Pages Navigation Menu

JÓL-LÉT Alapítvány

Proaktívan a nők gazdasági függetlenségéért, kiteljesedéséért és munkahelyi esélyegyenlőségéért

Categories Navigation Menu

Y faktor – Törődő apaság a munka világában meghívó

Posted on 2015. november 9.

2015-ben kiírt pályázatunkban újszerű egyéni és vállalati megoldásokat kerestünk a férfiak munka és magánélet egyensúlyának kialakítására. Az apaság nemzetközi gyakorlatban megvalósuló ösztönzői, az apaszerepek változása és szervezeti kultúrába illesztés lehetőségei kerülnek fókuszba a nemzetközi férfinapon megrendezendő eseményen. És természetesen díjazzuk a nyertes pályázatokat is.

Várunk a nemzetközi férfinapon november 19-én 16.30-tól.

Programunk:
ELŐADÁSOK
16.30 Az apák munka és magánélet egyensúlyának nemzetközi gyakorlatai – Utzeri Murnia, Corvinus Egyetem
16.50 Apaszerepek a szervezeti kultúrában – a bevezetés szintjei –
Dr. Molnár Imre, GS Consulting, ügyvezető igazgató
17.10 Megváltozott apaszerepek a 21. századi Magyarországon és Európában
– Takács Judit, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
BESZÉLGETÉS
17. 30 – Atipikus –e a törődő apaság?
Rácz Zsuzsa író beszélget a vállalati szektor és közélet szereplőivel és a pályázat nyerteseivel.
FELOLVASÁS
A beérkezett nyertes írásműveket az est folyamán felolvassa:
Szabó Sípos Barnabás, színművész
DÍJÁTADÓ
18. 30 – Az APABARÁT MUNKAHELY és a LEGTÖRŐDŐBB APA díjak átadása.

Várunk az APACUKA Étteremben (Nagymező utca 54-56) .

 

Read More

Kommunikáció és érdekérvényesítés fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nőknek

Posted on 2015. szeptember 8.

Új jelentkezési határidő  szeptember 23! Felkészítő program indul fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők számára.

A NÓRA-TÁMASZPONT programot a Motiváció Alapítvány és a JÓL-LÉT Alapítvány azért valósítja meg, hogy feltérképezzük és munkaerő-piaci szolgáltatásokkal, képzésekkel országos szinten segítsük a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők munkába való visszatérését, munkahely-megtartását.

A Kommunikáció és érdekérvényesítés felkészítő programunkat kifejezetten fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők számára hirdetjük meg, azért hogy

  • környezetükben, közösségükben igényeik, szükségleteik hatékony kommunikációját segítsük;
  • írott és vizuális technikákat sajátítsanak el, amelyek saját munkavállalásukat és közösségi célok megvalósítását is elősegítik;
  • közösségi együttműködést, forrásteremtést segítő módszereket ismerjenek meg;
  • a csoportos munkában közös tapasztalatok megosztására, egymás tapasztalatainak megismerésére és így egy hálózatban való működésre nyíljon lehetőség.

A felkészítő program időkereteit a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők időkereteihez igazítottuk.

A 2×2 napos program során minden nap két időpont közül lehet választani (8-12 óra között vagy 16-20 óra között) azért, hogy a gyermekfelügyeleti lehetőségekkel és munkavállalással összehangolható legyen a részvétel.  A résztvevők tehát a négy nap során vagy délelőtt, vagy délután jöhetnek, és egy alkalommal személyes konzultáción vesznek részt általuk választott időpontban a 4 képzési nap valamelyikén 13-16 óra között.

A felkészítő program témái

  • Női szerepek és egyéni erőforrások
  • Vizuális nyelv és vizuális anyagok készítése (film, fotó, ppt)
  • Egyéni és közösségi igények, ügyek feltárása, megfogalmazása – együttműködést és bevonást segítő módszerek megismerése
  • Kommunikációs csatornák és közösségi média használata, forrásteremtés

A felkészítő program vizuális technikák blokkot is tartalmaz (film és fotó) amely mobiltelefon- vagy fényképezőgép-használatot, felhasználói szintű számítógépes ismereteket feltételez.

 

A felkészítő program helyszínei és időpontjai

Az alábbi helyszíneken és napokon két időpont közül választhatnak. Vagy délelőtt 8-12 óra között, vagy délután 16-20 óra között vehetnek részt a programon, tehát mind a négy helyszínen 2 idősávban kerül sor a képzésre. A két csoport között nincs lehetőség az átjárásra!

