Pages Navigation Menu

JÓL-LÉT Alapítvány

Proaktívan a nők gazdasági függetlenségéért, kiteljesedéséért és munkahelyi esélyegyenlőségéért

Categories Navigation Menu

Gyere hozzánk önkéntesnek!

Posted on 2015. augusztus 25.

Toborzás és kiválasztás területen tapasztalattal rendelkező HR tanácsadó önkéntes munkatársakat keresünk, akik szerdai napokon (9-12 óra közötti időtartamra) alkalmanként vagy rendszeresen vállalják a JÓL-LÉT módszertan alapján 2-3 db egyéni álláskeresési tanácsadás megtartását, továbbá alkalmanként előre egyeztetett időpontban (kb. havonta egy alkalommal) állásbörzén, álláskereső klubban egyéni illetve csoportos tanácsadást, skype tanácsadást.

Kiket várunk?

  • GYES-en, GYED-en lévő forprofit szektorban tapasztalattal rendelkező HR szakemberek;
  • álláskereséshez kapcsolódó dokumentumokat professzionális szinten ismerők;
  • munkaerőpiaci tendenciákat követők;
  • empatikus, nyitott személyiségű emberek.

A jelentkezés módja: az alábbi online kérdőív kitöltése és önéletrajz és motivációs kísérőlevél küldése az info@jol-let.com e-mail címre.

önkéntes jelentkezési lap

A jelentkezéseket szeptember végéig várjuk. A jelentkezőknek lehetőségük van a JÓL-LÉT Alapítvány munkaerő-piaci és esélyegyenlőségi képzésén való részvételre. További információ a képzésről ITT.

 

Read More

Esélyegyenlőség és antidiszkrimináció a munkaerőpiacon

Posted on 2015. augusztus 7.

Az esélyegyenlőség elősegítése, és az egyenlő bánásmód követelménye a munkaerőpiacon

Ismeretbővítés és kompetenciafejlesztés

Képzésünket for-profit, non-profit és az állami szféra humán erőforrás szakemberei munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó és esélyegyenlőségi területen dolgozó szervezetek munkatársai számára szervezzük.

A képzés célja: a résztvevők felismerjék, megértsék a munkaerőpiaci esélyegyenlőtlenség és, diszkrimináció mibenlétét, eredményesen tudjanak fellépni ezek ellen szervezeti és egyéni szinten. Elsajátítsák nők a helyzetéhez kialakított speciális tanácsadói módszertant, fejlesszék tanácsadói készségeiket.

A képzés eredményeként:

  • a résztvevők felismerik a nemek munkaerőpiaci egyenlőtlenségeinek megnyilvánulásait, megértik annak okait és következményeit
  • megismerik a munkerőpiaci alapfogalmakat és indikátorokat
  • megértik a nők munkaerőpiaci hátrányaiból fakadó összefüggéseket
  • felismerik, hogy szervezeten belül milyen lehetőségek kínálkoznak az egyenlőtlenségek kimutatására és feloldására
  • felismerik a diszkriminációs helyzeteket, és eredményesen tudnak fellépni ellenük
  • hatékony kommunikációs eszközöket kapnak az esélyegyenlőség megteremtéséhez
  • széleskörű tanácsadói eszköztárral gazdagodnak

A JÓL-LÉT Alapítvány 2002 óta foglalkozik a nők munkerőpiaci helyzetének felmérésével, a gyermekvállalást követő visszatérés szakmai támogatásával a munkavállalók és munkáltatók számára egyaránt. Szakmai tapasztalataink és munkaerő-piaci programjaink során alakítottuk ki azt a módszertant, amely komplexen kezeli a nők egyéni pályatervezését, a munkaerőpiaci érvényesülés támogatását, a diszkrimináció-megelőzést és a munkáltatók rendszerszemléletű felkészítését.

A képzés végén a résztvevők tanúsítványt kapnak.

További információk: http://jol-let.com/cegeknek/kepzesek/

http://norahalo.hu/

A budapesti képzés időpontjai: szeptember 21-22; 2015. október 21-22, november 18-19 (48 óra 3*2 nap)

NÓRA-HÁLÓZAT networking (a csatlakozó szervezeteknek): 2015. december 8.

