SAJTÓANYAG
Az atipikus foglalkoztatás fogalmi meghatározása, a különböző formáinak, azok előnyeinek és hátrányainak értékelése országonként, politikai irányzatonként, érdekcsoportonként más és más, ennél fogva szabályozása, ösztönzése, elterjedtsége és gyakorlatai is különbözőek az egyes országokban.
Az atipikus munkaformák nagyobb rugalmasságot biztosítanak a munkáltató és a munkavállaló számára egyaránt. A nők és férfiak esélyegyenlősége és a társadalmi igazságosság szempontjából ugyanakkor nem közömbös, hogyan hat az atipikus munkavégzés hosszú távú munkaerő-piaci lehetőségeikre, a foglalkoztatás biztonságára, a fizetésre és juttatásokra, a betölthető pozíciók körére, képzésekhez való hozzáférésükre, előmenetelükre, társadalombiztosítási jogosultságaikra, nyugdíjukra stb.
Mennyire igaz az, hogy a nők felülreprezentáltak az atipikus munkaformákban? Melyekben és miért? Milyen gazdaság- és társadalompolitikai megfontolások állnak az atipikus munkaformák ösztönzése mögött? Milyen munkáltatói és munkavállalói szempontok motiválják alkalmazásukat illetve igénybevételüket vagy éppen elutasításukat? A különféle atipikus foglalkoztatási formák potenciálisan hozzá tudnak járulni a nők és férfiak esélyegyenlőségének előmozdításához vagy inkább ellene hatnak? Léteznek olyan eszközök és feltételek, melyekkel inkább az előbbi biztosítható? Ha igen, melyek ezek?
A vélemények megoszlanak. A Friedrich Ebert Alapítvány és a Jól-Lét Közhasznú Alapítvány közös konferenciájának célja az eltérő nézőpontok bemutatása, a fenti kérdések megválaszolása, és lehetséges megoldások megvitatása.
PROGRAM
8.30-9.00 Regisztráció
9.00-9.20 Megnyitó
Kováts Eszter, projektvezető, „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában”,
Friedrich Ebert Alapítvány
9.20-10.30 MIRŐL BESZÉLÜNK? – Az atipikus foglalkoztatás értelmezése, egyes formáinak szabályozása, ösztönzése és elterjedtsége Európában, különös tekintettel a Visegrád-országokra.
A beszélgetés résztvevői:
Brigitte Triems, Németország, az Európai Női Lobbi leköszönő elnöke
Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója
Alicja Kostecka, Lengyelország, a Nők Érvényesüléséért Alapítvány tréningközpontjának igazgatója
Moderátor: Keveházi Katalin, a Jól-Lét Alapítvány vezetője
10.30-10.50 Kérdések, hozzászólások
10.50-11.05 Kávészünet
11.05-12.00 MIT ÉS MIÉRT TEHET/TESZ/TEGYEN AZ ÁLLAM? – Parlamenti pártok szakpolitikai elképzelései az atipikus foglalkoztatásról
A kerekasztal-beszélgetés meghívott vendégei:
Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja, volt államtitkár
Szél Bernadett, az LMP országgyűlési képviselője
Spaller Endre, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője
Moderátor: Ónody-Molnár Dóra, újságíró
12.00-12.20 Kérdések, hozzászólások
12.20-13.15 Büféebéd
13.15-14.30 SZEMPONTOK SOKSZEMKÖZT – Az atipikus foglalkoztatási formák lehetőségei és kockázatai a nemek esélyegyenlősége, a szociális biztonság és a foglalkoztatás bővítése szempontjából
A kerekasztal-beszélgetés vendégei:
Dr. Hartmut Seifert, a Hans Böckler Alapítvány Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének volt vezetője
Alexandra Jachanová Doleželová, Csehország, az Európai Női Lobbi elnökségi tagja, a Gender Studies civil szervezet igazgatója