  • Budapest – 2105. október 1-2. és október 27-28.
  • Gödöllő – 2015. szeptember 24-25; október 8-9. (csütörtök-péntek)
  • Debrecen – 2015. szeptember 29-30.; október 13-14. (kedd-szerda)
  • Pécs – 2015. október 6-7.; október 20-21. (kedd-szerda)

 

Jelentkezés menete, feltételek

A felkészítő programra jelentkezni a mellékelt jelentkezési lap kitöltésével lehet. A jelentkezéseket követően a résztvevők értesítést kapnak a képzés konkrét helyszínéről és menetéről. Egy csoportban maximum 10 fő vehet részt. Amennyiben többen jelentkeznek egy-egy csoportba, abban az esetben az érkezési sorrend alapján kerülnek kiválasztásra a résztvevők. A kiválasztásról értesítjük Önöket!

A képzésre felhasználói szintű számítógépes ismeretekkel rendelkező fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nőket várunk.  A képzésen való részvétel feltételeinek való megfelelést a jelentkezési lapon található nyilatkozatok megjelölésével tudja igazolni!

Jelentkezési határidő módosult: 2015. szeptember 23.

 

Kérjük, a jelentkezési lapot az alábbi linken töltse ki: https://docs.google.com/forms/d/1xMRLat4zdRI4WJs8RmaO9MoTLZA7D6TV614X63Fccec/viewform E-mailben: nora.tamaszpont@gmail.com

Vállalások a felkészítő programban

A felkészítő intézmény vállalja:

  • Szakmai ismeretek, segédanyagok átadását 2×2 napos képzésen
  • Szakértői segítséget kommunikációs anyagok összeállításához
  • Konzultációs támogatást a munkaerő-piaci szerepvállalás elősegítése érdekében

A résztvevő vállalja:

  • 4 képzési napon való részvételt (általa választott időpontban és csoportban)
  • 1 konzultációs alkalmat, amely a képzési napokon 13-16 óra között igényelhető 1 óra időtartamban
  • Egy kommunikációs szakmai anyag elkészítését a két képzési alkalom között, választható eszközzel, témában a képzésen elsajátított ismeretek alapján.

További felvilágosítás kérhető a képzéssel kapcsolatban telefonon Kánya Kinga szakmai koordinátortól a 06-70-337-1544 telefonszámon, vagy e-mailben a nora.tamaszpont(kukac)gmail.com címen!

Read More

Gyere hozzánk önkéntesnek!

Posted on 2015. augusztus 25.

Toborzás és kiválasztás területen tapasztalattal rendelkező HR tanácsadó önkéntes munkatársakat keresünk, akik szerdai napokon (9-12 óra közötti időtartamra) alkalmanként vagy rendszeresen vállalják a JÓL-LÉT módszertan alapján 2-3 db egyéni álláskeresési tanácsadás megtartását, továbbá alkalmanként előre egyeztetett időpontban (kb. havonta egy alkalommal) állásbörzén, álláskereső klubban egyéni illetve csoportos tanácsadást, skype tanácsadást.

Kiket várunk?

  • GYES-en, GYED-en lévő forprofit szektorban tapasztalattal rendelkező HR szakemberek;
  • álláskereséshez kapcsolódó dokumentumokat professzionális szinten ismerők;
  • munkaerőpiaci tendenciákat követők;
  • empatikus, nyitott személyiségű emberek.

A jelentkezés módja: az alábbi online kérdőív kitöltése és önéletrajz és motivációs kísérőlevél küldése az info@jol-let.com e-mail címre.

önkéntes jelentkezési lap

A jelentkezéseket szeptember végéig várjuk. A jelentkezőknek lehetőségük van a JÓL-LÉT Alapítvány munkaerő-piaci és esélyegyenlőségi képzésén való részvételre. További információ a képzésről ITT.

 

Read More

Munkavállalás nőként, anyaként – diszkriminációs kérdőív

Posted on 2015. július 30.

A JÓL-LÉT Alapítvány és az ország nagyvárosaiban működő, nők számára munkaerő-piaci tanácsadást nyújtó NÓRA-HÁLÓZAT szervezeteinek közös kutatása arra keresi a választ, hogy a nőket nemük, illetve gyermekvállalással, neveléssel kapcsolatos szerepük miatt éri-e bármilyen hátrányos megkülönböztetés a munkaerő-piacon, és ha igen, akkor milyen formában történik.

