Pages Navigation Menu

JÓL-LÉT Alapítvány

Proaktívan a nők gazdasági függetlenségéért, kiteljesedéséért és munkahelyi esélyegyenlőségéért

Categories Navigation Menu

Y faktor –Törődő apák a munka világában pályázat szeptember 10-ig.

Posted on 2015. június 21.

MEGHOSSZABBÍTOTTUK! Apáknak és munkahelyeknek a szülői és munkavállalói szerepek összeegyeztetéséről  

férfiwlb

Fogadjuk el, hogy a magyar apák kevésbé vágynak a családi életükben való     kiteljesedésre, mint a svéd, norvég, vagy dán apatársaik?

Azt gondoljuk talán, hogy kevesebb érzelemmel, gondoskodással        törődnének gyerekeikkel, vagy ne lennének hasonlóan jó adottságaik a  gyerekek ellátásához, mint a skandináv apák?

Magyarországon azonban sokszor korlátozottabbak a lehetőségek arra,  hogy a férfiak valóban ki tudjanak teljesedni apai szerepükben is. Az  apasági szabadság csupán 5 nap, és kevés munkahely kezeli  azonos  feltételekkel vagy elfogadással az apák gyermekgondozási szabadságának  kérdését.
Kifejezetten meglepő, ha egy férfi megy GYED-re vagy GYES-re – és sokszor ők maguk sem büszkélkednek ezzel családjuk, barátaik körében.

Pedig ma már külföldi minták, kulturális hatások, változást kiváltó szabályozási gyakorlatok megismerése is közrejátszanak abban, hogy egyre több apa vállalja Magyarországon is gyermekei gondozását. A törődő apaság terjedése kedvező a gyermekkel való kapcsolat szempontjából, erősíti a párkapcsolatot, a férfiak pedig olyan készségekre – rugalmasságra, empátiára, a feladatok párhuzamos végzésének képességére – tesznek szert, amelyeket a jövőben jól hasznosíthatnak munkahelyen is.

Ezért a JÓL-LÉT Alapítvány 2015-ben az apák napja alkalmából két kategóriában hirdeti meg pályázatát:

1. Apabarát munkahelyek: olyan szervezetek, munkahelyek jelentkezését várjuk, amelyek egy-egy vezetőjük által vagy szervezeti szinten támogatják a férfiak magánéleti szerepvállalását.

 Várjuk a konkrét gyakorlatok, akciók, szervezeti politikák leírását max. 3 oldal terjedelemben, tetszőleges formátumban csatolt alátámasztó dokumentumokkal: fotókkal, videók, szervezeti dokumentumokkal, melyekből egyértelműen kirajzolódik a munkahely apabarátsága.

2. Y-apák: olyan, nem csak az Y-generációhoz tartozó apák írásait várjuk, akik a hétköznapok szintjén fontosnak tekintik apai és munkavállalói szerepük összehangolását.

Az apáktól várunk írásokat az apaság és munka egyensúlyának megteremtésére tett kísérleteikről, egyéni vagy tanult megoldásaikról, vágyaikról, nehézségeikről, tapasztalataikról, igényeikről és esetleges javaslataikról legfeljebb 3500 karakter terjedelemben és tetszőleges formátumban csatolt dokumentumokkal.

Osszák meg velünk Tapasztalataikat!

A pályázatokat nyilvános konferenciánkon mutatjuk be és ismerjük el a 2015. évi Apabarát Munkahely és a Legtörődőbb Apa Díjjal. Az Y-apák írásait honlapunkon tesszük közzé az eredményhirdetés után.

Pályázataikat 2015. szeptember 10-ig várjuk a joapalet @gmail.com címre. Kérjük, hogy a pályázatban szerepeljenek a következő adatok: pályázati kategória megjelölése, pályázó neve, elérhetősége (e-mail és telefonszám), pályázat címe.

További információ: Kánya Kinga, 203383315, kanya.kinga(kukac)jol-let.com

Read More

Diszkriminációs tanácsadás elindult

Posted on 2015. június 15.

Bármelyiket a közelmúltban megtapasztalta, esetleg jelenleg hasonló helyzetben van?
Tudni szeretné, mit lehetne tenni, keressen bennünket!

 Állásinterjún kérdést tettek fel családi állapotával, gyermekvállalási elképzeléseivel,

gyermekeinek számával, azok felügyeletével kapcsolatban.

 Munkahelyén nőként (anyaként) megalázóan, lekicsinylően bántak Önnel.