Dr. Nacsa Beáta Ph.D., munkajogász, ELTE ÁJK adjunktusa
Dr. Szilágyi Veronika, munkajogász, a LIGA szakszervezetek ifjúsági tagozatának elnöke
Szőcs Gábor, HR-specialista, Magyar Telekom
Moderátor: Keveházi Katalin
Reconsidering atypical employment
Facts, motivations, opportunities and risks in East-Central Europe. The effects of atypical employment on gender equality, employment and social justice
Presentations of English-speaking contributors
Alicja Kostecka előadása olvasható itt
Hartmut Seifert előadása olvasható itt
Brigitte Triems előadása olvasható itt
Az előadók:
| Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója:„Az atipikus rugalmas munkavállalási formákkal szemben komoly társadalmi elvárások fogalmazódnak meg (pl. foglalkoztatás-növelés, a munka-család egyensúly javítása, a nemek között munkaerő-piaci egyenlőtlenségek csökkentése, a gyermekvállalás ösztönzése, a szegénység enyhítése) nagyon fontos számba venni azokat a lehetőségeket és veszélyeket, melyek összefüggnek e munkaformák egyre jelentősebb térnyerésével össze.”Az atipikus munkaformák Európai Unión belüli elterjedtségén kívül, az előadás röviden az utóbbiakat is érinti. |
Gábos András fő kutatási területe a szegénység, ezen belül is elsősorban gyermekek szegénysége és jól-léte, valamint a jóléti és családtámogatási rendszerek szerepe a szegénység enyhítésében. Kutatja emellett a családtámogatások termékenységi hatását, a gyermeknevelés költségeit, foglalkozik a munka-család egyensúllyal, valamint az atipikus rugalmas munkavállalási formák társadalmi hatásaival is.
| Brigitte Triems, az Európai Női Lobbi leköszönő elnöke:„Az atipikus munkaformákban dolgozó munkavállalók nagy többsége nő az EU csaknem minden országában. A nők nagyobb arányú munkaerőpiaci részvétele atipikus vagy alkalmi jellegű munkák révén, mintegy a munkakínálat nők közötti újraelosztásával valósult meg. A részmunkaidős foglalkoztatás a társadalombiztosítási ellátásokhoz való megfelelő hozzáférés biztosításával egyes életszakaszokban elősegíti a munka-család egyensúlyt, és jó eszköz lehet a teljes munkaidős foglalkoztatásba történő visszatéréshez. Ugyanakkor az egyre több kormány által ösztönzött töredék-állások (ún.mini-job) szaporodása kedvezőtlenül hat a nők önrendelkezésére és szakmai pályafutásuk lehetséges alakulására. A nők foglalkoztatottsága kulcskérdés gazdasági autónómiájuk és a nemek egyenlőségének előmozdítása szempontjából. Ezért a foglalkoztatási reformok során arra kell törekedni, hogy minél több magas minőségű teljes munkaidős állás jöjjön létre, hiszen a napjainkban rövidtávú és részmunkaidős munkaviszony formájában létrejövő új munkahelyek a nők számára nem biztosítják az önfenntartás lehetőségét. |
Brigitte Triems politikatudományi diplomáját 1979-ben szerezte. Nemzetközi szervezetekben dolgozott Afrikában, a Közel-Keleten, Kelet-Európában. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségben együttműködött az ENSz CEDAW bizottságával és egyéb nemzetközi nőjogi szervezetekkel. 1992-től vezetője a bevándorlók munkaerőpiaci és társadalmi intergrációját segítő szervezetnek. A Német Nőszervezek Tanácsának alelnöke, a Demokratikus Nőszövetség elnöke.