Kérdőívünk szempontjából azt tekintjük hátrányos megkülönböztetésnek, amikor valaki a női nemhez való tartozása, vagy anyasága, ill. gyermekvállalási szándéka miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül a munkaerő-piac valamely szereplője által, egy férfi munkavállalóhoz, vagy anyaság miatti diszkrimináció esetén a gyermektelen munkavállalókhoz képest.
Fontos, hogy az érintettek egymással (nők a férfiakkal, gyerekesek a gyermektelenekkel) összehasonlítható helyzetben legyenek. A munkabér tekintetében pl. akkor beszélhetünk hátrányos megkülönböztetésről, ha egy nő (vagy egy anya) kevesebb bért kap a vele azonos feladatot ellátó, azonos munkakörben dolgozó férfi (vagy gyermektelen) kollégákhoz képest, stb.

Kérjük, segítse munkánkat az alábbi kérdőív kitöltésével, amely maximum 10 percet vesz igénybe.

KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE

Közreműködését a kutatásban előre is köszönjük!

Read More

„Minek neked az a szabadság, most pihentél három évig”

Posted on 2015. július 30.

Ezekkel a szavakkal kommentálta egy munkáltató a gyermekgondozásból visszatérő édesanya arra vonatkozó kérését, hogy – másokhoz hasonlóan – kivehesse a gyermekgondozási időszak alatt összegyűlt, a jogszabály szerint őt megillető szabadságát. Ugyanez a munkáltató mindent elkövetett, hogy az édesanya „önként” távozzon a cégtől, mert így a végkielégítést is megspórolhatta volna.
Ez csak egy eset a sok közül, amelyekkel az anyabarát munkaerő-piaci tanácsadással és közvetítéssel foglalkozó Jól-Lét Alapítvány találkozik. A szervezet tapasztalatai szerint a terhesség, majd a kisgyermekes időszak a női munkavállalók életében olyan tényező, amely miatt az érintettek a diszkrimináció legkülönbözőbb formáit szenvedik el. Bár a személyes beszámolók, illetve a munkaerő-piaci mutatók arra utalnak, hogy komoly problémával állunk szemben, a felszínre kerülő esetek, és az azokkal kapcsolatos jogi eljárások száma arra enged következtetni, hogy nagyon nagy a látencia ezen a területen. Az alapítvány most online kérdőívvel szeretne eljutni az érintettekhez, hogy pontosabb képet kapjon a jelenségről.

interjú

Elmondható, hogy a témával kapcsolatban jelenleg még csak a jéghegy csúcsát látjuk. A KSH először 2010-ben foglalkozott a nőkkel szembeni munkaerő-piaci diszkrimináció kérdésével. Akkor 3 millió dolgozó magyar nő közül 441.100 fő tapasztalt álláskeresése során tényleges diszkriminációt. Családi körülményeik és nemi megkülönböztetésük miatt 29,5 százalékuk élt meg hátrányos megkülönböztetést álláskeresése során. Ugyanennyi százalékuk számolt be diszkriminációs tapasztalatairól korábbi elbocsátási ügyek kapcsán. Ehhez képest, két évvel később szintén a KSH közli, hogy a megkérdezettek a diszkrimináció további növekedését észlelték. A 2012-es adatok szerint a két nem közötti eltérés a 30–44 éves, azaz a gyermeknevelésben leginkább érintett korosztályoknál a legnagyobb. A foglalkoztatott férfiak esetében az életkor előrehaladásával egészen a 40-es éveik közepéig csökkenő tendenciát mutat a diszkrimináltak aránya, a nőknél a 20-as éveik elmúltával, valószínűleg a családi terhek megnövekedése miatt is ugyanez számottevően növekszik. Egy korábbi, 2007-es kutatás szerint, amelyet a Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda végzett, a gyermekvállalás a nők foglalkozatási esélyét 37 százalékkal rontja. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2011-ben vizsgálta a hátrányos megkülönböztetés megjelenési formáit, mechanizmusait a munkavállalói kiválasztás gyakorlatában, és azt találta, hogy a munkáltatók rendszeresen tesznek fel – a jogszabály által egyébként tiltott – kérdéseket a női pályázó családi életére, gyermekvállalási szándékaira vonatkozóan.