 Munkahelyén szexuális zaklatás, vagy olyan bánásmód érte, amelynek valamilyen szexuális

 Amiatt hagyott ott, vagy készül otthagyni egy munkahelyet, mert érzései szerint

nőként/anyaként nem részesül azonos bánásmódban férfi kollégáival/gyermektelen

 Úgy gondolja, amiatt nem kapott meg egy állást, mert nő/még nem szült/már szült és

 Az Önnel azonos munkakörben dolgozó férfi kollégái azonos feladat ellátása mellett többet

 Miután terhessége kiderült, elküldték (akár próbaidő alatti időszak is ide tartozik).

 Munkaviszonya amiatt szűnt meg, mert sokallták a gyermek miatti táppénzes időszakokat

 Kevesebbet keres, amióta szülés és gyermekgondozás után visszatért.

 Munkahelyén „beszólogatnak”, megalázó, megszégyenítő, támadó légkört alakítanak ki Ön

körül amiatt, mert a gyerek miatt sokat van távol.

 Vezetői pályázaton esélye sem volt, mert nő.

Elérhetőség: Iványi Klára – tanácsadó,  ivanyi.klara@jol-let.com.

Amennyiben vidéki, és olyan településen él, ahol működik Nóra Pont, annak tanácsadóit közvetlenül is felkeresheti.
A Nóra Hálózatról itt tájékozódhat: http://norahalo.hu/nora-pontok/.

Read More

A nők (munka) helye Magyarországon – visszafogadó munkahelyek létjogosultsága

Posted on 2015. április 20.

Szakmai összefoglaló a JÓL-LÉT Alapítvány 2015. március 9-én rendezett szakmai konferenciájáról, amelyen átadtuk a Visszafogadó Munkahely Díjakat a visszavárt kisgyermekes munkavállalók jelölései alapján a legnépszerűbb és legelkötelezettebb kategóriákban.

A rendezvényt megnyitó beszédében Tove Skarstein Norvégia magyarországi nagykövete kiemelte, hogy a női jogok emberi jogok, ezért nem lehet a nőket érintő társadalmi hátrányokat kizárólag nőügyként tekinteni, ez társadalmi szintű probléma. Hangsúlyozta, hogy az észak-európai országokban az 1970-es években elindított, a férfiak és nők gyermeknevelésben való közös részvételét segítő intézkedéseknek köszönhetően egy olyan generáció nőtt fel mára Norvégiában, akik számára ez a hozzáállás már természetes. Egyértelművé tette, hogy Norvégiában (a közvélekedéssel ellentétesen) nem az olajból származó bevételek jelentik a gazdasági erőt, hanem a nők magas aránya a munkaerő-piacon, amely 75 %-os részvételt jelent. Érdemes tehát felismerni, hogy a nők munkavállalásának komoly gazdasági szinten is kimutatható hatása van.  Mindez azonban a férfiak családi szerepvállalásának növekedésével együtt érhető el, amelynek lendületet adhat egy ezt ösztönző jogszabályi környezet. A nők szempontjait is beemelő jogszabályi környezet kialakításához elengedhetetlen a nők politikai és döntéshozatali pozíciókban való részvételének növelése.

IMG_6559j

Keveházi Katalin, a JÓL-LÉT Alapítvány vezetője előadásában a szemléletformálás jelentőségét hangsúlyozta. A rendszerváltást követően vált Magyarországon a nők munkaerő-piaci lehetőségei romlottak – a munkaerő-piaci környezet és a nagyvállalatok és multinacionális cégek arányának növekedésével megváltozott. Ugyanakkor Magyarországot még mindig nagyon konzervatív szemlélet jellemzi a férfiak és nők társadalmi szerepével kapcsolatban, amely az utóbbi 5 évben különösen hangsúlyossá vált. A nők eltérő biológiai életciklusából levezetett, a nők adottságairól, képességeiről és készségeiről alkotott sztereotip, általánosító és korlátozó társadalmi nézetek fenntartják a fizetett és fizetetlen munka megoszlásának egyenlőtlenségét, a rekreációra fordítható idő egyenlőtlen megoszlását, a nők és férfiak közötti élethosszig tartó jövedelmi egyenlőtlenségeket és a döntéshozatalban betöltött kiegyenlítetlen befolyását. A nők teljes élethez való egyenlő jogainak biztosításához, ahhoz, hogy a férfiakhoz hasonló módon önállóan, valódi választási lehetőségek alapján hozhassák meg döntéseiket, elengedhetetlen a nők gazdasági függetlensége. A nők elleni erőszak számtalan formája a munkahelyeken is jelen van, erre hívjuk fel a figyelmet a NÓRA-HÁLÓZAT munkája során is.

