Pages Navigation Menu

JÓL-LÉT Alapítvány

Proaktívan a nők gazdasági függetlenségéért, kiteljesedéséért és munkahelyi esélyegyenlőségéért

Categories Navigation Menu

Atipikus munkavégzés? Mit is jelent ez?

Gyakran használjuk az atipikus foglalkoztatás kifejezést a JÓL-LÉT Alapítvány szakmai tevékenységei (munkaközvetítés, befogadó munkahelyi programok, képzések, stb. ) közben, de nemrég az egyik álláskereső anya megkérdezte tőlünk, hogy mit is jelent ez tulajdonképpen?

Az atipikus foglalkoztatás kifejezése eredetileg a munkajogviszony hagyományos formájától eltérő munkaviszonyt jelölte. A rugalmas munkavégzés kifejezés a munkajogon túlmutató fogalomként mindazon munkavégzési formákat felöleli, amelyek kívül esnek a hagyományos munkaformák körén jogi és egyéb szempontokból egyaránt. Ebben a megközelítésben a rugalmasság vonatkozhat:

–          a munkavállalóra személyes szinten: úgy szervezi meg a munkáját, hogy az illeszkedjen élete egyéb elemeihez,

–          a munkavállalóra szakmai szinten: úgy szervezi meg a munkáját, hogy meg tudjon felelni a vele szemben támasztott szakmai követelményeknek,

–          a munkaadóra: úgy gazdálkodik a munkaerővel, hogy ki tudja elégíteni az ügyfelek különböző elvárásait, igényeit. [1]

 De mit is értünk hagyományos munkaviszony alatt? A tipikus „normál” vagy „kötött” munkaviszony „teljes munkaidős foglalkoztatást jelent, határozatlan időre szóló munkaszerződéssel, munkavállalói státusban, kötött munkaidő-beosztásban, egyenlően elosztott munkaidővel, rendszerint nappali időszakra, hétfőtől péntekig terjedő munkanapokra”.[2] A munkavállaló a munkaideje beosztására nem jogosult, munkáját általában a munkáltató székhelyén / telephelyén végzi.[3]

 Az atipikus munkavégzés fogalmi meghatározása a fentiek fényében: „atipikus mindaz, ami a hagyományostól eltér”, tehát bármely eleme módosul[4]. Ha csoportosítani kell ez alapján a nem tipikus munkaformákat, akkor érdemes megvizsgálni, hogy miben térnek el a hagyományostól:

– a szerződés jellege szerint (határozott idejű munkaviszony, alkalmi munka, önfoglalkoztatás, ösztöndíjas foglalkoztatás, munkaerő-kölcsönzés),

– a munkavégzés helye szerint (távmunka, otthoni és bedolgozói munka),

– a munkaidő hossza és beosztása szerint (rugalmas munkaidő, részmunkaidő, stb.)

A rugalmas foglalkoztatás térnyerése

 Az atipikus, rugalmas munkák korai elterjedésének oka a munkaerőpiacok flexibilizálásában keresendő, amit a 70-es évek gazdasági recessziója, az olajválság hatására létrejött magas  munkanélküliség kényszerített ki. A tartósan magas munkanélküliség okaként a munkaerőpiacok rugalmatlanságát jelölték meg, ami egyúttal az egyes tagállamok versenyképességet is veszélyeztette. A hagyományos időbeni és térbeli keretektől eltérő munkavégzés terjedése és bevezetésének szükségszerűsége több okra vezethető vissza.

– A nők munkavállalásának terjedése, az egykeresős családmodell visszaszorulása növeli az igényt a részmunkaidős foglalkoztatásra, a távmunkára, a rugalmas munkaidőrendszerekre és az osztott munkavégzésre.

– A magas munkanélküliségi mutatók szintén olyan megoldások keresésére késztetnek, melyek révén a meglévő munkamennyiség megosztható mind több munkavállaló között.

 – A nagyipari termelés visszaszorulása, párosulva a szolgáltató szektor térhódításával, az ágazati struktúra átalakulása magával vonja a foglalkoztatás jellegének megváltoztatását is. Többek között a rendelésállomány ingadozó volumene, a kiszolgálási és nyitvatartási idők, valamint az üzemidő meghosszabbodása is indokolja ezt.

 – A modern társadalmakban egyre többen törekednek jövedelemszerző tevékenység végzésére, de nem az egyén életciklusaiban fontos tevékenységek (tanulás, gyermeknevelés, idősek ellátása, önkéntes munka, rekreáció) feladása árán. Ezeket a széttartó egyéni törekvéseket nem lehet egyetlen foglalkoztatási modellel követni. [5]

 – Munkáltatói oldalon megjelent a flexibilitás követelményének való megfelelés kényszere, ami magával vonta a munkaerő flexibilizálását is. Az atipikus, rugalmas foglalkoztatási módozatok a vállalati üzleti stratégia szerves részévé váltak, beépültek a cégkultúrába, hozzájárulva az üzleti eredményességhez.


[2] Frey Mária : A munkaidőrendszerek rugalmassá válása

[3] Dr. Hovánszki Arnold: Atipikus és innovatív foglalkoztatási formák Magyarországon

[4] Frey Mária : A munkaidőrendszerek rugalmassá válása

[5] Frey Mária : A munkaidőrendszerek rugalmassá válása