| Alicja Kostecka,a Nők Érvényesüléséért Alapítvány tréningközpontjának igazgatója, szociológus: „Ha a rugalmas foglalkoztatás tekintjük válasznak a jelen és a jövő munkaerőpiaci kihívásaira, megvalósításakor arra kell törekedni, hogy mindkét fél – mind a munkáltató, mind a munkavállaló – számára előnyös legyen. Máskülönben tényleges térnyerése a munkáltatók érdekeltségének hiányába és a munkavállalók ellenállásába fog ütközni”Foglalkoztatási, munkaerőközvetítési, karriermenedzsment, outplacement szakértő, tréner. A köz-, üzleti és a non-profit szférában egyaránt tevékenykedik . Az utóbbi 10 évben atipikus foglalkoztatási projektekben vett részt, mintegy 200 kis- és középvállalkozáas részére tartott képzést a rugalmas foglalkoztatásról és távmunkáról. Szervezete a nemek és különböző korosztályokhoz tartozók munkaerőpiaci esélyegyenelősége, a munka és magánélet egyensúlya témájában valósít meg projekteket. |
| Korózs Lajos, szociológus, az MSzP elnökségének tagja:„Véleményem szerint a nők és férfiak egyenlő mértékű gazdasági függetlenségének megteremtése, a fizetési és foglalkoztatási aránytalanságok felszámolása nélkül nincs gazdasági felemelkedés sem Magyarországon sem Európában! |
Már 18 éve vagyok a politikai pályán. Négyszer voltam parlamenti képviselő, kétszer parlamenti tisztségviselő (a szociális bizottág alelnöke, majd elnök), és háromszor államtitkár. Politikai pályám során nevemhez fűződik a nyugdíjkorrekciós program kidolgozása, a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő Nemzeti Stratégia 2010-2021 koordinálása, az Nemzeti Idősügyi Stratégia kidolgozása stb.“
| Dr.Szél Bernadett, közgazdász, az LMP országgyűlési képviselője, az Országos Politikai Tanács tagja:„Az atipikus munkavállalás egyelőre nem túl elterjedt jelenség hazánkban – bár az így foglalkoztatottak aránya évről évre nő -, és megítélése is ambivalens. Növelheti ugyanis a munkavállaló kiszolgáltatottságát (kényszer-vállalkozás, megbízási szerződéssel való foglalkoztatás, részmunkaidős állás a teljes alkalmazás helyett). Ugyanakkor lehetőséget is nyújthat azoknak a társadalmi csoportoknak a munkaerő-piacra történő (vissza)integrálásukhoz, akik másképpen nem tudnának ott megjelenni bizonyos életkörülményeik miatt. Ilyen lehetőség például a távmunka a vidéken élők számára, vagy a részmunkaidő a kisgyermekes szülők részére. A kisgyermekes anyák foglalkoztatása jelentősen elmarad az Európai Unió átlagától. A három év alatti gyermeket nevelők esetében Magyarországon ez az arány mindössze 14%, ami a legalacsonyabb az uniós országok között. Ezért az LMP szerint kiemelten fontos lenne az atipikus foglalkoztatás térnyerése ezen csoport foglalkoztatásának növelésére. Olyan foglalkoztatási program kidolgozását kell ösztönözni, amely elősegíti, hogy az atipikus foglalkoztatás lehetőséget adjon meghatározott élethelyzetben lévő embereknek a munkavállalásra, ezzel is növelve az aktivitási rátát.“ |
Szél Bernadett, közgazdász, szociológiából doktorált, korábban kutatóként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia Támogatott Kutatóhelyek Irodájánál, valamint statisztikusként a Központi Statisztikai Hivatalnál. Aktuális kutatási területe a családszociológia és családpolitika, illetve az állami kapacitás; óraadóként dolgozik a Budapesti Corvinus Egyetemen. Kétgyermekes édesanya, családjával Budakeszin él.
| Spaller Endre, a FIDESZ-KDNP országgyűlési képviselője„Az atipikus munka adja meg a lehetőséget mindenkinek arra, hogy erejéhez mérten dolgozzon.” |
Az ELTE szociológia szakán végeztem, ezt követően a Rendőrtiszti Főiskola Vezetőképző Intézetében dolgoztam kutatóként, majd több más felsőoktatási intézmény munkájában, így a Károli Gáspár Református Egyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem munkájában működtem közre. Helyi szinten foglalkoztam, a XIII.kerületi Önkormányzatnál is Foglalkoztatáspolitikával foglalkoztam, ahogy a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Bizottság tagjaként most is ezt teszem.
| Dr. Hartmut Seifert, a Hans Böckler Alapítvány Gazdaság- és Társadalomkutató Intézetének volt vezetője:„A konferencia fontos témát vet fel: a sztenderd/hagyományos foglalkoztatás megszűnésének folyamatát. Az atipikus foglalkoztatási formák egyre nagyobb szerephez jutnak az Európai Unióban. Ez a tendencia egyre nagyobb létszámú foglalkoztatott, főként nő szociális biztonságát veszélyezteti, és nem csupán növeli az elszegényedés kockázatát, hanem már középtávon is aláássa a szaktudáson alapuló ágazatok versenyképességét is. E folyamatok feltartóztatásához komplex stratégiák kidolgozására van szükség. A konferencia nem csupán lehántja a leplet az atipikus foglalkoztatás árnyoldalairól, hanem megoldásokat kínál majd.” |
Dr.Hartmut Seifert korábban a Washingtoni Gazdaságpolitika Egyetem, jelenleg a Japán Foglalkoztatáspolitikai Egyetem oktatója, a dublini székhelyű Európai Alapítvány az Élet- és Munkakörülmények Javításáért projektjeinek résztvevője, 380 munkaerőpiaci témájú publikáció fűződik a nevéhez.
