Pages Navigation Menu

JÓL-LÉT Alapítvány

Proaktívan a nők gazdasági függetlenségéért, kiteljesedéséért és munkahelyi esélyegyenlőségéért

Categories Navigation Menu

A fogyatékos gyermekeket nevelő nők láthatatlansága

Posted on 2016. április 22.

A JÓL-LÉT Alapítvány hiánypótló kutatást folytatott le: mindeddig nem készült átfogó, a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő nők helyzetét feltáró kutatás, amely egyidejűleg vizsgálta volna a fogyatékosság több típusát,  és a az érintett édesanyák munkaerő-piaci helyzetét. Ez utóbbi terület teljességgel feltáratlan volt ezidáig. A kutatás fő következtetéseinek bemutatására az Alapítvány által szervezett Alternatív Anyáknapja című tudás-, állás-, információs és élménybörze keretében kerül sor, április 24-én, a Lauder Javne iskolában.

Az esemény fővédnöke Kováts Adél színművésznő, a Radnóti Színház igazgatója, akinek személyes vallomását – gyermeke kérésére – kizárólag az Alternatív Anyáknapja vendégei tekinthetik meg.

anyaknapja

Háttér:

A nők életében a gyermek születése olyan pillanat, amely sarkaiból fordítja ki a világot. Többet semmi nem lesz ugyanolyan, még ha egyénileg változó mértékű otthon töltött időszak után szép lassan legtöbben vissza is találnak a munka világába, és a korábbi társadalmi kapcsolataik közé.

Egy sérült gyermek születése érzelmileg nehezen feldolgozható trauma az anya és az egész család számára. Nevelése, gondozása rengeteg energiát, türelmet, alázatot és szeretetet igényel, amelyhez nők nagy része nem kap elegendő segítséget, támogatást.  Ez a helyzet az érintett nőket sok esetben hosszú évekre, akár évtizedekre izolálhatja.

A JÓL-LÉT Alapítvány 2014-2015-ben lefolytatott országos kutatásának tapasztalatai arra mutatnak rá, hogy létezik egy olyan női csoport hazánkban, amelynek tagjai 24 órás folyamatos szolgálatot látnak el, ugyanakkor gyakorlatilag láthatatlanná váltak a társadalom, ezen belül is különösen a munkaerő-piac számára.

Pedig a sérült gyermekeket nevelő nők sem vágynak többre, mint bárki más: szeretnének teljes életet élni, aminek része többek között a fizetett, önkiteljesítő munka. A fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci mutatói ugyanakkor minden tekintetben rosszabbak, mint az ép gyermeket nevelőké. Míg az országos átlag az 5 éven aluli gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci visszatérésére vonatkozóan 26%, addig a sérült gyermeket nevelő nők esetén ez az arány mindössze 8,1% a kutatásunk alapján.

A fogyatékossággal élő gyermek ápolása és gondozása elsősorban a nőkre hárul. A munkaerőpiacon kevés az ápolási-gondozási feladatokkal összeegyeztethető atipikus munkalehetőség a számukra, és teljes mértékben hiányoznak azok az összehangolt szakmapolitikai törekvések és intézkedés-, illetve szolgáltatás-csomagok, amelyek élethelyzetüket és a gyermek fogyatékosságát komplex módon képesek lennének kezelni és javítani. A felmérésben részt vevő munkaerő-piacon aktív válaszadók mindössze 33%-a dolgozott részmunkaidőben és mindössze 2,8%-a távmunkában.   Míg az otthonlét és a visszatérés nehézségei az egészséges gyermeket nevelők számára legtöbb esetben átmeneti állapotot jelentenek, addig a sérült gyermeket nevelő nők számára ez az élethelyzet állandósul. Az egyéni jólétet, kikapcsolódást, feltöltődést biztosító fizikai kikapcsolódás, a saját idő megteremtése, a társas kapcsolatok és közösségi életben való részvétel szintén jelentős hiányként jelent meg számukra.

