Szakmai összefoglaló a JÓL-LÉT Alapítvány 2015. március 9-én rendezett szakmai konferenciájáról, amelyen átadtuk a Visszafogadó Munkahely Díjakat a visszavárt kisgyermekes munkavállalók jelölései alapján a legnépszerűbb és legelkötelezettebb kategóriákban.
A rendezvényt megnyitó beszédében Tove Skarstein Norvégia magyarországi nagykövete kiemelte, hogy a női jogok emberi jogok, ezért nem lehet a nőket érintő társadalmi hátrányokat kizárólag nőügyként tekinteni, ez társadalmi szintű probléma. Hangsúlyozta, hogy az észak-európai országokban az 1970-es években elindított, a férfiak és nők gyermeknevelésben való közös részvételét segítő intézkedéseknek köszönhetően egy olyan generáció nőtt fel mára Norvégiában, akik számára ez a hozzáállás már természetes. Egyértelművé tette, hogy Norvégiában (a közvélekedéssel ellentétesen) nem az olajból származó bevételek jelentik a gazdasági erőt, hanem a nők magas aránya a munkaerő-piacon, amely 75 %-os részvételt jelent. Érdemes tehát felismerni, hogy a nők munkavállalásának komoly gazdasági szinten is kimutatható hatása van. Mindez azonban a férfiak családi szerepvállalásának növekedésével együtt érhető el, amelynek lendületet adhat egy ezt ösztönző jogszabályi környezet. A nők szempontjait is beemelő jogszabályi környezet kialakításához elengedhetetlen a nők politikai és döntéshozatali pozíciókban való részvételének növelése.
Keveházi Katalin, a JÓL-LÉT Alapítvány vezetője előadásában a szemléletformálás jelentőségét hangsúlyozta. A rendszerváltást követően vált Magyarországon a nők munkaerő-piaci lehetőségei romlottak – a munkaerő-piaci környezet és a nagyvállalatok és multinacionális cégek arányának növekedésével megváltozott. Ugyanakkor Magyarországot még mindig nagyon konzervatív szemlélet jellemzi a férfiak és nők társadalmi szerepével kapcsolatban, amely az utóbbi 5 évben különösen hangsúlyossá vált. A nők eltérő biológiai életciklusából levezetett, a nők adottságairól, képességeiről és készségeiről alkotott sztereotip, általánosító és korlátozó társadalmi nézetek fenntartják a fizetett és fizetetlen munka megoszlásának egyenlőtlenségét, a rekreációra fordítható idő egyenlőtlen megoszlását, a nők és férfiak közötti élethosszig tartó jövedelmi egyenlőtlenségeket és a döntéshozatalban betöltött kiegyenlítetlen befolyását. A nők teljes élethez való egyenlő jogainak biztosításához, ahhoz, hogy a férfiakhoz hasonló módon önállóan, valódi választási lehetőségek alapján hozhassák meg döntéseiket, elengedhetetlen a nők gazdasági függetlensége. A nők elleni erőszak számtalan formája a munkahelyeken is jelen van, erre hívjuk fel a figyelmet a NÓRA-HÁLÓZAT munkája során is.
Magyarországon a nők 53%-os foglalkoztatási aránya is alacsonynak számít az Európai Unió országainak arányához viszonyítva, kiugróan azonban az 5 éven aluli gyermekeket nevelő nők 26%-os foglalkoztatási arányával teljesítünk alul az európai – és közép-európai országokhoz – képest is, hangsúlyozta Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa. A szakpolitikai megközelítéseket és a családpolitikai törvényt elemezve kimutatható, hogy a szakpolitikában a nők hagyományos szerepeit hangsúlyozó konzervatív ideológia dominánsan jelenik meg, szemben az esélyeket kiegyenlítő intézkedésekkel. A gyermekek felelős felneveléséhez történő hozzájárulás elve alapján hozott szakpolitikai intézkedések (GYES visszaállítása, családi adókedvezmény. GYES befagyasztása, apai szabadság változatlanul hagyása, bölcsődei térítési díjak) egyértelműen a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez járulnak hozzá. A családi adókedvezmény esetén a három gyermekes családok számára a gyermekek után járó támogatások összegében egyértelműen kimutatható, hogy a 300 000 Ft feletti jövedelemmel rendelkező családok részesülnek legnagyobb arányban a kedvezményekből, míg a részesülés a jövedelem csökkenésével arányosan csökken. A dolgozó, jól működő családok támogatása érdekében sorozatosan meghozott döntések az egyenlőtlenségek aránytalan növekedését eredményezik, amely visszatükröződik a gyermekszegénység európai uniós csökkenő tendenciájával ellentétes nagyarányú növekedési mutatóiban is.