A képzés díja: bruttó 90 000 Ft.

Kedvezmények:

A NÓRA-HÁLÓZAT-hoz csatlakozni szándékozó civil szervezetek számára: bruttó 45 000 Ft

NÓRA-HÁLÓZAT tagok számára díjmentes

A NÓRA-HÁLÓZAT csatlakozással kapcsolatban az alábbi elérhetőségeken érdeklődhet: http://norahalo.hu/kapcsolat/

Részvételi szándékát, kérjük, 2015.08.19-ig jelezze a JELENTKEZÉSI LAP kitöltésével.

Read More

Y faktor –Törődő apák a munka világában pályázat szeptember 10-ig.

Posted on 2015. június 21.

MEGHOSSZABBÍTOTTUK! Apáknak és munkahelyeknek a szülői és munkavállalói szerepek összeegyeztetéséről  

férfiwlb

Fogadjuk el, hogy a magyar apák kevésbé vágynak a családi életükben való     kiteljesedésre, mint a svéd, norvég, vagy dán apatársaik?

Azt gondoljuk talán, hogy kevesebb érzelemmel, gondoskodással        törődnének gyerekeikkel, vagy ne lennének hasonlóan jó adottságaik a  gyerekek ellátásához, mint a skandináv apák?

Magyarországon azonban sokszor korlátozottabbak a lehetőségek arra,  hogy a férfiak valóban ki tudjanak teljesedni apai szerepükben is. Az  apasági szabadság csupán 5 nap, és kevés munkahely kezeli  azonos  feltételekkel vagy elfogadással az apák gyermekgondozási szabadságának  kérdését.
Kifejezetten meglepő, ha egy férfi megy GYED-re vagy GYES-re – és sokszor ők maguk sem büszkélkednek ezzel családjuk, barátaik körében.

Pedig ma már külföldi minták, kulturális hatások, változást kiváltó szabályozási gyakorlatok megismerése is közrejátszanak abban, hogy egyre több apa vállalja Magyarországon is gyermekei gondozását. A törődő apaság terjedése kedvező a gyermekkel való kapcsolat szempontjából, erősíti a párkapcsolatot, a férfiak pedig olyan készségekre – rugalmasságra, empátiára, a feladatok párhuzamos végzésének képességére – tesznek szert, amelyeket a jövőben jól hasznosíthatnak munkahelyen is.

Ezért a JÓL-LÉT Alapítvány 2015-ben az apák napja alkalmából két kategóriában hirdeti meg pályázatát:

1. Apabarát munkahelyek: olyan szervezetek, munkahelyek jelentkezését várjuk, amelyek egy-egy vezetőjük által vagy szervezeti szinten támogatják a férfiak magánéleti szerepvállalását.

 Várjuk a konkrét gyakorlatok, akciók, szervezeti politikák leírását max. 3 oldal terjedelemben, tetszőleges formátumban csatolt alátámasztó dokumentumokkal: fotókkal, videók, szervezeti dokumentumokkal, melyekből egyértelműen kirajzolódik a munkahely apabarátsága.

2. Y-apák: olyan, nem csak az Y-generációhoz tartozó apák írásait várjuk, akik a hétköznapok szintjén fontosnak tekintik apai és munkavállalói szerepük összehangolását.

Az apáktól várunk írásokat az apaság és munka egyensúlyának megteremtésére tett kísérleteikről, egyéni vagy tanult megoldásaikról, vágyaikról, nehézségeikről, tapasztalataikról, igényeikről és esetleges javaslataikról legfeljebb 3500 karakter terjedelemben és tetszőleges formátumban csatolt dokumentumokkal.

Osszák meg velünk Tapasztalataikat!

A pályázatokat nyilvános konferenciánkon mutatjuk be és ismerjük el a 2015. évi Apabarát Munkahely és a Legtörődőbb Apa Díjjal. Az Y-apák írásait honlapunkon tesszük közzé az eredményhirdetés után.