Az országos, fókuszcsoportos és kérdőíves módszertan alapján lefolytatott, nem reprezentatív vizsgálat alapvetően a nemzetközi ide kapcsolódó kutatások eredményeit igazolta vissza. A munkaerőpiacon szinte alig kimutatható a jelenlétük, szinte alig van ápolási-gondozási feladatokkal összeegyeztethető rugalmas munkalehetőség a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők számára. A fogyatékossággal élő gyermekek melletti munkavégzés azért is nehézségekbe ütközik, mert a fejlesztő szolgáltatások, támogató szolgáltatások elérhetősége területileg kiegyenlítetlen, hozzáférhetőségük, azok magas anyagi vonzata miatt is korlátozott. Hiányoznak azok az összehangolt szakmapolitikai törekvés és intézkedés-, illetve szolgáltatás-csomagok, amely az érintett nők élethelyzetét és a gyermek fogyatékosságát komplex módon képesek lennének kezelni és javítani.

Kijelenthető, hogy fogyatékos gyermeket nevelni hazánkban gyakorlatilag a nő számára a munkaerő-piacról való teljes kiszorulást jelenti, vagy, ha sikerül is valamilyen foglalkoztatásban részt vennie, akkor azzal kell számolnia, hogy munkabére átlagosan 48 %-kal lesz kevesebb az átlagnál.

A kutatás kitért arra is, hogy az érintettek milyennek ítélik meg az egészségügyi ellátórendszert, amellyel legtöbben a gyermek okán folyamatos kapcsolattartásra, együttműködésre kényszerülnek. A kutatásban részt vett szülők arról számoltak be, hogy gyakran nem veszik figyelembe tapasztalataikat, véleményüket, miközben nem kapnak megfelelő és kielégítő információt. Ezért az interneten és sorstársi közösségekben kényszerülnek az ismeretek beszerzésére. A szakvéleményekkel kapcsolatos ellentmondások nehéz helyzetbe hozzák a szülőket, akik gyakran élik meg azt, hogy a döntés felelőssége a végén rájuk hárul. A szülőket nem kezelik partnerként, ezt mutatja az a tapasztalat is, hogy rendszeresen találkoznak lesajnáló és a szülő és a gyermek méltóságát sértő attitűddel.

Az ellátást nem értékelik gyermek-barátnak, mert sokszor indokolatlanul hosszú várakozási idő, a vizsgálatoknál a szülői jelenlétet (vizsgálat, kezelés vagy vizit során) nem támogatja a rendszer, ami a sérült gyermekek esetén meghatározó lenne.  Az egészségügyi infrastruktúrával kapcsolatban az akadálymentesítés problémáit és a megfelelő környezet hiányát (pl. váróterem) emelték ki. Ez pedig elengedhetetlen lenne a gyerekek szakszerű ellátásához. A védőnői szolgáltatás és az orvosi hálózat együttműködésének hiányát és a védőnők tájékozatlanságát is többen említették. Problémaként jelent meg az orvosi igazolások beszerzésének nehézsége és a végleges állapotok esetén az éves ismétléseket felesleges tortúrának tartják a válaszadók.

Nincsenek sokkal jobb helyzetben az oktatási rendszerben sem: a gyerekek többségét kizárólag szegregáltan oktatják, ép társaiktól elkülönítve. Sokszor tapasztalják a szülők, hogy az óvodai, iskolai gondozónők, tanárok elhivatottságán múlik kizárólag, hogyan viszonyulnak a gyerekhez, mennyire segítik a fejlődését. Az integrált intézményekben a fejlesztő pedagógusok túlterheltsége és a pedagógusok szakértelmének nem egységes szintje jelent problémát. Jellemző, hogy a fejlesztő pedagógus több intézményben is dolgozik, így nincs elég idő a foglalkozásokra. A legtöbb szülő gyermeke fejlesztését saját költségén, magánintézményekben kényszerül megoldani.

A sérült gyermekeket nevelő szülők legtöbbször nagyon magukra maradnak problémáikkal. A családon belüli munkamegosztásról elmondható, hogy a nők azok, akiknek legtöbbje minden nap részt vesz gyermeke ellátásában. Ez összhangban áll azzal a hipotézissel, amely szerint hazánkban a sérült gyermekek ellátása elsősorban a nőkre hárul.

