ELINDULT: Női Klikk Online Állástaláló Tanfolyam munkakeresőknek
Ingyenes álláskeresési tanácsadás a JÓL-LÉT Alapítványnál!
Ingyenes álláskeresési tanácsadás a JÓL-LÉT Alapítványnál!
– Segítségre van szüksége az Ön számára megfelelő célállás megtalálásához?
– Szeretne gyorsabban bejutni a munkaerőpiacra?
– Szeretné megismerni a korszerű álláskeresési praktikákat?
Jelentkezzen MOST!
Időpontot az alábbi e-mail címen egyeztethet:
kevehazi.kata@jol-let.com
Helyszín: 1068 Budapest, Benczúr u. 45.
Read MoreIngyenes személyes álláskeresési tanácsadás a Jól-Lét Alapítványnál
Munkahelyvédelmi akcióterv, mely a GYES/GYED-ről visszatérőkre is vonatkozik
Egyéni álláskeresési tanácsadást tartunk szerdánként 9-11 óráig a Jól-Lét Alapítvány székhelyén HR önkéntesek részvételével.
A tanácsadás ingyenes, de regisztrációköteles. Időpontot telefonon (06-1-3190331, mobil: 06-20-312-1775) vagy e-mailen tudunk biztosítani a jelentkezők számára. Akadályoztatás esetén időpont-módosításra természetesen bármikor van lehetőség.
A tanácsadáson azokat tudjuk fogadni, akik előzetesen online jelentkeztek munkavállalói adatbázisunkba, hiszen a tanácsadás nyomon követése, az álláskeresés segítése szempontjából lényeges adatok megadása nélkül a tanácsadó nem tud felkészülni a személyes találkozóra. Akinek nincs megfelelő informatikai tudása az online jelentkezéshez, az időpont-kéréskor ezt jelezze munkatársunknak, mert nem szeretnénk senkit kizárni a személyes segítségnyújtásból.
Kérjük azokat a kisgyerekes szülőket, akik már sikeresen elhelyezkedtek, hogy sikertörténetüket osszák meg velünk, akár fotó kíséretében is, ezeket a sikertörténeteket, melyeket az info@jol-let.com címre várunk, szívesen megjelentetnénk honlapunkon.
Köszönjük!
Read MoreMi lesz velem a gyes után?
Nem elég egy csettintés, hogy főállású édesanyából dolgozó nőre kapcsoljunk át, még ha a munkaadók ezt szeretnék is. Olyan képzésen jártunk, ahol az átmenetet segítik.
Sokan már a szülés előtt rettegnek attól, hogyan találnak majd munkát kisgyerekes anyaként, de nemcsak a munkaadók és a körülmények tehetnek keresztbe. Maguknak a nőknek is van miben fejlődniük, hogy növeljék az esélyeiket. A Jól-Lét Alapítványnál édesanyáknak segítenek visszarázódni a munka világába, munkaközvetítőként is működnek, de tréningeket is szerveznek, hogy felkészítsék őket a visszatérésre.
„Előfordult, hogy itt sírt a kisszobában egy háromgyermekes anya, mert már a legkisebb gyerek is nyolcéves lett, és ő ráébredt, hogy az otthon töltött évek alatt teljesen átadta magát a családi teendőknek, és most nem tudja, mihez kezdjen, ki is ő valójában” – mesélt nekünk egy szélsőségesebb esetet Major Lívia, az alapítvány munkatársa, aki tréningeket vezet.
Valóságshow valós problémákkal
Az egyik képzés alatt látogattuk meg őket, ahol szájbarágós előadások helyett öt nő beszélgetett kötetlenül. Mintha egy valóságshow-ba pillanthattunk volna bele, aminek kivételesen értelme és támogatandó célja is van. Bár hasonló történetek baráti beszélgetések alatt is előjönnek, egészen más, amikor csak az érintettek ülnek össze egymás között. Negyed óra után minden arc olyan ismerősnek tűnt, hogy azt kutattam, vajon honnan ismerhetem őket, de csak a nyitottságuk csapott be.