Pályázataikat 2015. szeptember 10-ig várjuk a joapalet @gmail.com címre. Kérjük, hogy a pályázatban szerepeljenek a következő adatok: pályázati kategória megjelölése, pályázó neve, elérhetősége (e-mail és telefonszám), pályázat címe.

További információ: Kánya Kinga, 203383315, kanya.kinga(kukac)jol-let.com

Read More

A nők (munka) helye Magyarországon – visszafogadó munkahelyek létjogosultsága

Posted on 2015. április 20.

Szakmai összefoglaló a JÓL-LÉT Alapítvány 2015. március 9-én rendezett szakmai konferenciájáról, amelyen átadtuk a Visszafogadó Munkahely Díjakat a visszavárt kisgyermekes munkavállalók jelölései alapján a legnépszerűbb és legelkötelezettebb kategóriákban.

A rendezvényt megnyitó beszédében Tove Skarstein Norvégia magyarországi nagykövete kiemelte, hogy a női jogok emberi jogok, ezért nem lehet a nőket érintő társadalmi hátrányokat kizárólag nőügyként tekinteni, ez társadalmi szintű probléma. Hangsúlyozta, hogy az észak-európai országokban az 1970-es években elindított, a férfiak és nők gyermeknevelésben való közös részvételét segítő intézkedéseknek köszönhetően egy olyan generáció nőtt fel mára Norvégiában, akik számára ez a hozzáállás már természetes. Egyértelművé tette, hogy Norvégiában (a közvélekedéssel ellentétesen) nem az olajból származó bevételek jelentik a gazdasági erőt, hanem a nők magas aránya a munkaerő-piacon, amely 75 %-os részvételt jelent. Érdemes tehát felismerni, hogy a nők munkavállalásának komoly gazdasági szinten is kimutatható hatása van.  Mindez azonban a férfiak családi szerepvállalásának növekedésével együtt érhető el, amelynek lendületet adhat egy ezt ösztönző jogszabályi környezet. A nők szempontjait is beemelő jogszabályi környezet kialakításához elengedhetetlen a nők politikai és döntéshozatali pozíciókban való részvételének növelése.

IMG_6559j

Keveházi Katalin, a JÓL-LÉT Alapítvány vezetője előadásában a szemléletformálás jelentőségét hangsúlyozta. A rendszerváltást követően vált Magyarországon a nők munkaerő-piaci lehetőségei romlottak – a munkaerő-piaci környezet és a nagyvállalatok és multinacionális cégek arányának növekedésével megváltozott. Ugyanakkor Magyarországot még mindig nagyon konzervatív szemlélet jellemzi a férfiak és nők társadalmi szerepével kapcsolatban, amely az utóbbi 5 évben különösen hangsúlyossá vált. A nők eltérő biológiai életciklusából levezetett, a nők adottságairól, képességeiről és készségeiről alkotott sztereotip, általánosító és korlátozó társadalmi nézetek fenntartják a fizetett és fizetetlen munka megoszlásának egyenlőtlenségét, a rekreációra fordítható idő egyenlőtlen megoszlását, a nők és férfiak közötti élethosszig tartó jövedelmi egyenlőtlenségeket és a döntéshozatalban betöltött kiegyenlítetlen befolyását. A nők teljes élethez való egyenlő jogainak biztosításához, ahhoz, hogy a férfiakhoz hasonló módon önállóan, valódi választási lehetőségek alapján hozhassák meg döntéseiket, elengedhetetlen a nők gazdasági függetlensége. A nők elleni erőszak számtalan formája a munkahelyeken is jelen van, erre hívjuk fel a figyelmet a NÓRA-HÁLÓZAT munkája során is.

