“Rugalmas munka: “esélyegyenlőség a munka világában”

Az EBH meglepő eredményeket hozó tanulmánya a védett tulajdonságú munkavállalók munkaerő-piaci és ezen belül munkahelyi helyzetének, problémáinak bemutatására vállalkozik. A majdnem tízezer munkavállaló megkérdezésén alapuló kérdőíves kutatás során öt védett tulajdonságra rákérdezve – életkor, etnikai hovatartozás, nem, egészségi állapot és családi állapot – vizsgálták a hátrányos megkülönböztetés meglétét három munkahelyi dimenzióban. Vagyis azt, hogy az adott védett tulajdonság szerint tapasztalt-e a munkavállaló diszkriminációt a bérezésben, munkakörülményekben illetve előmenetele során.

“Az esélyegyenlőség a munka világában” című 2011-es felmérés szerint a legnagyobb eséllyel koruk miatt érezték a munkavállalók diszkrimináltnak magukat. Ennek valószínűsége legalacsonyabb a civil szférában dolgozók között: a bérezés, a munkakörülmények, az előmenetel esetében durván fele, mint a versenyszférában tapasztalható érték. Az etnikai hovatartozás alapján történő diszkrimináció érzékelése csekély, egy százalék körüli, vagy az alatt marad.

Összességében vizsgálva a három munkaerő-piaci tényezőt, a vizsgált négy szférában (civil-, versenyszféra, közszféra, kormánytisztviselők) dolgozó csaknem tízezer munkavállaló közül viszonylag keveseket ért diszkrimináció. Legkevésbé a civil szférában dolgozó munkavállalóknak kell attól tartaniuk, hogy hátrányos megkülönböztetés éri őket a munkahelyükön. Míg minden tizedik versenyszférában dolgozót ért diszkrimináció a munkahelyén és a közszférában is, 9 és 10 százalék körül van ez az arány, addig 100 civil szférában dolgozó munkavállaló közül 4 tapasztalt hátrányos megkülönböztetést.

A romák több mint tízszeres eséllyel tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést származásuk alapján, mint a többi vizsgált munkavállaló. (Ehhez fontos adalék a munkavállalók nemzetiségek szerinti megoszlása: míg a romák aránya a munkavállalók között 2,3 százalék körül van, 1 százalék német nemzetiségű, 0,5 százalék román és 0,3 százalék szlovák nemzetiségű került be a kutatásba.) Figyelemreméltó a nem hatása a származási diszkrimináció esetében: míg általában a nők magasabb eséllyel tapasztalnak diszkriminációt a különböző védett tulajdonságok alapján, a származási-etnikai diszkrimináció kevésbé sújtja őket. Általában ugyanis a nemi diszkriminációs tapasztalatot a nők körülbelül hétszeres eséllyel élték meg, mint a férfiak a bérezés, munkakörülmények és az előléptetést együttesen vizsgálva.

A magyar cégek rugalmasabbak

Foglalkoztatási forma alapján a határozatlan idejű szerződéssel foglalkoztatottaknak van a legkevesebb esélye a rugalmas munkavégzésre. A férfiakhoz képest a nők számára inkább elérhető a rugalmas munkaidő, továbbá a rövidebb és a hosszabb munkavégzés lehetősége. A munkavállaló életkora azonban nincs szignifikáns hatással a rugalmas munkavégzési formák elérésére. Egy roma munkavállalónak majdnem minden esetben kevesebb az esélye a rugalmas munkavégzés igénybevételére egy nem romához képest. A magasabb végzettségűek könnyebben férnek hozzá.

Meglepő, de a fiatal, gyermektelen szingliknek jobb esélyei vannak a rugalmas munkavégzési formák kihasználására, mint az idősebb, gyermekkel és társsal élő munkavállalóknak. Településtípus vonatkozásában főként a megyeszékhelyek és Budapest között láthatunk különbségeket: a fővárosiak számára inkább nyitott a rugalmas munkaidő-beosztás, a rövidebb munkaidő, a más munka-beosztás és a kevesebb munkanap lehetősége. A tartós betegség, fogyatékosság nélkül élők számára kevésbé teszik elérhetővé a rugalmas munkavégzési formákat, mint a rossz egészségi állapotban lévőknek. A régi szakszervezeti tagoknak nagyobb az esélye arra, hogy rugalmasan végezhessék munkájukat, minta azoknak, akik soha nem voltak tagok.

A rugalmas munkavégzéshez való hozzájutáshoz egyértelműen a Közép-Magyarországon dolgozók vannak a legjobb helyzetben, a legrosszabban pedig meglepő módon a nyugat-magyarországi munkahelyek foglalkoztatottjai vannak. Minél nagyobb munkahelyen dolgozik valaki, annál kisebb eséllyel fér hozzá a rövidebb munkaidő lehetőségéhez és annál nagyobb esélye van más munkaidő-beosztásra.

Azon munkahelyeken, ahol van valamilyen esélyegyenlőséggel foglalkozó dokumentum, nagyobb a munkavállalók esélye a rugalmas munkavégzésre. Szintén meglepő információ, hogy a magyar és főképp magántulajdonban lévő vállalatok teszik leginkább lehetővé a rugalmas munkavégzést. A régebben alapított vállalatok kevésbé nyitottak az otthoni munkavégzésre azokhoz képest, melyeket nemrég alapítottak. A közszféra dolgozói a versenyszférában dolgozókhoz képest kevésbé élhetnek a rugalmas munkavégzési lehetőségekkel. A civil szféra alkalmazottai számára inkább biztosított a rugalmas munkakezdés és befejezés, az otthoni munka és a kevesebb munkanap lehetősége.

Forrás: szakszervezetek.hu