Virág például több mint tíz évig dolgozott egyedüli nőként egy kereskedelmi cégnél irodavezetőként, ahol a munkatársak a tenyerükön hordozták, majd öt évet töltött otthon a két gyerekével. Ugyanoda már nem térhet vissza, mivel a cég az azóta eltelt időben megszűnt, egy új helyen viszont úgy érzi, gyakorlat híján nehezen kezelné a munkahelyi konfliktusokat, furkálódásokat.
Egy főnöknő kevésbé megértő?
Különösen a nő munkatársaktól tart, amire a három másik nő megértő hümmögéssel reagált. „A férjem főnöke is nő, és nem érti meg, ha a férjem korábban szeretne eljönni a gyerekek miatt. Még ő is azt gondolja, hogy az ilyesmi az anya feladata volna – osztotta meg a saját tapasztalatait Bea. – Én úgy látom, hogy a főnöknők meglepő módon sokkal kevésbé megértőek hasonló esetekben.”
A tréninget vezető Major Lívia rögtön több megoldási lehetőséget javasolt Virágnak a félelmei leküzdésére még a munkába állás előtt. Szerinte ilyen helyzetben például önkénteskedéssel lehet értékes gyakorlatot szerezni. Hasonlóan hasznos lehet bármilyen olyan hobbitevékenységbe belefogni – legyen az fotózás vagy kertészkedés –, amin keresztül bekerülhetünk egy közösségbe, és olyan visszajelzéseket kaphatunk, amik az önbizalmunkat növelik.
Önmagunkat hátráltatjuk
Bár Virág fülét otthon már rágja a férj, hogy kezdjen el komolyan munkát keresni, ő kicsit halogatna, mivel szeptemberben még szeretné a legkisebb fiát beszoktatni az oviba. Ráadásul az idősebb kisfia ősszel ovit vált, a férje 16 éves gyereke pedig most költözik hozzájuk és új iskolába jár majd. Itt mégis arra biztatták, hogy pályázzon, és legalább állásinterjúkra kezdjen el járni, mert azzal is fontos tapasztalatokat gyűjthet.
„A legnagyobb akadályok az emberben vannak – vonta le maga számára a tanulságot Virág, akinek olyan Pogány Judit-os a hangja, hogy mesét szinkronizálhatna. – Öt év alatt teljesen megváltoztak a viszonyok, válság van, kiestem a munkából, és van bennem némi félsz a munkaadókkal való találkozástól is. Az embernek elsősorban a saját korlátait kell átlépnie.” Másnap reggel mégis azzal állított be a tréningre, hogy talált egy jó álláslehetőséget, megpályázta, és már a Balaton mellett örül annak, hogy felvették.
A munkaadó mint mumus
A munkaadóktól viszont nem éppen alaptalanul tart, ezt ketten rögtön saját tapasztalatokkal igazolták. „Engem azért nem vettek vissza ahhoz a céghez, ahol tizenegy évig dolgoztam, mert a főnök úgy volt vele, hogy egy gyerekes nő nem terhelhető. A saját felesége is otthon van a gyerekekkel – mesélte Éva, aki egyáltalán nem tűnt egy elveszett teremtésnek. – Hivatalosan azzal indokolták, hogy nem tudok elég jól angolul. A szülés előtt viszont ez fel sem merült. Egy kolléganőm hasonló cipőben járt, ő egy szabad szemmel jól látható összeget nyert a bíróságon velük szemben. Engem viszont per nélkül kifizettek, mert tartottak tőlem.”
„Én a harmadik körig jutottam egy állásinterjún, ketten maradtunk benn egy férfival – hozta elő a saját példáját Bea. – Mivel én nem árulok zsákbamacskát, amikor a családi háttérről kérdeztek, elmondtam, hogy van két gyerekem, de meg tudom oldani. Soha nem derült ki, miért a férfit választották. Mégsem bánom, mert ha megvesznek, akkor úgy vegyenek meg, hogy tudják: néha fel kell állnom, mert bármikor telefonálhatnak az iskolából, hogy a kislányom rosszul van.” Neki egyébként azóta lett munkája, de hamarosan ugyanezt saját vállalkozásban szeretné folytatni, ezért képezi magát az alapítványnál.