IMG_6686j

Magyarországon a nők 53%-os foglalkoztatási aránya is alacsonynak számít az Európai Unió országainak arányához viszonyítva, kiugróan azonban az 5 éven aluli gyermekeket nevelő nők 26%-os foglalkoztatási arányával teljesítünk alul az európai – és közép-európai országokhoz – képest is, hangsúlyozta Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa. A szakpolitikai megközelítéseket és a családpolitikai törvényt elemezve kimutatható, hogy a szakpolitikában a nők hagyományos szerepeit hangsúlyozó konzervatív ideológia dominánsan jelenik meg, szemben az esélyeket kiegyenlítő intézkedésekkel. A gyermekek felelős felneveléséhez történő hozzájárulás elve alapján hozott szakpolitikai intézkedések (GYES visszaállítása, családi adókedvezmény. GYES befagyasztása, apai szabadság változatlanul hagyása, bölcsődei térítési díjak) egyértelműen a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez járulnak hozzá. A családi adókedvezmény esetén a három gyermekes családok számára a gyermekek után járó támogatások összegében egyértelműen kimutatható, hogy a 300 000 Ft feletti jövedelemmel rendelkező családok részesülnek legnagyobb arányban a kedvezményekből, míg a részesülés a jövedelem csökkenésével arányosan csökken. A dolgozó, jól működő családok támogatása érdekében sorozatosan meghozott döntések az egyenlőtlenségek aránytalan növekedését eredményezik, amely visszatükröződik a gyermekszegénység európai uniós csökkenő tendenciájával ellentétes nagyarányú növekedési mutatóiban is.

keveházi

A NÓRA-HÁLÓZAT – országos gender tudatos munkaerő-piaci tanácsadó hálózat – kialakításának indokoltságát adják a munkaerő-piaci jellemzők tekintetében kimutatható területi különbségek  – emelte ki Gregor Anikó az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatója. A részmunkaidős foglalkoztatás országos 9,3%-os arányához képest régiónként jelentős eltérések tapasztalhatók, az országos átlagnál alacsonyabb arányok mutathatók ki a közép-magyarországi, észak –alföldi és észak-magyarországi régiókban. Ugyanezen régiók minősülnek a leghátrányosabb helyzetűnek a kisgyermekes nők foglalkoztatási arányainak szempontjából is, míg Budapest kiugróan magas arányban vezet ebből a szempontból (21%) az országos arányhoz képest (11%). A felmérés alapján a kisgyermekes nők 24%-a egy évnél hosszabb ideig keres munkát, 2012-ben a GYES-en, GYED-en lévőknek mindössze 49%-a nyilatkozott úgy, hogy van munkahelye, ahova visszatérhet dolgozni. Más kutatások eredményeinek felhasználásával az is kimutatható hogy a GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra be- vagy visszalépő nők csoportja más változók mentén sem egységes, és eltérő esélyeiket, problémáikat, akadályaikat erőteljesen meghatározza például az osztályhelyzetük.

6641_eloadok

Az anyaság és jogi juttatások igénybevételének a munkaviszonyra gyakorolt hatásával kapcsolatban Lehoczkyné Kollonnay Csilla a CEU munkatársa előadásában azokra az ellentmondásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a visszatérés folyamatát a munkavállaló és a munkáltató számára sem teszik egyértelművé. A felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezések elsősorban a várandósság és az otthonlét időszakára vonatkoznak, ugyanakkor a visszatérés során (pl. GYED Extra igénylés esetén) már nem védik a munkavállalót, a jogellenes felmondás esetén a szankciók a munkáltatók számára nem jelentenek visszatartó erőt. Csekély előrelépés történt az apai jogosultságok területén. Annak ellenére például, hogy a gyermek gondozása céljából az apák is jogosultak a fizetés nélküli szabadság kivételére, a Munka Törvénykönyve úgy határoz, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság alatti időre járó védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, ezzel sem moitiválva a gyermeket vállaló szülőket a kölcsönös munkamegosztásra.

