Pages Navigation Menu

JÓL-LÉT Alapítvány

Proaktívan a nők gazdasági függetlenségéért, kiteljesedéséért és munkahelyi esélyegyenlőségéért

Categories Navigation Menu

Úton a pénzügyi autonómia felé képzési felhívás

Posted on 2013. február 7.

   nő_úton              Nők, pénz, jól-lét…

   Úton a pénzügyi autonómia felé képzés 

Mottó: „Minden sikeres nő mögött megtalált önmaga áll.”

Várjuk önismeret- és pénzügyi tudatosság-fejlesztő tréningünkre, ha

  • tisztábban szeretné látni céljait, tudatos döntéseket akar hozni önmaga, gyermekei, családja jövője érdekében;
  • szeretné reálisan látni értékeit, határozottabban akar kiállni önmagáért és céljaiért a családban és a munkahelyen;
  • közelebb szeretne jutni tervei, álmai megvalósításához a munka világában, akár egy vállalkozás indításával;
  • biztonságosan akar eligazodni a mindennapi pénzügyekben, szeretné megérteni a pénzpiac működését, egyenrangúan kommunikálni a pénzügyi szolgáltatókkal és társukkal a bankszámláról, megtakarításról, befektetésről, hitelről.
  • támogató közösséget keres, ahol szakemberekkel és útitársaival együtt dolgozhat saját megoldásain.

A 10 éves JÓL-LÉT Alapítvány gyermekes nők ezreivel folytatott évtizedes tapasztalataira támaszkodva, a célcsoport igényeire szabva fejlesztette ki a képzés egyedi, pszichológus-tréner és pénzügyi szakértő tréner együttműködésén alapuló módszertanát

A tréning végére

  • önismerete gazdagodik, fejleszti autonómia-szintjét
  • felismeri a pénzhez való viszonyát, annak hatásait élethelyzetére
  • megtanulja a pénzhez kapcsolódó (belső+párkapcsolati) konfliktusok kezelését
  • eljut egyéni értékeinek meghatározásáig és céljainak kitűzéséig
  • megtanulja a mindennapi élet fontos pénzügyi fogalmait, a hosszú távú és előrelátó pénzügyi gondolkodás alapjait
  • önállóan családi költségvetést készít
  • képet kap a befektetési, megtakarítási formák előnyeiről, hátrányairól
  • elsajátítja az öngondoskodás szemléletét

Start: 2013. március 1.

Képzési időpontok: péntekenként 09.30-13.00

11 alkalom

Helyszín: Nemzetközi Bankárképző Központ

1021 Bp. Tárogató út 2-4.

A képzés díja: 40.000 Ft

Részvételi szándékát az online jelentkezési lap kitöltésével jelezheti 02.27-ig

Akkreditáció: AL 2663

Read More

MEGNYÍLT A Cserf-S!

Posted on 2012. október 30.

 

Mindenkit várunk a családok, kisgyermekes szülők és a helyi közösség tagjai számára szolgáltatást nyújtó

Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központba!


A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv TÁMOP 5.5.1.B-11/1 „A családi közösségi kezdeményezések és programok megerősítése” című pályázati kiírásra a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete, a Magyar Vöröskereszt Budapest Fővárosi Szervezet és a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány által beadott és kedvező elbírálásban részesült Cserf-S Családi Erőforrás Segítő Központ megnyitott!

Cím: 1146 Budapest, Hermina út 57.,

Térítésmentes programok, családias környezet, a programok ideje alatt gyermekfelügyelet.

 

Szeretettel várunk, a részletes programról folyamatosan tájékoztatjuk honlapunk olvasóit.

Read More

SZEREPLŐKET KERESÜNK TÁRSADALMI CÉLÚ FILMÜNKHÖZ

Posted on 2012. október 3.

Biztonságos várandósság biztonságos munkahely programunk keretében társadalmi célú kisfilm készül.

A JÓL-LÉT Alapítvány Biztonságos várandósság – biztonságos munkahely programja keretében ( http://jol-let.com/projektek/aktualis-projektek/biztonsagos-varandossag/) készülő társadalmi célú kisfilmhez keresünk szereplőket 30-40 éves nők és férfiak személyében 1 napos forgatásra (összesen 5 főt keresünk), önkéntes alapon. Várjuk a téma iránt elkötelezettek, színészi referenciamunkát keresők jelentkezését fényképpel a kanya.kinga(kukac)jol-let.com címre október 10-ig.