Read More

Munkám visszavár! – pályázat munkavállalóknak

Posted on 2016. március 29.

2016-ban újra meghirdetjük a Munkám visszavár pályázatot. Nevezd be munkáltatódat GYES-ről, GYED-ről és GYET-ről visszatérő szülőként a „VISSZAFOGADÓ MUNKAHELY DÍJRA”!

„Mi lenne, ha a szülés után ott folytathatnám a munkát, ahol abbahagytam?” – kérdezi Nóra a JÓL-LÉT Alapítvány filmjének várandós főszereplője, aki szülés utáni munkavállalási lehetőségeit mérlegeli.

Ismerős az élethelyzet?
Ha Veled megtörtént, hogy 2015-ben CSED, GYES, GYED, GYET után, hosszabb gyerekápolás miatti otthonlét után vissza tudtál térni korábbi munkahelyedre, el tudtál helyezkedni, akkor ezt írd meg nekünk! Történeteddel már be is nevezted munkaadódat a „VISSZAFOGADÓ MUNKAHELY DÍJ”-ra, 2016-ban a Legnépszerűbb és a Legelkötelezettebb munkáltatói elismerések mellett meghirdetjük a Sérült gyermeket nevelő anyákat támogató visszafogadó munkahely díjat is.

Pályázatunk célja, hogy bemutassuk azokat a munkahelyeket, amelyekről hitelesen megállapítható, hogy fontos számukra a CSED-ről, GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről visszatérő, hosszabb időt gyerekápolással töltő  munkavállalók újbóli foglalkoztatása. Lehetőséget biztosít a már jól bevált kollégája(i) számára, hogy a gyermekvállalást követően is náluk folytathassa(ák) pályafutásá(-uka)t, vagy nyitottak kisgyermekes munkavállalók felvételére. Tapasztalataikkal más vállalatokat is társadalmi felelősségvállalásra ösztönöznek, segíthetnek számukra abban, hogy hátat fordítva az előítéleteknek segítsék az anyák munkába való visszatérését.

Amennyiben munkahelyed atipikus foglalkoztatási formában való munkavégzés lehetőségének biztosításával segítette beilleszkedésedet, azt feltétlenül írd bele a történetedbe, hiszen így példát találhatunk olyan vállalatokra, cégekre is, amelyeknél a részmunkaidő, rugalmas- vagy távmunka, vagy akár job-sharing megoldás kitűnően működik a CSED-ről, GYES-ről, GYED-ről, GYET-ről visszatérő munkavállalók számára.

A pályázat eredményeként 2016-tól három kategóriában osztunk díjat:
Legnépszerűbb visszafogadó munkahely díj (Az a munkahely kapja meg a címet, amelyről a legtöbb visszatérő anya vagy apa írta meg pozitív történetét.)
Legelkötelezettebb visszafogadó munkahely díj (Ezt a címet az a munkahely kapja, amelynél – méretből vagy tevékenységből adódóan – kevés esetleg egyetlen visszafoglalkoztatott anya tud pályázni, mégis a történetből kiderül, hogy a munkaadó mindent megtett annak érdekében, hogy visszatérő munkavállaló számára megfelelő feltételeket és lehetőségeket tudjon biztosítani.)
Sérült gyermeket nevelő anyákat támogató visszafogadó munkahely (Ezt a díjat az a munkáltató kapja, amelyet az érintettek azért neveztek be, mert érzékenyen és befogadó attitűddel kezelte ennek a különösen sérülékeny munkavállalói csoportnak a helyzetét.)

A munkáltatókra beérkező nevezések értékelési szempontjai között figyelembe vesszük az adott munkáltatóra leadott szavazatok számát, az intézkedések minőségét – a munkáltató lehetőségeinek figyelembe vételével. A díjak odaítélése során a munkáltatók valós lehetőségeiből indulunk ki, ennek megfelelően a munkavállalóval együttműködő, az esetlegesen fellépő nehézségeket is sikeresen kezelő, pozitív hozzáállásával példát mutató és ténylegesen működő, jó gyakorlatokat megvalósító, a CSED-ről, GYES-ről, GYED-ről GYET-ről visszatérő, sérült gyermeket nevelő munkavállalóit megbecsülő munkáltatókat díjazzuk.