A kisgyermekes női munkavállalókat érő hátrányos megkülönböztetés feltárásának lehetőségeiről beszélt Gregor Katalin, az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogásza, kiemelve hogy továbbra is előfordul, hogy a dolgozó nők munkaviszonyát próbaidő alatt várandósságuk miatt megszüntetik, vagy nem hosszabbítják meg a munkaszerződésüket, ezáltal nehéz helyzetbe hozva a nőt és születendő gyermekét, mivel ellátatlanok maradhatnak. Probléma még, hogy a szülési szabadságról visszatérő nőknek sokszor szembesülniük kell azzal, hogy nem ugyanazt a munkakört kapják vissza, esetleg megváltozott a munkaidő, munkarend. A toborzás és kiválasztás során a legnehezebben kimutatható a gyermekes anyákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés. A munkahelyi zaklatás során az EBH védett tanúvallomásra is ad lehetőséget, amelynek során a panaszos érdekében nyilatkozó tanúk adataik titkosítását kérhetik. Az eljárások során kimutatható, hogy egyre többen vannak olyan munkáltatók, akik megegyezésre törekszenek a panaszossal, kérve a hatóságot, hogy a közöttük létrejött megállapodást határozatával hagyja jóvá.

Az előadásokban kimutatott tendenciák együttesen jellemzik, és termelik újra a nők a férfiakénál alacsonyabb munkaerő-piaci státuszát, melynek legmarkánsabb, általános kísérőjelensége a gyermeket vállaló nők visszatérésének korlátozottsága. Minden előadó hangsúlyozta a nők és férfiak közös szerepvállalásának és felelősségének jelentőségét az egyenlőtlenséget újratermelő folyamatok megállításában. A nők arányos politikai részvétele ahhoz, elengedhetetlen, hogy a nőket érintő kérdésekben eséllyel vegyenek részt a döntés előkészítésben és döntéshozatalban. Az apák nagyobb arányú szerepvállalása a gyermeknevelés és családi élet területén, az ehhez szükséges jogi és a szakpolitikai feltételek megteremtésével elengedhetetlen. Mindez csak együttesen a nők visszatérését valóban támogató feltételek kialakításával (bölcsődei ellátások) és a munkavállalók védelmét valóban megvalósító feltételek következetes képviseletével érhetők el.

Összegzés

Érdemes a munkavállaló és a jó szülő és felelős család fogalmakhoz kötött nőkre és férfiakra vonatkozó ideologikus megközelítések feloldása, a létező és kimutatható egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

A férfiak családi részvételének segítése a 2013-ban díjazott, és az idén Visszafogadó Díjra jelölt munkáltatókkal folytatott kerekasztal beszélgetés során is hangsúlyosan megjelent. A támogató szervezeti kultúra elsősorban azoknál a családoknál segíti a munka- és magánélet sikeres, egyenlő szülői munkamegosztáson alapuló összeegyeztetését, akik mindketten ugyanott dolgoznak. Ilyen családokban a munkáltatók könnyebben tudják segíteni az egyeztetést. A területi eltérésekkel kapcsolatban a résztvevők elmondták, hogy törekednek a budapesti központban és a vidéki telephelyeken is azonos lehetőségeket biztosítani a visszatérésre. Eltérés kevésbé területi alapon, mint szektor és munkafolyamatok szerint tapasztalható – a termelő szektorban az atipizálási lehetőségek feltárása, a többségében férfiakat érintő munkakörökben pedig a családi szerepvállalásra ösztönzés lehet egy fejlesztési terület.

Visszafogadó Munkahely Díj átadása

Ugyanakkor vannak olyan hazai munkáltatók, amelyek támaszkodni kívánnak a nők tehetségére. A JÓL-LÉT Alapítvány a „Nóra-háló, avagy országos gender-tudatos munkaerő-piaci tanácsadó hálózat létrehozása tudástranszferrel” című projektje keretében kezdeményezett NÓRA-HÁLÓZAT-ban együttműködő civil szervezetekkel együtt 2014 végén közösen hirdették meg a „Munkám visszavár” című pályázatot, amelyre gyermekgondozási szabadságuk után korábbi munkahelyükre sikeresen visszatért szülők nevezhették munkaadójukat. A jelölések alapján, az azt elfogadó vállalatok közül a JÓL-LÉT Alapítvány szakértői választották ki a 2014. évi Visszafogadó Munkahely Díjjal elismert munkáltatókat. A helyi NÓRA-pontokat működtető szervezetek minden olyan régióban, ahonnan jelölések érkeztek, regionális Visszafogadó Munkahely díjat adnak át.