A forgatás október 13-án lesz.

 

Read More

Mi lesz velem a gyes után?

Posted on 2012. július 26.

Nem elég egy csettintés, hogy főállású édesanyából dolgozó nőre kapcsoljunk át, még ha a munkaadók ezt szeretnék is. Olyan képzésen jártunk, ahol az átmenetet segítik.

Sokan már a szülés előtt rettegnek attól, hogyan találnak majd munkát kisgyerekes anyaként, de nemcsak a munkaadók és a körülmények tehetnek keresztbe. Maguknak a nőknek is van miben fejlődniük, hogy növeljék az esélyeiket. A Jól-Lét Alapítványnál édesanyáknak segítenek visszarázódni a munka világába, munkaközvetítőként is működnek, de tréningeket is szerveznek, hogy felkészítsék őket a visszatérésre.

„Előfordult, hogy itt sírt a kisszobában egy háromgyermekes anya, mert már a legkisebb gyerek is nyolcéves lett, és ő ráébredt, hogy az otthon töltött évek alatt teljesen átadta magát a családi teendőknek, és most nem tudja, mihez kezdjen, ki is ő valójában” – mesélt nekünk egy szélsőségesebb esetet Major Lívia, az alapítvány munkatársa, aki tréningeket vezet.

Valóságshow valós problémákkal





Az egyik képzés alatt látogattuk meg őket, ahol szájbarágós előadások helyett öt nő beszélgetett kötetlenül. Mintha egy valóságshow-ba pillanthattunk volna bele, aminek kivételesen értelme és támogatandó célja is van. Bár hasonló történetek baráti beszélgetések alatt is előjönnek, egészen más, amikor csak az érintettek ülnek össze egymás között. Negyed óra után minden arc olyan ismerősnek tűnt, hogy azt kutattam, vajon honnan ismerhetem őket, de csak a nyitottságuk csapott be.

Virág például több mint tíz évig dolgozott egyedüli nőként egy kereskedelmi cégnél irodavezetőként, ahol a munkatársak a tenyerükön hordozták, majd öt évet töltött otthon a két gyerekével. Ugyanoda már nem térhet vissza, mivel a cég az azóta eltelt időben megszűnt, egy új helyen viszont úgy érzi, gyakorlat híján nehezen kezelné a munkahelyi konfliktusokat, furkálódásokat.

Egy főnöknő kevésbé megértő?





Különösen a nő munkatársaktól tart, amire a három másik nő megértő hümmögéssel reagált. „A férjem főnöke is nő, és nem érti meg, ha a férjem korábban szeretne eljönni a gyerekek miatt. Még ő is azt gondolja, hogy az ilyesmi az anya feladata volna – osztotta meg a saját tapasztalatait Bea. – Én úgy látom, hogy a főnöknők meglepő módon sokkal kevésbé megértőek hasonló esetekben.”

A tréninget vezető Major Lívia rögtön több megoldási lehetőséget javasolt Virágnak a félelmei leküzdésére még a munkába állás előtt. Szerinte ilyen helyzetben például önkénteskedéssel lehet értékes gyakorlatot szerezni. Hasonlóan hasznos lehet bármilyen olyan hobbitevékenységbe belefogni – legyen az fotózás vagy kertészkedés –, amin keresztül bekerülhetünk egy közösségbe, és olyan visszajelzéseket kaphatunk, amik az önbizalmunkat növelik.

Önmagunkat hátráltatjuk





Bár Virág fülét otthon már rágja a férj, hogy kezdjen el komolyan munkát keresni, ő kicsit halogatna, mivel szeptemberben még szeretné a legkisebb fiát beszoktatni az oviba. Ráadásul az idősebb kisfia ősszel ovit vált, a férje 16 éves gyereke pedig most költözik hozzájuk és új iskolába jár majd. Itt mégis arra biztatták, hogy pályázzon, és legalább állásinterjúkra kezdjen el járni, mert azzal is fontos tapasztalatokat gyűjthet.