Hogyan tüntessük el a lyukat az önéletrajzból?
A tapasztalatcsere mellett a tréningvezetővel végigvették, milyen hibákat követnek el gyakran a munkát kereső kismamák. „Sokan beírják magukról, hogy férjezettek és két gyermek édesanyjaként mutatkoznak be – mondta Major Lívia. – Ehelyett érdemes leválasztani a munkát a magánéletről, hiszen a munkáltató és az interjúztató nem édesanyát keres, hanem munkatársat.” A hazai szokásokkal ellentétben az életkort sem kell kiírni, bár ha gyakornokot keresnek, arra negyven év fölöttiként nem érdemes jelentkezni.
A legnagyobb kérdés, hogy mit csináljon az ember az életrajzában keletkezett lyukkal, ami a gyereknevelés idejét jelenti. A tréningvezető szerint ilyenkor érdemes beírni erre az időre is az előző munkahely nevét, ha a pályázó alkalmazásban maradt. Az interjún úgyis kiderül, de legalább behívják az anyukát. Ha nem volt munkaviszony, akkor – ha van – a családi céget vagy egyéb elfoglaltságot lehet feltüntetni.
Tervezzünk előre!
„Ha rákérdeznek az állásinterjún, állítsuk határozottan, hogy a gyerekkel járó gondokat meg tudjuk oldani, és ezt valóban kezdjük is el előtte megszervezni – javasolta még. – Sok nőtől kérdezzük meg, mi lenne, ha mához egy hétre felvennék valahová dolgozni, és sokszor fogalmuk sincsen, hogyan lesz tovább, ha nem irányíthatnak mindent otthonról személyesen.
„ Az sem szerencsés, ha az ember a gyes lejárta előtt kap a fejéhez, hogy mi is lesz a munkába állással. Az alapítványi tapasztalatok szerint gyakori hátrány a hiányos számítógépes tudás. Ennek megszerzése még pénzbe sem kerül, az irodai programokat önállóan is lehet gyakorolni. Az is megoldás, ha segítséget kérünk a családban vagy a barátok között. Sok férj kész számítógépguru, rengeteg dolgot átadhatna az asszonynak. Ehhez képest a nő sokszor a férj email-címét használja. Az sem mindig jobb, ha saját címe van, mivel elég gyakoriak a nyuszomuszo@ kezdetű megoldások, amivel már azelőtt megbuknak egy álláspályázaton, hogy a HR-esek megnyitották volna az önéletrajzukat.
Időt szánni önmagunkra
„Tragikus látni, hogy sok nő azért nem tud elmenni egy-egy állásinterjúra, mert hiányzik a nyelvismeret – mondta Majoros Lívia. – A nyelvtanulásnak ma már számtalan módja van, amihez nem kell különösebb anyagi ráfordítás. Csak kitartás. De gyakran könnyebb azt mondani, hogy most nem állok neki angolozni, előbb rendbe teszem a konyhát. Akár a gyerekekkel együtt is tanulhatunk, léteznek kifejezetten nekik szóló játékos feladatok, amik teljesen ingyen elérhetőek az interneten. Csak azt kell elérni, hogy megteremtsük azt az időt, amikor magunkkal foglalkozunk, a saját céljainkért dolgozunk.” Természetesen ez sem könnyű feladat, de ez az első lépés, amit nem lehet megúszni.
Strommer Nóra
Nők Lapja Cafe
Forrás: http://www.nlcafe.hu/ezvan/
Aktuális képzésünk: Munkaerő-piaci reintegráció – sikeres álláskeresési tréning: 2012. augusztus 15-16.
Online jelentkezési lap:
https://docs.google.com/
Read More
Atipikus munkavégzés? Mit is jelent ez?
Gyakran használjuk az atipikus foglalkoztatás kifejezést a JÓL-LÉT Alapítvány szakmai tevékenységei (munkaközvetítés, befogadó munkahelyi programok, képzések, stb. ) közben, de nemrég az egyik álláskereső anya megkérdezte tőlünk, hogy mit is jelent ez tulajdonképpen?