6909jresize

Molnár Imre, a GS Consulting vezetője, aki egyébként egy évig GYES-en volt otthon gyermekével, a díjak átadása előtt kihangsúlyozta, hogy a visszafogadás helyett javasolná a visszavárás fogalmát, ami véleménye szerint jobban kifejezi azt a folyamatosságot, amit a munkáltató és a munkavállaló közös tervezésére vonatkozik a várandósság, otthonlét után a sikeres visszatérés megvalósítása érdekében.

 

6942jresizeKH 6964jresizeNI

 

 

 

 

 

 

 

A Munkám visszavár pályázat 2014. évi díjazottjai:

„Legnépszerűbb visszafogadó munkahely díj 2014”:
Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.

A díjazott munkáltatóra 55 jelölés érkezett országos szinten. A jelöléseket küldő női munkavállalók hangsúlyozták, hogy munkáltatójuk elkötelezett, etikus és korrekt a kisgyermekes nők visszafogadása iránt. A visszatérést segítő munkáltatói gyakorlatok közül kiemelték a proaktív kapcsolattartást a távollévő kisgyerekes munkavállalókkal, és azt, hogy a vállalat biztosítja a szülés előtti munkakörbe történő visszatérést. A cég többféle atipikus munkaformát is biztosít a munkatársaknak a budapesti és vidéki munkahelyeket egyaránt: részmunkaidő, rugalmas munkavégzés, törzsidő lehetősége. A kisgyermekes nők visszafogadását rendszerszinten működtető programban a vezetőség is elkötelezett.

„Legelkötelezettebb visszafogadó munkahely díj 2014”

NI Hungary Kft – Debrecen

Az elektronikai iparban működő cég munkatársainak 34%-a kisgyermekes munkavállaló. A vállalat elkötelezettségét mutatja, hogy a jelölések többgyermekes munkavállalóktól érkeztek. A vállalat visszafogadó szemléletét tükrözi, hogy többféle részmunkaidős és rugalmas munkavégzési lehetőséget biztosít a kisgyermekes munkavállalóknak. A jelölésekben kiemelték a képzéseken való részvétel és a szakmai bevonódás lehetőségeit az otthon lévők számára is.

7009jresizedíjazottak

A regionális díjakat a NÓRA-HÁLÓZAT tagszervezetei helyi rendezvényeken adják át a BUW Hungary Kft., a GE Hungary Water and Power és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara részére.

7006jresize csoportkep

 

Read More

Nők (munka)helye Magyarországon – szakmai konferencia és díjátadó

Posted on 2015. március 2.

Irányok és lehetőségek a gyermekvállalás utáni visszatérés támogatásában

2014. évi Visszafogadó Munkahely Díj átadó ünnepség

2015. március 9. 8.30-13.00, Google Ground Budapest (1082 Budapest, Nagytemplom utca 30.)

A Visszafogadó Munkahely díjat a JÓL-LÉT Alapítvány 2013-ban alapította abból a célból, hogy a munkavállalók jelölései alapján hitelesített jó gyakorlatokat bemutassa és népszerűsítse.

Tegyük presztízzsé a kisgyermekes szülők visszafogadásának gyakorlatát!

Program:
8.30     Érkezés, regisztráció

9.00     Megnyitó: Tove Skarstein, Norvégia magyarországi nagykövete

9.15     Visszatérő nők a munkaerőpiacon – a reális helyzetkép
Felvezető előadások és kerekasztal-beszélgetés (Moderátor: Kánya Kinga, JÓL-LÉT Alapítvány)

  • Nemek közti egyenlőség a munka világában, a NÓRA-HÁLÓZAT és a fenntarthatóság – Keveházi Kata (JÓL-LÉT Alapítvány)
  • Gyermekgondozás és munkavállalás a mai Magyarországon. Ideológiai motivációk és szakpolitikai trendek – Szikra Dorottya, PhD. (Tudományos főmunkatárs, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont)
  • Kisgyermekesek a munkaerőpiacon, a NÓRA-HÁLÓZAT projekt keretében készült foglalkoztatási helyzetkép – Gregor Anikó, szociológus doktorjelölt, egyetemi tanársegéd az ELTE Társadalomtudományi Kar)
  • A jogi környezet átalakulásának hatása a nők munkaerő-piaci esélyeire – Dr. Kollonay Csilla, professzor, ELTE, CEU
  • A munkáltatói szemlélet alakulása az elmúlt évek diszkriminációs eseteinek tükrében – Dr. Gregor Katalin (Egyenlő Bánásmód Hatóság, Hatósági és Jogi Főosztály vezetője)