„A legnagyobb akadályok az emberben vannak – vonta le maga számára a tanulságot Virág, akinek olyan Pogány Judit-os a hangja, hogy mesét szinkronizálhatna. – Öt év alatt teljesen megváltoztak a viszonyok, válság van, kiestem a munkából, és van bennem némi félsz a munkaadókkal való találkozástól is. Az embernek elsősorban a saját korlátait kell átlépnie.”



 Másnap reggel mégis azzal állított be a tréningre, hogy talált egy jó álláslehetőséget, megpályázta, és már a Balaton mellett örül annak, hogy felvették.

A munkaadó mint mumus





A munkaadóktól viszont nem éppen alaptalanul tart, ezt ketten rögtön saját tapasztalatokkal igazolták. „Engem azért nem vettek vissza ahhoz a céghez, ahol tizenegy évig dolgoztam, mert a főnök úgy volt vele, hogy egy gyerekes nő nem terhelhető. A saját felesége is otthon van a gyerekekkel – mesélte Éva, aki egyáltalán nem tűnt egy elveszett teremtésnek. – Hivatalosan azzal indokolták, hogy nem tudok elég jól angolul. A szülés előtt viszont ez fel sem merült. Egy kolléganőm hasonló cipőben járt, ő egy szabad szemmel jól látható összeget nyert a bíróságon velük szemben. Engem viszont per nélkül kifizettek, mert tartottak tőlem.”





„Én a harmadik körig jutottam egy állásinterjún, ketten maradtunk benn egy férfival – hozta elő a saját példáját Bea. – Mivel én nem árulok zsákbamacskát, amikor a családi háttérről kérdeztek, elmondtam, hogy van két gyerekem, de meg tudom oldani. Soha nem derült ki, miért a férfit választották. Mégsem bánom, mert ha megvesznek, akkor úgy vegyenek meg, hogy tudják: néha fel kell állnom, mert bármikor telefonálhatnak az iskolából, hogy a kislányom rosszul van.” Neki egyébként azóta lett munkája, de hamarosan ugyanezt saját vállalkozásban szeretné folytatni, ezért képezi magát az alapítványnál.





Hogyan tüntessük el a lyukat az önéletrajzból?





A tapasztalatcsere mellett a tréningvezetővel végigvették, milyen hibákat követnek el gyakran a munkát kereső kismamák. „Sokan beírják magukról, hogy férjezettek és két gyermek édesanyjaként mutatkoznak be – mondta Major Lívia. – Ehelyett érdemes leválasztani a munkát a magánéletről, hiszen a munkáltató és az interjúztató nem édesanyát keres, hanem munkatársat.” A hazai szokásokkal ellentétben az életkort sem kell kiírni, bár ha gyakornokot keresnek, arra negyven év fölöttiként nem érdemes jelentkezni.

A legnagyobb kérdés, hogy mit csináljon az ember az életrajzában keletkezett lyukkal, ami a gyereknevelés idejét jelenti. A tréningvezető szerint ilyenkor érdemes beírni erre az időre is az előző munkahely nevét, ha a pályázó alkalmazásban maradt. Az interjún úgyis kiderül, de legalább behívják az anyukát. Ha nem volt munkaviszony, akkor – ha van – a családi céget vagy egyéb elfoglaltságot lehet feltüntetni.

Tervezzünk előre!





„Ha rákérdeznek az állásinterjún, állítsuk határozottan, hogy a gyerekkel járó gondokat meg tudjuk oldani, és ezt valóban kezdjük is el előtte megszervezni – javasolta még. – Sok nőtől kérdezzük meg, mi lenne, ha mához egy hétre felvennék valahová dolgozni, és sokszor fogalmuk sincsen, hogyan lesz tovább, ha nem irányíthatnak mindent otthonról személyesen.

„



Az sem szerencsés, ha az ember a gyes lejárta előtt kap a fejéhez, hogy mi is lesz a munkába állással. Az alapítványi tapasztalatok szerint gyakori hátrány a hiányos számítógépes tudás. Ennek megszerzése még pénzbe sem kerül, az irodai programokat önállóan is lehet gyakorolni. Az is megoldás, ha segítséget kérünk a családban vagy a barátok között. Sok férj kész számítógépguru, rengeteg dolgot átadhatna az asszonynak. Ehhez képest a nő sokszor a férj email-címét használja. Az sem mindig jobb, ha saját címe van, mivel elég gyakoriak a nyuszomuszo@ kezdetű megoldások, amivel már azelőtt megbuknak egy álláspályázaton, hogy a HR-esek megnyitották volna az önéletrajzukat.