Az atipikus foglalkoztatás kifejezése eredetileg a munkajogviszony hagyományos formájától eltérő munkaviszonyt jelölte. A rugalmas munkavégzés kifejezés a munkajogon túlmutató fogalomként mindazon munkavégzési formákat felöleli, amelyek kívül esnek a hagyományos munkaformák körén jogi és egyéb szempontokból egyaránt. Ebben a megközelítésben a rugalmasság vonatkozhat:
– a munkavállalóra személyes szinten: úgy szervezi meg a munkáját, hogy az illeszkedjen élete egyéb elemeihez,
– a munkavállalóra szakmai szinten: úgy szervezi meg a munkáját, hogy meg tudjon felelni a vele szemben támasztott szakmai követelményeknek,
– a munkaadóra: úgy gazdálkodik a munkaerővel, hogy ki tudja elégíteni az ügyfelek különböző elvárásait, igényeit. [1]
De mit is értünk hagyományos munkaviszony alatt? A tipikus „normál” vagy „kötött” munkaviszony „teljes munkaidős foglalkoztatást jelent, határozatlan időre szóló munkaszerződéssel, munkavállalói státusban, kötött munkaidő-beosztásban, egyenlően elosztott munkaidővel, rendszerint nappali időszakra, hétfőtől péntekig terjedő munkanapokra”.[2] A munkavállaló a munkaideje beosztására nem jogosult, munkáját általában a munkáltató székhelyén / telephelyén végzi.[3]
Az atipikus munkavégzés fogalmi meghatározása a fentiek fényében: „atipikus mindaz, ami a hagyományostól eltér”, tehát bármely eleme módosul[4]. Ha csoportosítani kell ez alapján a nem tipikus munkaformákat, akkor érdemes megvizsgálni, hogy miben térnek el a hagyományostól:
– a szerződés jellege szerint (határozott idejű munkaviszony, alkalmi munka, önfoglalkoztatás, ösztöndíjas foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés),
– a munkavégzés helye szerint (távmunka, otthoni és bedolgozói munka),
– a munkaidő hossza és beosztása szerint (rugalmas munkaidő, részmunkaidő, stb.)
A rugalmas foglalkoztatás térnyerése
Az atipikus, rugalmas munkák korai elterjedésének oka a munkaerőpiacok flexibilizálásában keresendő, amit a 70-es évek gazdasági recessziója, az olajválság hatására létrejött magas munkanélküliség kényszerített ki. A tartósan magas munkanélküliség okaként a munkaerőpiacok rugalmatlanságát jelölték meg, ami egyúttal az egyes tagállamok versenyképességet is veszélyeztette. A hagyományos időbeni és térbeli keretektől eltérő munkavégzés terjedése és bevezetésének szükségszerűsége több okra vezethető vissza.
– A nők munkavállalásának terjedése, az egykeresős családmodell visszaszorulása növeli az igényt a részmunkaidős foglalkoztatásra, a távmunkára, a rugalmas munkaidőrendszerekre és az osztott munkavégzésre.
– A magas munkanélküliségi mutatók szintén olyan megoldások keresésére késztetnek, melyek révén a meglévő munkamennyiség megosztható mind több munkavállaló között.
– A nagyipari termelés visszaszorulása, párosulva a szolgáltató szektor térhódításával, az ágazati struktúra átalakulása magával vonja a foglalkoztatás jellegének megváltoztatását is. Többek között a rendelésállomány ingadozó volumene, a kiszolgálási és nyitvatartási idők, valamint az üzemidő meghosszabbodása is indokolja ezt.
– A modern társadalmakban egyre többen törekednek jövedelemszerző tevékenység végzésére, de nem az egyén életciklusaiban fontos tevékenységek (tanulás, gyermeknevelés, idősek ellátása, önkéntes munka, rekreáció) feladása árán. Ezeket a széttartó egyéni törekvéseket nem lehet egyetlen foglalkoztatási modellel követni. [5]
– Munkáltatói oldalon megjelent a flexibilitás követelményének való megfelelés kényszere, ami magával vonta a munkaerő flexibilizálását is. Az atipikus, rugalmas foglalkoztatási módozatok a vállalati üzleti stratégia szerves részévé váltak, beépültek a cégkultúrába, hozzájárulva az üzleti eredményességhez.