| Alexandra Jachanova Dolezelova,az Európai Női Lobbi alelnöke:“Egy a Gender Studies Központ által Csehországban 600 6 év alatti kisgyermeket nevelő válaszadó körében végzett kutatás szerint 63 %-uk szeretne dolgozni a gyermekgondozási szabadság alatt, dea munkaerőpiac rugalmatlansága miatt csupán csekély hányaduknak van erre lehetősége. A Cseh Köztársaságban a foglalkoztatottak alig 6,2%-a dolgozik részmunkaidőben (az EU hasonló arányszáma:19.3%). Másfelől, ha az anyák figyelembe veszik a részmunkaidőben elérhető kereset nagyságát, a gyermekfelügyelet költségét, arra jutnak, hogy nem éri meg számukra részidőben munkát vállalni. A részmunkának sok hátránya van (pl.ugyanannyi munkát kell végezni kevsebb pénzért). Ezért a kisgyermekes anyák gazdasági függetlensége szempontjából azt gondolom, a legfontosabb a rugalmas munkavégzés lehetősége és az elérhető gyermekfelügyelet.A részmunkaidőt átmeneti megállapodásként tekintem megfelelőnek a gyermekgondozási szabadságon lévő szülők számára.” |
Alexandra Jachanova Dolezelova, kutató, tréner, a Prágai Egyetem Nemzetközi Gazdasági és Társadalomtudományi Karán, és az Angol-Amerikai Egyetemen diplomázott 2003-ban. A nők és férfiak munkaerőpiaci esélyegyenlősége mellett tásadalompolitikával, anti-diszkriminációs politikával, nemzetközi kapcsolatokkal, Európai Uniós nemek egyenlőségét érintő témákkal foglalkozik és a Cseh Női Lobbi alelnöke, a FRANET, Európai Alapjogi Ügynöksége Hálózat project menedzsere, a Gender Studies non-profit szervezet ügyvezetője.
| Dr. Nacsa Beáta Ph.D,az ELTE AJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékén oktat:“Az atipikus foglalkoztatási formák igen sokrétűek, és a szabályozás megfelelő kialakítása szempontjából fontos, hogy helyesen tegyünk különbséget az elsősorban a munkáltató rugalmasság iránti igényét kielégítő formák (Pl. kölcsönzés) illetve a munkavállalók rugalmasság iránti igényét kielégítő formák (pl. részmunkaidő) között. Az atipikus foglalkoztatási formák gender-jellegű csapdaként működhetnek, tehát a jogi szabályozásnak az átjárhatóságot biztosítani kell. Ha esetenként a jogi szabályozás biztosított is, de a gazdasági körülmények (pl. a részmunkaidőben megszerezhető bér nagysága) gátat szabnak az egyébként kívánatos és jogilag is támogatott atipikus formák elé.” |
Dr. Nacsa Beáta PhD az ELTE AJK fő kutatási területe az atipikus foglalkoztatási formák, az
egyenlő bánásmód elve, valamint a munkaügyi viták feloldási módjai és a sztrájkjog, mely tárgykörökben számos publikációja megjelent. Az MTA Munkatudományi Bizottsága Munkaügyi Kapcsolatok Albizottságának titkára, valamint a magyar tagja a Nemek Egyenlősége Jogi Szakértői Európai Hálózatának.
