagyományos nemi szerepmegosztáson alapuló (kenyérkereső apa, háztartásbeli anya) családmodell ma már kevéssé lelhető fel a valóságban, ugyanakkor a társadalom valamennyi szintjén (egyén, család, közösségek, munkahely, kultúra, tudomány, gazdasági és közélet) a biológiai nem határozza meg a nők és férfiak eltérő, előbbiek esetében a férfiakénál jóval korlátozottabb lehetőségeit.  A társadalmi nemi szerepek (gender), azok mindenkor az adott társadalom által történő térben és időben tehát változó leosztása magyarázatra szorul. Leegyszerűsített megfogalmazásban

▪          Biológiai nem (angolul sex) – akinek születtünk

▪          Társadalmi nem (angolul gender) – akivé, amilyenné (az adott társadalomban) válhatunk

Az igazságosság, a demokrácia követelményeinek való megfelelés, az egyének képességeinek, a párkapcsolatok minőségének, a családok kohéziójának megőrzése, fejlesztése és kibontakoztatása, a társadalmi, gazdasági fejlődés szempontjából elengedhetetlen, hogy a nők és férfiak egyenlően vehessék részüket az élet legkülönbözőbb színterein adódó feladatokból és sikerekből.

Mindaddig, amíg a társadalom alakítására hatást gyakorló döntéshozók, a közgondolkodást formáló szereplők, a média számára nem lesz nyilvánvaló, hogy a nemek egyenlősége ügyében felmerülő tennivalók elől nem lehet elbújni, szükség lesz a változások elkerülhetetlenségét magyarázó, értelmező, tudatosító és népszerűsítő kiadványokra.

Célunk, hogy bemutassuk honnan hová tart az emberiség két felének együttműködése, egyúttal szeretnénk hozzájárulni a férfiszerepek változásának láthatóvá, érthetővé és szerethetővé tételéhez.

Szeretnénk, ha nem értenének, vagy magyaráznának félre bennünket, ezért hangsúlyozni szeretnénk: célunk annak elősegítése, hogy a nők és férfiak párkapcsolataikat „előírt” nemi szerepektől függetlenül, élethelyzetükre és egyéni igényeikre szabottan, azok változásához rugalmasan alkalmazkodva szabadon alakíthassák. Mivel azonban a valamennyire mindannyiunk életét behatárolják a nemi szerepeket érintő külső és belső elvárások, fontosnak gondoljuk, hogy magunk is hozzájáruljunk a „fejekben történő változáshoz”. Így kiadványunk révén tisztelettel szeretnénk adózni a nemek egyenrangúságát a saját életükben megvalósítani törekvőknek.

Célunk azoknak a férfiaknak

▪          az elismerése, akik részt vesznek a szülői és az otthon felmerülő egyéb feladatok ellátásában, hisz ők azok, akik társként állnak párjuk mellett, és mintaként gyermekük előtt.

▪          a bátorítása, akik úgy érzik, szívesen segítenének, de nem boldogulnak olyan jól az otthoni feladatokkal, mint a mellettük élő nő: sebaj! a lányok sem születtek profi szakácsnak!

▪          megóvása életük nagy tévedésétől és annak következményeitől, akik azt hiszik, eleget tesznek azzal, ha hazaadják a pénzt: sokat veszítenek!

Célunk még azoknak a nőknek

▪          az elismerése, akik hagyják, hogy párjuk, férjük, fiuk beszálljon a gyereknevelésbe és a házimunkába!

▪          a bátorítása, akik ha úgy érzik, nem elég boldogok a házimunkától és a gyerekneveléstől, képesek ezt megosztani párjukkal és környezetükkel, támogatást kérni és életmódot váltani.

▪          a megóvása, akik úgy érzik, hiába küzdenek az otthoni feladatokkal nap mint nap, nem kapnak érte elismerést!

Nem célunk, lebeszélni:

▪          a férfiakat a férfiasnak mondott ház körüli munkák elvégzéséről – már amennyiben el tudják azokat végezni.

▪          a nőket a nőiesnek mondott házimunkák elvégzéséről – már amennyiben el tudják azokat végezni. (Furcsa, igaz?)

▪          a férfiakat a kenyérkeresetről – már amennyiben van piacképes szakmájuk.

▪          a nőket a gyermeknevelésről – már amennyiben van már/még nevelhető gyerekük.

A vállalkozó kedvűeknek különösen

Minden jót kívánnak,

A szerzők

A kiadvány megvásárolható vagy megrendelhető irodánkban. Ára: 790,- Ft