IMG_6686j

Magyarországon a nők 53%-os foglalkoztatási aránya is alacsonynak számít az Európai Unió országainak arányához viszonyítva, kiugróan azonban az 5 éven aluli gyermekeket nevelő nők 26%-os foglalkoztatási arányával teljesítünk alul az európai – és közép-európai országokhoz – képest is, hangsúlyozta Szikra Dorottya, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa. A szakpolitikai megközelítéseket és a családpolitikai törvényt elemezve kimutatható, hogy a szakpolitikában a nők hagyományos szerepeit hangsúlyozó konzervatív ideológia dominánsan jelenik meg, szemben az esélyeket kiegyenlítő intézkedésekkel. A gyermekek felelős felneveléséhez történő hozzájárulás elve alapján hozott szakpolitikai intézkedések (GYES visszaállítása, családi adókedvezmény. GYES befagyasztása, apai szabadság változatlanul hagyása, bölcsődei térítési díjak) egyértelműen a társadalmi egyenlőtlenségek növekedéséhez járulnak hozzá. A családi adókedvezmény esetén a három gyermekes családok számára a gyermekek után járó támogatások összegében egyértelműen kimutatható, hogy a 300 000 Ft feletti jövedelemmel rendelkező családok részesülnek legnagyobb arányban a kedvezményekből, míg a részesülés a jövedelem csökkenésével arányosan csökken. A dolgozó, jól működő családok támogatása érdekében sorozatosan meghozott döntések az egyenlőtlenségek aránytalan növekedését eredményezik, amely visszatükröződik a gyermekszegénység európai uniós csökkenő tendenciájával ellentétes nagyarányú növekedési mutatóiban is.

keveházi

A NÓRA-HÁLÓZAT – országos gender tudatos munkaerő-piaci tanácsadó hálózat – kialakításának indokoltságát adják a munkaerő-piaci jellemzők tekintetében kimutatható területi különbségek  – emelte ki Gregor Anikó az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatója. A részmunkaidős foglalkoztatás országos 9,3%-os arányához képest régiónként jelentős eltérések tapasztalhatók, az országos átlagnál alacsonyabb arányok mutathatók ki a közép-magyarországi, észak –alföldi és észak-magyarországi régiókban. Ugyanezen régiók minősülnek a leghátrányosabb helyzetűnek a kisgyermekes nők foglalkoztatási arányainak szempontjából is, míg Budapest kiugróan magas arányban vezet ebből a szempontból (21%) az országos arányhoz képest (11%). A felmérés alapján a kisgyermekes nők 24%-a egy évnél hosszabb ideig keres munkát, 2012-ben a GYES-en, GYED-en lévőknek mindössze 49%-a nyilatkozott úgy, hogy van munkahelye, ahova visszatérhet dolgozni. Más kutatások eredményeinek felhasználásával az is kimutatható hogy a GYES-ről, GYED-ről a munkaerőpiacra be- vagy visszalépő nők csoportja más változók mentén sem egységes, és eltérő esélyeiket, problémáikat, akadályaikat erőteljesen meghatározza például az osztályhelyzetük.

6641_eloadok

Az anyaság és jogi juttatások igénybevételének a munkaviszonyra gyakorolt hatásával kapcsolatban Lehoczkyné Kollonnay Csilla a CEU munkatársa előadásában azokra az ellentmondásokra hívta fel a figyelmet, amelyek a visszatérés folyamatát a munkavállaló és a munkáltató számára sem teszik egyértelművé. A felmondási tilalomra vonatkozó rendelkezések elsősorban a várandósság és az otthonlét időszakára vonatkoznak, ugyanakkor a visszatérés során (pl. GYED Extra igénylés esetén) már nem védik a munkavállalót, a jogellenes felmondás esetén a szankciók a munkáltatók számára nem jelentenek visszatartó erőt. Csekély előrelépés történt az apai jogosultságok területén. Annak ellenére például, hogy a gyermek gondozása céljából az apák is jogosultak a fizetés nélküli szabadság kivételére, a Munka Törvénykönyve úgy határoz, hogy a gyermekgondozási fizetés nélküli szabadság alatti időre járó védelem az anyát illeti meg, ha a fizetés nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi, ezzel sem moitiválva a gyermeket vállaló szülőket a kölcsönös munkamegosztásra.