A NÓRA-HÁLÓZAT – országos gender tudatos munkaerő-piaci tanácsadó hálózat – kialakításának indokoltságát adják a munkaerő-piaci jellemzők tekintetében kimutatható területi különbségek – emelte ki Gregor Anikó az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatója. A részmunkaidős foglalkoztatás országos 9,3%-os arányához képest régiónként jelentős eltérések tapasztalhatók, az országos átlagnál alacsonyabb arányok mutathatók ki a közép-magyarországi, észak –alföldi és észak-magyarországi régiókban. Ugyanezen régiók minősülnek a leghátrányosabb helyzetűnek a kisgyermekes nők foglalkoztatási arányainak szempontjából is, míg Budapest kiugróan magas arányban vezet ebből a szempontból (21%) az országos arányhoz képest (11%). A felmérés alapján a kisgyermekes nők 24%-a egy évnél hosszabb ideig keres munkát, 2012-ben a GYES-en, GYED-en lévőknek mindössze 49%-a nyilatkozott úgy, hogy van munkahelye, ahova visszatérhet dolgozni. Más kutatások eredményeinek felhasználásával az is kimutatható hogy a GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra be- vagy visszalépő nők csoportja más változók mentén sem egységes, és eltérő esélyeiket, problémáikat, akadályaikat erőteljesen meghatározza például az osztályhelyzetük.
Az anyaság és jogi juttatások igénybevételének a munkaviszonyra gyakorolt hatásával kapcsolatban Lehoczkyné Kollonnay Csilla a CEU munkatársa előadásában azokra az ellentmondásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a visszatérés folyamatát a munkavállaló és a munkáltató számára sem teszik egyértelművé. A felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezések elsősorban a várandósság és az otthonlét időszakára vonatkoznak, ugyanakkor a visszatérés során (pl. GYED Extra igénylés esetén) már nem védik a munkavállalót, a jogellenes felmondás esetén a szankciók a munkáltatók számára nem jelentenek visszatartó erőt. Csekély előrelépés történt az apai jogosultságok területén. Annak ellenére például, hogy a gyermek gondozása céljából az apák is jogosultak a fizetés nélküli szabadság kivételére, a Munka Törvénykönyve úgy határoz, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság alatti időre járó védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, ezzel sem moitiválva a gyermeket vállaló szülőket a kölcsönös munkamegosztásra.
A kisgyermekes női munkavállalókat érő hátrányos megkülönböztetés feltárásának lehetőségeiről beszélt Gregor Katalin, az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogásza, kiemelve hogy továbbra is előfordul, hogy a dolgozó nők munkaviszonyát próbaidő alatt várandósságuk miatt megszüntetik, vagy nem hosszabbítják meg a munkaszerződésüket, ezáltal nehéz helyzetbe hozva a nőt és születendő gyermekét, mivel ellátatlanok maradhatnak. Probléma még, hogy a szülési szabadságról visszatérő nőknek sokszor szembesülniük kell azzal, hogy nem ugyanazt a munkakört kapják vissza, esetleg megváltozott a munkaidő, munkarend. A toborzás és kiválasztás során a legnehezebben kimutatható a gyermekes anyákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés. A munkahelyi zaklatás során az EBH védett tanúvallomásra is ad lehetőséget, amelynek során a panaszos érdekében nyilatkozó tanúk adataik titkosítását kérhetik. Az eljárások során kimutatható, hogy egyre többen vannak olyan munkáltatók, akik megegyezésre törekszenek a panaszossal, kérve a hatóságot, hogy a közöttük létrejött megállapodást határozatával hagyja jóvá.
Az előadásokban kimutatott tendenciák együttesen jellemzik, és termelik újra a nők a férfiakénál alacsonyabb munkaerő-piaci státuszát, melynek legmarkánsabb, általános kísérőjelensége a gyermeket vállaló nők visszatérésének korlátozottsága. Minden előadó hangsúlyozta a nők és férfiak közös szerepvállalásának és felelősségének jelentőségét az egyenlőtlenséget újratermelő folyamatok megállításában. A nők arányos politikai részvétele ahhoz, elengedhetetlen, hogy a nőket érintő kérdésekben eséllyel vegyenek részt a döntés előkészítésben és döntéshozatalban. Az apák nagyobb arányú szerepvállalása a gyermeknevelés és családi élet területén, az ehhez szükséges jogi és a szakpolitikai feltételek megteremtésével elengedhetetlen. Mindez csak együttesen a nők visszatérését valóban támogató feltételek kialakításával (bölcsődei ellátások) és a munkavállalók védelmét valóban megvalósító feltételek következetes képviseletével érhetők el.