Ezért kérjük a pályázókat, ismertessék a fellépő nehézségeket, mutassák be a megoldáshoz szükséges erőfeszítéseket, hiszen ezek is tanulságosak más munkáltatók számára is. A díj egyben egy presztízsértékű megbecsülés, amely az álláshirdetésekben, a munkáltatói kommunikációban megjeleníthető érték, vonzóbbá teheti a munkáltatói márkát. A pályázatra az ország egész területéről várjuk a jelöléseket.

A nevezést a munkavállalók adhatják be április 18-ig. A nevezési lap itt található.

A jelölésről a munkavállalók által megadott elérhetőségen értesítjük a munkáltatókat 2016. április 20-ig, az ünnepélyes díjátadásra 2016. április 24-én kerül sor országos szakmai konferencia, állásbörze és családi nap keretében.

További információ kérhető: kanya.kinga@jol-let.com, telefon: 20-338-3315.

Read More

MUNKAVÁLLALÁS – sérült gyermeket nevelő anyaként

Posted on 2016. február 29.

Nóra Támaszpont szektorközi workshop

A JÓL-LÉT Alapítvány és a MOTIVÁCIÓ Alapítvány ezúton meghívja Önt márciusban Pécsen, Miskolcon és Nyíregyházán szektorközi konzultációra, amelynek témája: a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők munkavállalási lehetőségei a régióban.

Várjuk rendezvényünkre, amennyiben Ön

  • nők foglalkoztatásában érintett munkáltató,
  • fogyatékossággal élők segítésében vagy nők támogatásában érintett szervezet munkatársa, vagy szakértő,
  • önkormányzati szociális szakember vagy döntéshozó,
  • vagy tenni szeretne a sérült gyermeket nevelő nők helyzetének javításáért.

A nők munkavállalását támogató atipikus munkaformák elterjedéséért dolgozó JÓL-LÉT Alapítvány, és a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerő-piaci elhelyezkedését segítő Motiváció Alapítvány közös programja a sérült gyermeket nevelő nőket segíti. Azoknak segít, akik

  • egyedül vannak a gyermek ellátásának problémáival,
  • az ellátórendszer hiányosságai miatt aránytalanul nagy teher hárul rájuk a gyermekek ellátásával kapcsolatban,
  • rendszerint kiesnek a munkaerő-piacról,
  • a munkaerő-piacon előítéletekkel szembesülnek, és kis eséllyel találnak olyan munkalehetőséget, amely a gyermek ellátásával is összeilleszthető,
  • családi, rokoni segítségre kis mértékben, fizetett segítségre önálló jövedelem hiányában nem számíthatnak.

Mindeközben

  • életük szervezése során egyedülálló problémamegoldó készségre, érdekérvényesítő képességre, idő-management és egyéb készségekre tesznek szert,
  • gyermekeik érdekében érdekérvényesítésük fejlődik,
  • szaktudásuk, képzettségük és tudásuk messzemenően alkalmassá teszi őket a munkavállalásra.

2014-ben átfogó kutatást végeztünk a sérült gyermeket nevelő nők munkavállalási lehetőségeiről, és ez alapján egyértelmű vált, hogy kizárólag szektorközi együttműködéssel, a szakmai és civil szervezetek, önkormányzati intézmények és helyi munkáltatók együttes elköteleződésével lehet a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők helyzetét érdemben megváltoztatni.

Az ország öt helyszínén ezért szektorközi workshopokat tervezünk, amelynek során

  • Bemutatjuk az országos kutatás eredményeit – és ezen keresztül a sérült gyermeket nevelő nőket,
  • Megosztjuk a kutatás eredményei alapján kidolgozott munkaerő-piaci szolgáltatási modellt – amely épít az együttműködésre,
  • Konzultáció keretében a résztvevőkkel átgondoljuk, milyen helyi kezdeményezések működnek, és milyen együttműködési lehetőségeket, látunk a foglalkoztatási lehetőségek bővítése érdekében.