Forrásaink:
Lestál Zsuzsa: Kézikönyv a rugalmas munkavégzésről
[2] Frey Mária : A munkaidőrendszerek rugalmassá válása
[3] Dr. Hovánszki Arnold: Atipikus és innovatív foglalkoztatási formák Magyarországon
[4] Frey Mária : A munkaidőrendszerek rugalmassá válása
[5] Frey Mária : A munkaidőrendszerek rugalmassá válása
Találj állást gyorsabban!
Te hogyan keresel állást? Ha a többségbe tartozol, akkor elsősorban álláshirdetésekre jelentkezel. Pedig ez messze nem a leghatékonyabb állástaláló módszer. Ha más módszereket is használnál, sokkal nagyobb eséllyel helyezkednél el. Nézzük, melyek ezek a módszerek:
1.) Szólj ismerőseidnek!
Ez az állástalálás leghatékonyabb módszere. Ismerőseid tájékoztatni tudnak Téged arról, milyen új lehetőségek, meg nem hirdetett belső pozíciók vannak cégüknél. Az ilyen információk kincset érnek számodra, hiszen ezek azok a lehetőségek, amelyekről másképpen nem szereznél tudomást.
2.) Keresd meg a kiválasztott céget közvetlenül!
Gondold át, milyen munkát szeretnél végezni, melyek a számodra szimpatikus cégek! Tudj meg a cégről minél többet!
Aztán keresd meg a kiválasztott munkahelyeket, kérdezd meg tőlük, hogy keresnek-e éppen munkatársat, illetve ezzel egy lépésben a pályázatodat is elküldheted nekik. Mindig próbálj a szakmai vezetővel (is) kapcsolatba kerülni!
3.) Pályázz álláshirdetésekre!
A legtöbben ezt teszitek, de kevés sikerrel. Sokszor semmilyen visszajelzést sem kaptok, esetleg kiderül, hogy az adott állást már rég betöltötték.
Az így meghirdetett pozíciók túlnyomó részét állásközvetítő cégek teszik közzé. Azaz ilyen esetben nem közvetlenül a céghez pályázol (sokszor nem is tudod konkrétan, melyik vállalathoz keresik a szakembert, talán csak az iparágról van fogalmad), hanem előtte a közvetítő szűrőjén is át kell jutnod. Egy-egy álláshirdetésre nagyon sok, akár több száz pályázat is érkezik, érthető, hogy az esélyed sokkal kisebb, mint az előző két módszerrel.
Itt van különös jelentősége egy jól megírt önéletrajznak, amivel ki tudsz tűnni a tömegből!
4.) Töltsd fel önéletrajzodat állásközvetítői adatbázisokba!
Ezek azok a cégek, akik megbízásaikat a munkaadóktól kapják azért, hogy számukra megfelelő jelölteket kutassanak fel egy-egy adott pozícióra. Ez is egy lehetőség, amivel érdemes élned. Ha befut a közvetítőhöz egy állásajánlat, akkor először az saját adatbázisában keresi a megfelelő jelöltet. Amennyiben Te szerepelsz ebben, máris növelted az esélyedet az állástalálásra.
5) Jelentkezz be Munkaügyi központba!
Álláskeresőként itt is érdemes körülnézned. A Munkaügyi központokban a legkülönfélébb megüresedett állásokról szerezhetsz tudomást, rendelkezz akár szakmunkás, akár felsőfokú végzettséggel. Többnyire a honlapjukon is szerepelnek a friss álláslehetőségek.
6) Vegyél részt állásbörzéken!
Az állásbörzéken egy helyen sok munkáltatóval tudsz megismerkedni, kapcsolatokat építeni és pályázatodat személyesen átadni. Érkezz felkészülten, megfelelő öltözetben, önéletrajzokkal, legyél nyitott, tudj meg minél többet a cégekről és bátran kérdezz az adott pozícióról is!
Kitartás és sok sikert kívánunk neked az álláskereséshez és -találáshoz!
Örömmel vesszük, ha tapasztalataidat megosztod velünk e-mailben!
Read More
Kövess minket!
Betöltés ...