Időt szánni önmagunkra

„Tragikus látni, hogy sok nő azért nem tud elmenni egy-egy állásinterjúra, mert hiányzik a nyelvismeret – mondta Majoros Lívia. – A nyelvtanulásnak ma már számtalan módja van, amihez nem kell különösebb anyagi ráfordítás. Csak kitartás. De gyakran könnyebb azt mondani, hogy most nem állok neki angolozni, előbb rendbe teszem a konyhát. Akár a gyerekekkel együtt is tanulhatunk, léteznek kifejezetten nekik szóló játékos feladatok, amik teljesen ingyen elérhetőek az interneten. Csak azt kell elérni, hogy megteremtsük azt az időt, amikor magunkkal foglalkozunk, a saját céljainkért dolgozunk.” Természetesen ez sem könnyű feladat, de ez az első lépés, amit nem lehet megúszni.

Strommer Nóra

Nők Lapja Cafe

Forrás:  http://www.nlcafe.hu/ezvan/20120723/anya-munka-kepzes/

Aktuális képzésünk: Munkaerő-piaci reintegráció – sikeres álláskeresési tréning: 2012. augusztus 15-16.

Online jelentkezési lap:

https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?pli=1&formkeydFVuVmhzNWluVVhFbFN5ZVI3Y29sdUE6MA#gid=0

 

Read More

JÓL-LÉT ALAPÍTVÁNY AZ OTTHON IS MŰKÖDŐ LÁTHATÓ APÁKÉRT

Posted on 2012. június 10.

A Jól-Lét Közhasznú Alapítvány célja a családok valóságán és sokféleségén, a nők és férfiak egyenlő szerepvállalásán alapuló családmodell népszerűsítése és elfogadtatása a társadalom minél szélesebb rétegeivel.

Ennek szellemében 2007 óta hatodik alkalommal szervezünk június év harmadik vasárnapján APÁK NAPJA rendezvényt azzal a céllal, hogy

▪ az apai szerep is méltó rangra emelkedjen, hogy a

▪ „működő” apák is végre kellő elismerést és figyelmet kapjanak;

▪ támogassuk a férfiak szülői szerepvállalását, mint a nemek tényleges (esély)egyenlőségének zálogát;

▪ támogassuk az otthoni munkamegosztásban aktív férfiakat, mert meggyőződésünk, hogy mindez

▪ erősíti a családon belüli kötődéseket, a családok fennmaradását, kohézióját, több lábon állását és

▪ elősegíti többünk jól-létét.

Mára elmondható, hogy az apák napja ünnepnapként bekerült a köztudatba. Ugyanakkor az apaság megélésének feltételei közel sem adottak a magyar társadalomban.

Alapítványunk missziója a kisgyermekes nők munkavállalásának elősegítése – tesszük ezt közvetett módon azáltal, hogy programjaink hangsúlyos szempontja az apák intenzívebb bekapcsolódása családjuk hétköznapjaiba.

Reálisan az apaságról

Kutatások bizonyítják, hogy míg a nők munkahelyi megítélését negatívan, addig a férfiakét pozitívan befolyásolja a tény, hogy gyermekük van. Ám függetlenül attól, valóban hárulnak-e rájuk otthoni többletterhek, a nőket általánosságban kevésbé megbízható, alacsonyabb értékű munkavállalónak tekintik.. Ugyanennek a sztereotípiának a fordítottját szenvedik meg a férfiak: sokkal nehezebben vagy egyáltalán nem kapnak meg bizonyos alkalmi engedményeket, amelyeket a nők viszonylag könnyen elérnek. Nem reális például, hogy egy családapa ünnepek előtti nagybevásárlásra kéredzkedjen el a munkahelyről.

Az anyaszerep fontosságáról sokat hallunk, ugyanakkor nem kevésbé meghatározó valamennyiünk életében az apa. A nők hátrányairól sok szó esik, a férfiak ehhez való viszonyáról kevésbé.