Workshop Pécsen: 2016. március 7. 10.00-14.00 óra
Helyszín: Civil Közösségek Háza, 7624, Pécs, Szent István tér 17.

Workshop Miskolcon: 2016. március 11. 10.00-14.00 óra
Helyszín: Holdam Udvar (3525 Miskolc, Széchenyi u. 19. fsz. 7.)

Workshop Nyíregyházán: 2016. március 22. 10.00-14.00 óra
Helyszín: Human-Net Alapítvány Közösségi Háza (4400 Nyíregyháza, Semmelweis u. 24.)

Érkezés, regisztráció: 9.30-tól.

A szakmai szervezetek számára a munkaerő-piaci reintegrációs modell elsajátításával biztosítjuk a kapcsolódás lehetőségét a Nóra Támaszpont országos hálózathoz, amely a Nóra-Hálózat országos női munkaerő-piaci tanácsadó hálózat és a Motiváció Alapítvány munkaerő-piaci hálózatai részeként a sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci érdekérvényesítéséért és esélyegyenlőségéért dolgozik.

Kérjük, hogy részvételét jelezze a kanya.kinga@jol-let.com email címen.

További információ ugyanezen a címen, vagy a 06-20-338-3315 telefonszámon kérhető.

Read More

NEM-AKADÁLY

Posted on 2016. február 10.

A JÓL-LÉT Alapítvány Szakértői Csoportja tisztelettel meghívja Önt NEM-AKADÁLY, a vállalatok társadalmi felelősségvállalása a nők és férfiak egyenlőségéért, a vezetői elköteleződés szintjei és megteremtésének lehetőségei című szakmai konferenciájára.

Időpont: 2016. február 25., 8:30-15:15
A helyszínt támogatónk, a BP biztosítja: BP, B-épület, 7. emelet (Hallers Garden, 1095 Budapest, Soroksári út 32-34.)
Jelentkezés: észvételi szándékát az ITT található online jelentkezési lap kitöltésével jelezheti.

A társadalmi felelősségvállalásban élenjáró vállalatok profitjuk maximalizálása mellett sikerüket a világra gyakorolt hatásukkal is mérik. A nők esélyegyenlőségét munkáltatóként, piacaikon keresztül, a közösségekben és a környezeti fenntarthatóság szem előtt tartásával is támogathatják.

Konferenciánk célja annak elősegítése, hogy a nemek közti egyenlőség előmozdítása a vállalatok stratégiai törekvésévé, a szervezeti kultúra és identitás részévé váljon.

Program

08:30 Reggeli kávézó – regisztráció
09:00 Ami fent, az lent: A vállalatvezető szerepe a kultúraváltásban -Dr. Molnár Imre, vezérigazgató, MVM BSzK Zrt.
09:15 Mégis kinek az érdeke? Lehetőség vagy szükségszerűség a nők esélyegyenlőségének támogatása? – Keveházi Kata, a JÓL-LÉT Alapítvány Szakértői Csoportjának vezetője
9:40 Norvég-minta: Az állami és szervezeti szintű elköteleződés a nők gazdasági függetlenségének biztosítására, megoldások a munka és család összeegyeztethetőségének biztosítására – Prof. Margunn Bjornholt, közgazdász, szociológus
10:10 Minimum ennyi: A nőkkel szembeni munkaerő-piaci diszkrimináció kiküszöbölésének lehetőségei – Iványi Klára, JÓL-LÉT Szakértői Csoport és Dr. Varga Judit, Egyenlő Bánásmód Hatóság
10:35 Kérdések, válaszok
10:45 Kávészünet
Nóra-túra: bemutatkoznak a Nóra Hálózat tagjai (plakátkiállítás) – túravezető, Kánya Kinga, JÓL-LÉT Szakértői Csoport
11:15 A Magyar Telekom nőket támogató humán erőforrás stratégiájának evolúciója – Kalmár Elvira, vezetőfejlesztési és változáskezelési senior szakértő, Magyar Telekom
11:40 A remote working (távoli munkavégzés) bevezetésének hatása a szervezeti kultúrára, a vezetőkre és a nemek közti egyenlőségére – Chiuhan Erika, Property Manager, BP
12:05 Vállalatvezetőként, férfiként a nemek közti egyenlőségért – Spilkó József, országigazgató, Schneider Electric (felkérés alatt)
12:30 Kérdések, válaszok
12:45 Ebédszünet
13:15 Nóra Társas (játék a vállalatok képviselőivel). Játékmester: Kánya Kinga