A kisgyermekes női munkavállalókat érő hátrányos megkülönböztetés feltárásának lehetőségeiről beszélt Gregor Katalin, az Egyenlő Bánásmód Hatóság jogásza, kiemelve hogy továbbra is előfordul, hogy a dolgozó nők munkaviszonyát próbaidő alatt várandósságuk miatt megszüntetik, vagy nem hosszabbítják meg a munkaszerződésüket, ezáltal nehéz helyzetbe hozva a nőt és születendő gyermekét, mivel ellátatlanok maradhatnak. Probléma még, hogy a szülési szabadságról visszatérő nőknek sokszor szembesülniük kell azzal, hogy nem ugyanazt a munkakört kapják vissza, esetleg megváltozott a munkaidő, munkarend. A toborzás és kiválasztás során a legnehezebben kimutatható a gyermekes anyákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés. A munkahelyi zaklatás során az EBH védett tanúvallomásra is ad lehetőséget, amelynek során a panaszos érdekében nyilatkozó tanúk adataik titkosítását kérhetik. Az eljárások során kimutatható, hogy egyre többen vannak olyan munkáltatók, akik megegyezésre törekszenek a panaszossal, kérve a hatóságot, hogy a közöttük létrejött megállapodást határozatával hagyja jóvá.

Az előadásokban kimutatott tendenciák együttesen jellemzik, és termelik újra a nők a férfiakénál alacsonyabb munkaerő-piaci státuszát, melynek legmarkánsabb, általános kísérőjelensége a gyermeket vállaló nők visszatérésének korlátozottsága. Minden előadó hangsúlyozta a nők és férfiak közös szerepvállalásának és felelősségének jelentőségét az egyenlőtlenséget újratermelő folyamatok megállításában. A nők arányos politikai részvétele ahhoz, elengedhetetlen, hogy a nőket érintő kérdésekben eséllyel vegyenek részt a döntés előkészítésben és döntéshozatalban. Az apák nagyobb arányú szerepvállalása a gyermeknevelés és családi élet területén, az ehhez szükséges jogi és a szakpolitikai feltételek megteremtésével elengedhetetlen. Mindez csak együttesen a nők visszatérését valóban támogató feltételek kialakításával (bölcsődei ellátások) és a munkavállalók védelmét valóban megvalósító feltételek következetes képviseletével érhetők el.

Összegzés

Érdemes a munkavállaló és a jó szülő és felelős család fogalmakhoz kötött nőkre és férfiakra vonatkozó ideologikus megközelítések feloldása, a létező és kimutatható egyenlőtlenségek csökkentése érdekében.

A férfiak családi részvételének segítése a 2013-ban díjazott, és az idén Visszafogadó Díjra jelölt munkáltatókkal folytatott kerekasztal beszélgetés során is hangsúlyosan megjelent. A támogató szervezeti kultúra elsősorban azoknál a családoknál segíti a munka- és magánélet sikeres, egyenlő szülői munkamegosztáson alapuló összeegyeztetését, akik mindketten ugyanott dolgoznak. Ilyen családokban a munkáltatók könnyebben tudják segíteni az egyeztetést. A területi eltérésekkel kapcsolatban a résztvevők elmondták, hogy törekednek a budapesti központban és a vidéki telephelyeken is azonos lehetőségeket biztosítani a visszatérésre. Eltérés kevésbé területi alapon, mint szektor és munkafolyamatok szerint tapasztalható – a termelő szektorban az atipizálási lehetőségek feltárása, a többségében férfiakat érintő munkakörökben pedig a családi szerepvállalásra ösztönzés lehet egy fejlesztési terület.

Visszafogadó Munkahely Díj átadása

Ugyanakkor vannak olyan hazai munkáltatók, amelyek támaszkodni kívánnak a nők tehetségére. A JÓL-LÉT Alapítvány a „Nóra-háló, avagy országos gender-tudatos munkaerő-piaci tanácsadó hálózat létrehozása tudástranszferrel” című projektje keretében kezdeményezett NÓRA-HÁLÓZAT-ban együttműködő civil szervezetekkel együtt 2014 végén közösen hirdették meg a „Munkám visszavár” című pályázatot, amelyre gyermekgondozási szabadságuk után korábbi munkahelyükre sikeresen visszatért szülők nevezhették munkaadójukat. A jelölések alapján, az azt elfogadó vállalatok közül a JÓL-LÉT Alapítvány szakértői választották ki a 2014. évi Visszafogadó Munkahely Díjjal elismert munkáltatókat. A helyi NÓRA-pontokat működtető szervezetek minden olyan régióban, ahonnan jelölések érkeztek, regionális Visszafogadó Munkahely díjat adnak át.