Az apaság nem csak csupa rajongás és élvezet, az érdemi része pedig nem akkor kezdődik, amikor a csöppség biciklizni tanul. Cserében viszont az apa, a kisgyerek és az anya együttélése örömtelibb és kiszámíthatóbb, ha már a kezdet kezdetén szorosabbra fűzik a szálakat, és együtt és egymásért dolgoznak azon, hogy senki se maradjon ki semmiből (gyerekezés, munka), ami az élet értelmét és/vagy feltételeit biztosítja.

(Részlet, Apa is csak egy van, avagy a nemek közti magánéleti munkamegosztás a XXI. Században,

Jól-Lét Alapítvány kiadványa, 2010)

Az atipikus apaság népszerűsítése

A 2007-ben megrendezett Első Hazai Apáknapja Fesztivál a maga nemében úttörő kezdeményezésnek számított, sikeres széleskörű érdeklődés övezte. A koncepciót megtartottuk: célunk az egyenrangú szülői szerepvállalás fontosságának tudatosítása gondolatébresztő beszélgetésekkel, játékokkal a család minden tagját bevonva a közös ünneplésbe.

Programjaink keretében évről évre ismert apák beszélgetnek a saját apa-szerepükről, a közszereplés vagy tudományos munka mellett teljesített “házimunka”, gyereknevelés természetességéről vagy épp nehézségeiről. A közélet, a kultúra, tudományos élet és a sport területéről érkező vendégeink apaságuk felvállalásával, élményeik és kudarcaik megosztásával segítettek közelebb honi az apává válás élményét.

Közismert közreműködő apánk között megemlíthetjük Vujity Tvrtkot, Szinetár Dórát és Bereczki Zoltánt, Gerendás Pétert, Ujlaki Dénest, Süveges Gergőt, St Martint, Lackfi Jánost és még sokan másokat.

A 2008-ban meghirdetett Az én apukám pályázatunkon keresztül gyermekek a 2009-es Apaság című fotópályázatra érkező alkotások pedig elsősorban az anyák jelenítik meg be érzékletesen az együtt megélt élményeket, és azokat az élethelyzeteket amikor az apák hiányát élik meg. A gyerekrajz pályázat képanyaga 2009-ben a Parlamentben is kiállításra került.

A Látható apák – avagy a férfiak otthon is működnek című fotó és gyermekrajz kiállításunkat a beérkezett pályaművekből állítottuk össze. A képeken keresztül illusztrálja, hogyan élik meg a Magyarországon élő férfiak az apaságot. A képanyag másik része 3-13 év közötti gyerekek szemén keresztül mutatja be, miként vannak jelen, vagy éppen hol hiányoznak az apák az életükből, a családból. A pályamunkákat külföldi fotók egészítik ki, amelyek betekintést engednek más országok gyakorlatába sokszor humoros, vagy éppen provokatív módon.

A kiállítás 2010-ben a Millenárison, továbbá a Magyar TeleCom székházban és 2011-ben az EU Esélynap keretében is megtekinthető volt.

http://jol-let.com/apaknak/lathato-apak-kiallitas/

Mivel a boldog és kiegyensúlyozott gyermekkorhoz az apákkal megélt kapcsolat és élmények is hozzátartoznak, fontosnak gondoljuk, hogy a családdal szorosan együtt élő közösségek, így az óvodák is beépítsék életükbe, nevelési programjukba megünneplését.

Ennek szellemében 2011-ben óvodák számára írtunk ki pályázatot annak bemutatására, hogyan ösztönzik az apák szerepvállalását gyermekük mindennapjaiban.

APA IS CSAK EGY VAN kampányunk keretében a Facebook-on párbeszédet kezdeményezünk az apaságról, tájékoztatást nyújtunk az apaszerepek összehangolását segítő kezdeményezésekről és Apák napja alkalmából megrendezésre kerülő programokról.

https://www.facebook.com/pages/Apa-is-csak-egy-van/149927858411247?ref=tn_tnmn

2012-ben ATIPIKUS APASÁG címmel szervezünk estet a Cirko-Gejzir Moziban. Bővebb információ honlapunkon a Férfisarokban.

Read More