JÓL-LÉT Szakértői Csoport Párhuzamos workshop-ok felsővezetőknek, HR-vezetőknek, vállalati szakembereknek

A. Rugalmas munkaszervezés – A felelős és munkatárs-orientált vállalat módszerei (job redesign, atipikus munkakörök) – Major Lívia, JÓL-LÉT Szakértői Csoport
B. A Job-sharing bevezetése és alkalmazása – Munkatárspárosok: egy meg egy az több mint kettő – Komondy Eszter, JÓL-LÉT Szakértői csoport
C. Antidiszkriminációs workshop: A diszkriminatív helyzetek megelőzésének lehetőségei, felkészült és felelős vezetői gyakorlatok az egyenlő bánásmód követelménye mentén – Iványi Klára, JÓL-LÉT Szakértői Csoport

15:00 Zárszó

Ha kérdése merülne fel, keressen bennünket az info@jol-let.com címen, vagy a 06 20 973 2803 telefonszámon!

Read More

JÓL-LÉT Alapítvány a Jobline Női Karriernapon

Posted on 2014. június 5.

A nők hátrányt szenvednek a munka világában. Ez a megállapítás jó ideje közhelynek számít nem csak nálunk, hanem olyan, jóval fejlettebb munkakultúrájú országokban is, mint az Egyesült Államok vagy az Európai Unió nyugati tagállamai. Az újabb és újabb kormányzati intézkedések, a nők támogatása iránt elkötelezett cégek és a civil szervezetek erőfeszítései ellenére a helyzet csak lassan javul külföldön és nálunk is.

A Jobline Női Karriernapon azok a cégek várják állásajánlataikkal az érdeklődőket, amelyek komoly hangsúlyt fektetnek a nők előrejutásának támogatására, mert maguk is nagy számban toboroznak nőket, akik számára családbarát munkahelyeket teremtenek.

Először nyílik lehetőség arra, hogy a karriert tervező nők szervezett keretek között találkozhassanak azokkal a munkaadókkal, amelyek testre szabott lehetőségeket kínálnak számukra. A Jobline Női Karriernapon állásajánlatokkal várnak a nőket kiemelten támogató vállalatok, az előadások, meetupok pedig felkészítenek az előtted álló kihívásokra.

Az álláskeresők ezen a napon szakmai előadásokat hallgathatnak meg arról, nőként hogyan tervezzék meg a karrierjüket, és milyen kihívásokra számíthatnak egy állásinterjún. Az is kiderül többek között, hogy egy nőnek hogyan kell stílusosan bemutatkozni egy cégnél ahhoz, hogy azonnal jó benyomást tegyen mindenkire, miként lehet eredményes bértárgyaló, és milyen speciális ismeretekre van szükség annak érdekében, hogy helytálljon a férfiak világában.

A rendezvényen a legkiválóbb coach-okkal és HR-szakemberekkel találkozhatnak az érdeklődők, hogy személyes tanácsokat kapjanak a karrierépítéssel és a personal branding kialakításával kapcsolatban. A szakértőkkel folytatott beszélgetések bepillantást nyújtanak a CV-írás rejtelmeibe, tájékoztatnak a visszafogottan nőies stílus legújabb trendjeiről, és az álláskeresők választ kapnak bármilyen egyéb szakmai kérdéseikre is. A karriernapon a JÓL-LÉT Alapítvány standja is megtalálható lesz.

A Jobline Karriernapon a részvétel ingyenes, de regisztráció szükséges.

Időpont és helyszín:

2014. június 14. • 10:00-18:00 • Bálna Budapest

Read More