| Dr. Szilágyi Veronika, a LIGA szakszervezet jogtanácsosa, az Ifjúsági Tagozat elnöke„Az atipikus foglalkoztatási formákat az új Mt. elemzése során a LIGA Szakszervezetek oldaláról vizsgáltuk, a szakszervezeti álláspont alapvetően az, hogy ezeket akkor tudjuk elfogadni, ha nem meglévő munkahelyek kiváltására, hanem újak teremtésére irányulnak, illetőleg, ha a munkavállalók a ‘rendes’ foglalkoztatási formákhoz képest nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe (a gyakorlat sajnos nem ezt mutatja).”Dr. Szilágyi Veronika munkajogász, az Európai Szakszervezeti Szövetség Ifjúsági Bizottságának tagja, Rail Cargo Hungaria Zrt., a MÁV Zrt., VDSzSz Szolidaritás, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, jogi előadójaként jogi képviseletet, jogsegélyszolgálatot lát el, kollektív és egyéni munkaügyi tárgyalásokat készít elő, jogszabályok és egyéb tervezetek véleményez, állásfoglalásokat készít, munkajogi tárgyú képzések tart. | ||
Szőcs Gábor, a Magyar Telecom HR-specialistája:„Meggyőződésem, hogy az atipikus foglalkoztatási formák minél szélesebb körű alkalmazása lehet az elkövetkezendő időszakban a vállalkozások egyik legfontosabb vonzereje a munkaerő piacon. Magyarországon ezen formák elterjedésének egyik legfőbb gátja még mindig a fejekben keresendő. Sok vezető és sok munkatárs is berögzült sztereotípiák alapján idegenkedik az ilyen foglalkoztatási formától. Tapasztalataim szerint ennek a gondolkodásnak a megváltoztatása a legnehezebb feladatunk. Bízom benne, hogy az ilyen rendezvények segítenek a félelmek eloszlatásában.”Még a Matávnál kezdett. 2006-tól dolgozik a HR eszközök és folyamatok fejlesztéséért felelős szervezeti egységnél, vállalati esélyegyenlőségi kérdésekkel, elismerési eszközökkel, az outplacement programmal és az atipikus foglalkoztatás kérdéseivel foglalkozik. A Magyar Telekom Nyrt. Esélyegyenlőségi referense.
A szervezők
A Friedrich Ebert Alapítvány Németország legrégebbi politikai alapítványa. Az alapítvány a szociális demokrácia alapértékei iránt elkötelezett és világszerte tevékenykedik egy a szabadságon, a szolidaritáson és a szociális igazságosságon alapuló politika érdekében. Budapesten 1990 óta képviselteti magát. Magyarországi munkánk célja, hogy támogassuk a demokráciát, a jogállamiságot és az aktív civil társadalom fejlődését, valamint hozzájáruljunk a társadalmi átalakulás szociálisan igazságos alakításához. Kiállunk az európaiság gondolatáért, valamint támogatjuk a határokon átnyúló regionális és globális együttműködéseket. 2012 januárjában indult új, a Balti- és a Visegrád-országokra kiterjedő projektünk, „Nemek közötti igazságosság Kelet-Közép-Európában” címmel.
A Jól-Lét Közhasznú Alapítvány az egyének és közösségek tartós harmóniájának megteremtéséért jött létre elsődlegesen az anyaság és munka/karrier/hivatás összeegyeztetése, a sikeres életpálya megvalósításának támogatása, a gyermekvállalás miatt inaktívvá vált nők munkaerőpiaci reintegrációjának ösztönzése, esélyegyenlőségük elősegítése érdekében.
Az Alapítvány e célok szellemében tevékenységeit közel 10 éves fennállása alatt folyamatosan fejleszti. Teszi ezt annak érdekében, hogy integrált szolgáltatásokat nyújtson valamennyi érintett szereplő (magánszemélyek, munkáltatók, döntéshozók) szempontjait szem előtt tartó megközelítésével, a kérdés megoldását célzó módszerek (pl. job share összeillőség-vizsgálat, generációk kapcsolatvizsgálata, Proaktív Gyes-menedzsment Program) és kezdeményezések (Apák napja, Pótnagyi klub stb.) innovatív kidolgozása során, továbbá kutatási és munkaerőpiaci projektekben munkával szerzett unikális szaktudását megossza. Több szakma (HR, szociológia, szociálpolitika, pszichológia, kommunikáció, munkajog stb.) ismereteit egyesítve, rugalmasan, az aktuális szakmapolitikai és munkaerőpiaci trendekre és folyamatokra adaptálva alakítja ki.
A rendezvényről video- és hangfelvétel készült:
http://www.youtube.com/watch?v=qsNFZcLVgHc
http://www.youtube.com/watch?v=jcy8BY5wbyw
http://www.youtube.com/watch?v=Z1qI-OgciRI
Bővebb információ: jollet [@] jol-let.com
