Így tárgyaljunk a fizetésünkről! 
Az állásinterjú legkényesebb része a béralku. Íme, a jó és rossz válaszok a “mennyi a fizetési igénye?” kérdésre.
A jelenlegi gazdasági viszonyok közepette a munkáltatók jelentős része számára fontosabb tényezővé vált a kiválasztás során a bér, azaz igyekeznek minél “olcsóbb” munkaerőt alkalmazni.
Kiss Gabriella, a Porta Labore Személyzeti Tanácsadó Kft. vezetője szerint továbbra is a szakmai felkészültség és az elvárt személyiség a legfontosabb kiválasztási szempont, azonban a bérigény még inkább előtérbe került.
A toborzó cégek súgnak
A munkabérrel kapcsolatos tájékozódás menete rendszerint a következő: a toborzó cégek az állásinterjú utolsó szakaszában rákérdeznek a pályázó bérigényére, és erről – kivéve, ha a pályázó ettől kifejezetten el nem zárkózik – tájékoztatják megbízójukat.
Ebből következik, hogy amikor a munkát kereső személy a vállalat képviselőjével találkozik, akkor a cég általában már tisztában van az illető anyagi elvárásaival – ennek tudatában tárgyal az első interjú alkalmával is.
A fentiek miatt (amennyiben a vállalat több munkatársával is folynak interjúk) jellemzően nem beszélnek nyíltan a bérről a vállalati többkörös interjúk során, annak tisztázását az utolsó körre hagyják.
Vagy az utolsó személyes interjún egyeztetik az elképzeléseiket, vagy pedig az írásos ajánlattételkor kerül sor egy konkrét összeg meghatározására, amelyet a vállalat a kiválasztott jelölt elvárásainak ismeretében tesz meg. Erre a fentiek miatt általában csak az utolsó körös jelölteknél kerül sor.
Kiss Gabriella szerint éppen ezért nagyon lényeges, hogy a munkavállalók bérigényük tekintetében legyenek felkészültek. Bizonytalanságuk esetén kérjék ki az interjúztató tanácsadó véleményét és a vállalati interjúra határozott elképzeléssel érkezzenek.
Fontos, hogy megkérdezésük esetén ugyanazt az összeget mondják a vállalat képviselőinek, mint a tanácsadónak, mert különben ellentmondásba keverednek, kellemetlen helyzetbe hozzák a tanácsadót és saját magukat is, ezáltal veszélyeztetve az állásinterjú sikerességét – tette hozzá a Porta Labore Kft. szakértője.
Határozottság és kompromisszum
James Brennan, a Target Hungária Kft. vezetője szerint mind az első interjún, mind az ügyféllel való találkozáskor nagyon fontos, hogy a pályázó pontos választ adjon a fizetéssel kapcsolatos kérdésekre: a mostani béréhez viszonyítva mennyit szeretne keresni.
Előfordulhatnak kulturális különbségek egy nyugat- európai cég és egy magyar jelölt között, ezért is lényeges, hogy az illető a cég számára is érthető módon adja meg a saját bérigényét (pl.: Euro- Forint, bruttó-nettó) – hangsúlyozta James Brennan.
A Target Hungária Kft. vezetőjének tapasztalata szerint konkrét rossz válasz nem létezik a “mennyi a fizetési igénye” kérdésre, azonban az illető személyiségéről alkotott képet negatív irányba befolyásolhatja, ha nem tud konkrét, egyértelmű választ adni, valamint ha nem veszi figyelembe a pozíciót és a feladatkört, kizárólag a személyes okokat (pl.: költözés, család, ház fenntartása) tartja szem előtt. James Brennan szerint előfordul, hogy a jelöltek túlértékelnek egy pozíciót és az azzal járó felelősségi kört, ebből adódóan a fizetésről is más elképzeléseik lehetnek.
Kiss Gabriella szerint a pályázók jelentősebb része reálisan méri fel fizetési lehetőségeit. A pályakezdők leginkább az internetről tájékozódnak, vagy már elhelyezkedett társaiktól szereznek piaci információkat. Legtöbben korábbi bérüket tekintik támpontnak, és a jelenlegi viszonyok között esetleg azért nem kérnek annál magasabb bért egy új pozíció megpályázása esetén, mivel már jó ideje nem találnak állást, és erősen kompromisszum készek – számol be a tapasztalatokról a Porta Labore szakértője. A 40-45 év felettiek rugalmasabbak, mivel számukra nehezebb az elhelyezkedés – vagyis bár tisztában vannak “értékükkel”, mégis alacsonyabb összegért is vállalnák a munkát – tette hozzá.
A jó és a rossz példa
A túlzottan magabiztos jelölt felháborodottan reagál, amikor a vállalat képviselője jelzi, hogy a bérigénye túl magas a cég lehetőségeihez, elképzeléseihez mérten: “akkor nincs miről tárgyalni tovább” – mondja.
A bizonytalan: ennél egy fokkal leleményesebb megközelítés, hogyha azt mondja a pályázó: “Korábban ennyit kerestem, de tanácstalan vagyok, hogy az Önök vállalatánál milyen béreket fizetnek ebben a munkakörben.”
Az illetlen: a legsutább reakció, hogyha valaki visszakérdez: “Önök mennyit gondolnak fizetni” a kérdéses munkakörben?
A felkészületlen: “Nem tudom”-mal felel, várva a vállalat ajánlatát.
A rugalmatlan: “Ennyi a bérigényem, és ennél kevesebbért nem vállalom a munkát”. Esetenként, kellő udvariasság mellett ez lehet helyes válasz is, amennyiben valóban alulfizetettek voltunk korábban, vagy a betöltendő munkakör ismeretében úgy látjuk, hogy bérigényünkből ténylegesen nem kívánunk engedni.
Az optimális válasz: “Korábban ennyit kerestem, de mivel teljesen rám van szabva a munkakör, szívesen hallgatnám meg az Önök ajánlatát.”, vagy “Korábban annyit kerestem, de a munkakör ismeretében jelenleg ennyi bért tartok reálisnak. Nyitott vagyok ajánlatukra.” Ettől kezdve kialakulhat egy tárgyalási folyamat, amelynek végén természetesen a pályázó mondhat nemet.
Forrás: http://humanpolitika.hu/index.php/hr-hirek/allasinterju/7502-igy-targyaljunk-a-fizetesuenkrl
Profession.hu