Összegzés
Érdemes a munkavállaló és a jó szülő és felelős család fogalmakhoz kötött nőkre és férfiakra vonatkozó ideologikus megközelítések feloldása, a létező és kimutatható egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.
A férfiak családi részvételének segítése a 2013-ban díjazott, és az idén Visszafogadó Díjra jelölt munkáltatókkal folytatott kerekasztal beszélgetés során is hangsúlyosan megjelent. A támogató szervezeti kultúra elsősorban azoknál a családoknál segíti a munka- és magánélet sikeres, egyenlő szülői munkamegosztáson alapuló összeegyeztetését, akik mindketten ugyanott dolgoznak. Ilyen családokban a munkáltatók könnyebben tudják segíteni az egyeztetést. A területi eltérésekkel kapcsolatban a résztvevők elmondták, hogy törekednek a budapesti központban és a vidéki telephelyeken is azonos lehetőségeket biztosítani a visszatérésre. Eltérés kevésbé területi alapon, mint szektor és munkafolyamatok szerint tapasztalható – a termelő szektorban az atipizálási lehetőségek feltárása, a többségében férfiakat érintő munkakörökben pedig a családi szerepvállalásra ösztönzés lehet egy fejlesztési terület.
Visszafogadó Munkahely Díj átadása
Ugyanakkor vannak olyan hazai munkáltatók, amelyek támaszkodni kívánnak a nők tehetségére. A JÓL-LÉT Alapítvány a „Nóra-háló, avagy országos gender-tudatos munkaerő-piaci tanácsadó hálózat létrehozása tudástranszferrel” című projektje keretében kezdeményezett NÓRA-HÁLÓZAT-ban együttműködő civil szervezetekkel együtt 2014 végén közösen hirdették meg a „Munkám visszavár” című pályázatot, amelyre gyermekgondozási szabadságuk után korábbi munkahelyükre sikeresen visszatért szülők nevezhették munkaadójukat. A jelölések alapján, az azt elfogadó vállalatok közül a JÓL-LÉT Alapítvány szakértői választották ki a 2014. évi Visszafogadó Munkahely Díjjal elismert munkáltatókat. A helyi NÓRA-pontokat működtető szervezetek minden olyan régióban, ahonnan jelölések érkeztek, regionális Visszafogadó Munkahely díjat adnak át.
Molnár Imre, a GS Consulting vezetője, aki egyébként egy évig GYES-en volt otthon gyermekével, a díjak átadása előtt kihangsúlyozta, hogy a visszafogadás helyett javasolná a visszavárás fogalmát, ami véleménye szerint jobban kifejezi azt a folyamatosságot, amit a munkáltató és a munkavállaló közös tervezésére vonatkozik a várandósság, otthonlét után a sikeres visszatérés megvalósítása érdekében.
A Munkám visszavár pályázat 2014. évi díjazottjai:
„Legnépszerűbb visszafogadó munkahely díj 2014”:
Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.
A díjazott munkáltatóra 55 jelölés érkezett országos szinten. A jelöléseket küldő női munkavállalók hangsúlyozták, hogy munkáltatójuk elkötelezett, etikus és korrekt a kisgyermekes nők visszafogadása iránt. A visszatérést segítő munkáltatói gyakorlatok közül kiemelték a proaktív kapcsolattartást a távollévő kisgyerekes munkavállalókkal, és azt, hogy a vállalat biztosítja a szülés előtti munkakörbe történő visszatérést. A cég többféle atipikus munkaformát is biztosít a munkatársaknak a budapesti és vidéki munkahelyeket egyaránt: részmunkaidő, rugalmas munkavégzés, törzsidő lehetősége. A kisgyermekes nők visszafogadását rendszerszinten működtető programban a vezetőség is elkötelezett.
„Legelkötelezettebb visszafogadó munkahely díj 2014”
NI Hungary Kft – Debrecen
Az elektronikai iparban működő cég munkatársainak 34%-a kisgyermekes munkavállaló. A vállalat elkötelezettségét mutatja, hogy a jelölések többgyermekes munkavállalóktól érkeztek. A vállalat visszafogadó szemléletét tükrözi, hogy többféle részmunkaidős és rugalmas munkavégzési lehetőséget biztosít a kisgyermekes munkavállalóknak. A jelölésekben kiemelték a képzéseken való részvétel és a szakmai bevonódás lehetőségeit az otthon lévők számára is.
A regionális díjakat a NÓRA-HÁLÓZAT tagszervezetei helyi rendezvényeken adják át a BUW Hungary Kft., a GE Hungary Water and Power és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara részére.