11.00   Kávészünet

11.20   Visszafogadó munkahelyi gyakorlatok – munkáltatói tapasztalatok

Kerekasztal beszélgetés. Résztvevők: Kovács Krisztina – HR vezető, HP Magyarország Kft., Nagy Levente – Senior NI Hungary HR and European L&D Manager, NI Hungary, Novákné Baba Andrea –HR-Menedzser, IBM, Data Storage Systems Kft., Dr. Révész Bálint – főosztályvezető, K&H Bank, Szabó Letícia – HR vezető, GE Power and Water, Major Lívia – HR-szakértő, JÓL-LÉT Alapítvány).

12.00   A JÓL-LÉT Alapítvány és a NÓRA-HÁLÓZAT által meghirdetett „Munkám visszavár” című pályázat eredményhirdetése és a Visszafogadó Munkahely Díjak átadása – Sajtó-nyilvános esemény

12.30   Sajtótalálkozók és networking

Kérjük, részvételi szándékát online regisztrációval jelezze itt: Regisztrációs lap!
Háttér:

A JÓL-LÉT Alapítvány és az általa kezdeményezett NÓRA-HÁLÓZAT-ban együttműködő civil szervezetek 2014 végén közösen hirdették meg a „Munkám visszavár” című pályázatot, amelyre gyermekgondozási szabadságuk után korábbi munkahelyükre sikeresen visszatért szülők nevezhették munkaadójukat. A jelölések alapján, az azt elfogadó vállalatok közül a JÓL-LÉT Alapítvány szakértői választják ki a 2014. évi Visszafogadó Munkahely Díjjal elismert munkáltatókat.

Szakmai konferenciánkon értékeljük a kisgyermekes szülők munkaerő-piaci esélyegyenlőségét támogató munkáltatói gyakorlatok kialakításának a jelen társadalmi, szakpolitikai és jogi környezetben fennálló lehetőségeit és kihívásait. Elemezzük a területi különbségeket, bemutatjuk a szektor-specifikus jellemzőket és a díjazottak, jelöltek által megvalósított visszafogadó vállalati gyakorlatokat. A helyi NÓRA-pontokat működtető szervezetek minden olyan régióban, ahonnan jelölések érkeztek, regionális Visszafogadó Munkahely díjat adnak át.

Az eseményt a JÓL-LÉT Alapítvány „Nóra-háló, avagy országos gender-tudatos munkaerőpiaci tanácsadó hálózat létrehozása tudástranszferrel” című projektje keretében szervezzük. A NÓRA-HÁLÓZAT kialakításával, egységes sztenderdek alapján, 11 város Nóra-pontjain tettük elérhetővé a kisgyermekes nők számára sztenderdizált módszertanon alapuló munkaerő-piaci tanácsadásunkat. A tanácsadók a rugalmas munkáltatói gyakorlatok terjedését rendezvényekkel, munkaadóknak nyújtott szolgáltatásaik fejlesztésével is elősegítik. A hálózat feladatának tekinti a munkavállalói és szülői szerep összeegyeztethetőségével összefüggő előítéletek csökkentését, az érintettek szemléletformálását a diszkrimináció megszüntetése érdekében. Ennek szellemében folyamatosan fejlesztjük az együttműködést a társszakmákkal, így az Egyenlő Bánásmód Hatósággal, illetve a helyi Nóra-pontokon a területi esélyreferensekkel.

 

Read More

NŐ a siker! – szakmai nap Székesfehérváron

Posted on 2015. február 19.