A KSH felmérés tapasztalatai, és a diszkriminációs panaszokkal foglalkozó Egyenlő Bánásmód Hatóság beszámolói egyaránt egybeesnek azzal, amivel a Jól-Lét Alapítvány is találkozik. A nőkkel szembeni, gyermekvállalással kapcsolatos diszkriminációk leggyakoribb típusai, amikor a munkaviszonyt megszüntetik a terhesség bejelentésekor, vagy visszatérés esetén rábeszélik a nőt a munkaviszony közös megszüntetésére („úgysem tudná már korábbi feladatait ellátni a gyerek mellett”), esetleg olyan légkört alakítanak ki körülötte, hogy „önként” adja be felmondását (elesve ezzel az esetlegesen neki járó végkielégítéstől is).
Nem ritka, hogy rosszabb feltételekkel, vagy rosszabb pozícióba veszik vissza, ill. alkalmazzák tovább a kisgyerekes anyát, vagy bérét nem igazítják az aktív foglalkoztatottakat érintő általános vállalati bérnövekedéshez. Sokan panaszkodnak arra, hogy továbbképzési, előmeneteli igényüket figyelmen kívül hagyják, esetleg felhalmozott járandóságaikat nem fizetik ki, a nekik járó juttatásokat „elhallgatják”. Nem ritka, hogy a terhesség bejelentését követően a nő körül ellehetetlenítik a légkört, megalázó, emberi méltóságot sértő bánásmódban részesítik (zaklatás).

A jelenség természetesen nem egyedülálló a világon. A napokban jelent meg az Egyesült Királyság antidiszkriminációs hatóságának (Equality and Human Rights Commission) jelentése, amely szerint évente 54 000 nő szenved el diszkriminációt várandóssága, vagy kisgyermekes státusza miatt a munkaerő-piacon. Ugyanitt a The Guardian számol be róla, hogy egy brit édesanya, aki a terhessége során komoly munkahelyi diszkrimináció áldozatává vált, kampányt indított az anyasági diszkriminációkkal szemben. Létrehozott egy olyan online felületet (Pregnant then Screwed), ahol a nők anonim módon számolhatnak be az őket ért méltánytalan, megkülönböztető bánásmódról.
Az itt olvasható beszámolók semmiben sem térnek el a magyarországi édesanyák tapasztalataitól. Természetesen az anyasággal kapcsolatos megkülönböztetés csak egyik formája a nőkkel szembeni diszkriminációnak. Mindenki számára ismeretes a nők és férfiak közötti bérkülönbség problematikája, vagy az üvegplafon jelenség (a karriert építő nők egy idő után láthatatlan akadályba ütköznek, amely lehetetlenné teszi, hogy feljebb jussanak a szakmai szamárlétrán). Itt kell megemlíteni azt is, hogy egy európai uniós felmérés szerint a nők 30-50 %-át éri szexuális zaklatás a munkahelyén.

A JÓL-LÉT Alapítvány 2002 óta foglalkozik a nők, ezen belül is a kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyegyenlőségének elősegítésével, antidiszkriminációs vállalati gyakorlatok kialakításának szakértői támogatásával. A szervezet egyfelől ingyenes tanácsadással próbál a diszkrimináció áldozatainak segítséget nyújtani, másfelől honlapján a leggyakrabban felmerülő diszkriminációs problémákat és az azokkal kapcsolatos megoldási lehetőségeket gyűjtötte most össze. A napokban elérhetővé válik az az online kérdőív is, amellyel a szervezet szeretne pontosabb képet kapni a jelenségről. Az alapítvány abban bízik, hogy akik kitöltik a pár perces kérdőívet, mire a végére jutnak, maguk is tudatosabbá fognak válni. A jövőben képesek lesznek felismerni, és adott esetben kezelni is az őket érő hátrányos mechanizmusokat.

A JÓL-LÉT Alapítvány és az ország nagyvárosaiban működő, nők számára munkaerő-piaci tanácsadást nyújtó NÓRA-HÁLÓZAT szervezeteinek közös kutatása arra keresi a választ, hogy a nőket nemük, illetve gyermekvállalással, neveléssel kapcsolatos szerepük miatt éri-e bármilyen hátrányos megkülönböztetés a munkaerő-piacon, és ha igen, akkor milyen formában történik.

Kérdőívünk szempontjából azt tekintjük hátrányos megkülönböztetésnek, amikor valaki a női nemhez való tartozása, vagy anyasága, ill. gyermekvállalási szándéka miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül a munkaerő-piac valamely szereplője által, egy férfi munkavállalóhoz, vagy anyaság miatti diszkrimináció esetén a gyermektelen munkavállalókhoz képest.
Fontos, hogy az érintettek egymással (nők a férfiakkal, gyerekesek a gyermektelenekkel) összehasonlítható helyzetben legyenek. A munkabér tekintetében pl. akkor beszélhetünk hátrányos megkülönböztetésről, ha egy nő (vagy egy anya) kevesebb bért kap a vele azonos feladatot ellátó, azonos munkakörben dolgozó férfi (vagy gyermektelen) kollégákhoz képest, stb.

Kérjük, segítse munkánkat az alábbi kérdőív kitöltésével, amely maximum 10 percet vesz igénybe.

KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE

 

Read More