6909jresize

Molnár Imre, a GS Consulting vezetője, aki egyébként egy évig GYES-en volt otthon gyermekével, a díjak átadása előtt kihangsúlyozta, hogy a visszafogadás helyett javasolná a visszavárás fogalmát, ami véleménye szerint jobban kifejezi azt a folyamatosságot, amit a munkáltató és a munkavállaló közös tervezésére vonatkozik a várandósság, otthonlét után a sikeres visszatérés megvalósítása érdekében.

 

6942jresizeKH 6964jresizeNI

 

 

 

 

 

 

 

A Munkám visszavár pályázat 2014. évi díjazottjai:

„Legnépszerűbb visszafogadó munkahely díj 2014”:
Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.

A díjazott munkáltatóra 55 jelölés érkezett országos szinten. A jelöléseket küldő női munkavállalók hangsúlyozták, hogy munkáltatójuk elkötelezett, etikus és korrekt a kisgyermekes nők visszafogadása iránt. A visszatérést segítő munkáltatói gyakorlatok közül kiemelték a proaktív kapcsolattartást a távollévő kisgyerekes munkavállalókkal, és azt, hogy a vállalat biztosítja a szülés előtti munkakörbe történő visszatérést. A cég többféle atipikus munkaformát is biztosít a munkatársaknak a budapesti és vidéki munkahelyeket egyaránt: részmunkaidő, rugalmas munkavégzés, törzsidő lehetősége. A kisgyermekes nők visszafogadását rendszerszinten működtető programban a vezetőség is elkötelezett.

„Legelkötelezettebb visszafogadó munkahely díj 2014”

NI Hungary Kft – Debrecen

Az elektronikai iparban működő cég munkatársainak 34%-a kisgyermekes munkavállaló. A vállalat elkötelezettségét mutatja, hogy a jelölések többgyermekes munkavállalóktól érkeztek. A vállalat visszafogadó szemléletét tükrözi, hogy többféle részmunkaidős és rugalmas munkavégzési lehetőséget biztosít a kisgyermekes munkavállalóknak. A jelölésekben kiemelték a képzéseken való részvétel és a szakmai bevonódás lehetőségeit az otthon lévők számára is.

7009jresizedíjazottak

A regionális díjakat a NÓRA-HÁLÓZAT tagszervezetei helyi rendezvényeken adják át a BUW Hungary Kft., a GE Hungary Water and Power és a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara részére.

7006jresize csoportkep

 

Read More

Sozialmarie Közönségdíj jelölt a NÓRA-HÁLÓZAT

Posted on 2015. február 10.

A NÓRA-HÁLÓZAT egy innovatív megközelítésű szakmai együttműködési modell. Az ország 10 nagyvárosában működő NÓRA-PONTOK olyan munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtó szakmai  civil szerveztek, amelyek vállalták, hogy egységes sztenderdek alapján gender tudatos megközelítéssel segítik a kisgyermekes nők munkaerő-piaci visszatérését pályaorientációs és coaching szemléletű tanácsadói modell bevezetésével.

A hálózati együttműködés során a szervezetek kölcsönös tudásmegosztást, és fejlesztést valósítanak meg, és speciális helyzetben lévő kisgyermekes nők igényeire is specializált szolgáltatásokat fejlesztenek ki további szervezetek bevonásával. A NÓRA-TÁMASZPONT program keretében a Motiváció Alapítvány és a JÓL-LÉT Alapítvány együttműködésében a fogyatékos gyermeket nevelő nők munkavállalását segítő modell kidolgozása valósul meg. A NÓRA-HÁLÓZAT munkatársai is részt vesznek a Magyar Vállalkozónők Egyesülete által meghirdetett vállalkozási mentorképzésen, hogy a vállalkozások tervezésekor és fejlesztésekor is támogassák a nőket a NÓRA-PONTOK a régiójukban.

A projekt finanszírozástól független és folyamatosan működő, kisgyermekes nők munkaerő-piaci visszatérését segítő hálózatra itt lehet szavazni:
Szavazok a NÓRA-HÁLÓZATRA

A NÓRA-HÁLÓZAT jelölésről további információ:  http://sozialmarie.org/projektek/nora-halozat.4569.html

Read More

2015. januártól új helyen a JÓL-LÉT Alapítvány

Posted on 2015. január 5.

Elköltöztünk.
Új címünk: 1126, Budapest Márvány u. 38. fsz.
A tanácsadási időpontokra változatlanul szerdai napokra lehet jelentkezni.
Térkép:

JÓL-LÉT Alapítvány címe

Read More