Vállalati siker és a női munkavállalók a menedzsment területén –kapcsolódó szolgáltatások és proaktív megoldások a gyakorlatban

A Civil Centrum Közhasznú Alapítvány és a Jól-Lét Alapítvány közös szakmai rendezvénye

Időpont:         2015. 02.26.  9:00-14:00

Helyszín:  Alcoa-Köfém Oktatási és Közművelődési Klubház
8000 Székesfehérvár, Verseci u. 1-15.

 9:00-9:15

NÓRA HÁLÓZAT –Munkaerőpiaci tanácsadó hálózat nőknek-

Fehérvári NÓRA-PONT bemutatása

Előadók: Keveházi Katalin, JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány, alapítványvezető

Horváth Eszter Szonja, Civil Centrum Közhasznú Alapítvány, munkaerőpiaci tanácsadó

Kontó Dorottya, Civil Centrum Közhasznú Alapítvány, irodavezető, munkaerőpiaci tanácsadó

  1. 9:15-9:30

Civil Centrum Közhasznú Alapítvány kapcsolódó projektjei, szolgáltatásai:

  • Diverzitás menedzsment fejlesztés munkaadóknál – KÜLÖNBÖZŐSÉGBŐL ELŐNYT – Szemléletváltoztató, attitűdformáló, érzékenyítő tréning
  • Grundtvig program: tanulmányutak Európában – munkaerő-piaci jógyakorlatok megismerése

Előadók:   Farnady Judit, Civil Centrum Közhasznú Alapítvány, ügyvezető

Gayorné Molnár Ágnes, Civil Centrum Közhasznú Alapítvány, kuratóriumi elnök

                    Szántó János, Civil Centrum Közhasznú Alapítvány, munkatárs

  1. 9:30-9:45

Nőket érintő diszkrimináció a munkahelyen – esetbemutatás

Előadó: Dr. Szatmári Éva, Egyenlő Bánásmód Hatóság, egyenlő bánásmód- Fejér megyei referens

  1. 9:45-10:00

Rugalmas munkahelyek, atipikus foglalkoztatás Fejér Megyében

  • Munkaerőpiaci rugalmasság és mobilitás – munkáltatói részről és munkavallói részről egyaránt
  • Inaktivitás lehetséges okai? Dolgoznék, de mit?
  • Szakképzettség hiánya felnőtt oktatás elakadásai
  • Munkaügyi Központ szolgáltatásai

Előadó: Tóthné dr. Szeiler Judit, Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ, igazgatóhelyettes

Kávészünet 10:00- 10:30

  1. 10:30-10:45

HR menedzsment az Alcoa-Köfém Kft.-nél – gyesen/gyeden nyugdíj előtt, új generáció, generációk együttműködése, munkaerő megtartása

  • Toborzás, kiválasztás, felkészítés az ALCOA-ban 

Előadók: Előadó felkérés alatt.

  1. 10:45-11:00

Gender-tudatos munkaerőpiaci tanácsadó központ működtetése, gyesmenedzsment szolgáltatás megvalósítás

Alcoa Alapítvány által támogatott projekt bemutatása

Előadók:    Farnady Judit, Civil Centrum Közhasznú Alapítvány, ügyvezető

Keveházi Katalin, JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány, alapítványvezető

  1. 11:00-11:15

JÓL-LÉT Közhasznú Alapítvány- Civil Centrum Közhasznú Alapítvány

A gyesről, gyedről visszatérő kisgyermekes édesanyák, illetve az 50 év feletti nők munkaerőpiaci helyzetéről közös munkaerőpiaci  kutatásainak bemutatása

Előadó: Fehér Gábor, Civil Centrum Közhasznú Alapítvány, szervezetfejlesztési projekt  asszisztens

8.11:15-13:30

Workshop beszélgetés 2 szekcióban 

Kinek az érdeke a munka és magánélet egyensúlya?

 1. A munkavállalói csoportok igényei és a nekik nyújtott támogató szolgáltatások a gyakorlatban.

A munka és magánélet egyensúlyát befolyásoló tényezők a KKV szektorban.

            2. Hogyan menedzseljünk sokszínű csapatokat?

Diverzitás menedzsment a munkahelyen.

13:30-14:00    Szendvics ebéd

 

Read More