Félünk a hagyományostól eltérő munkától
Meg kell tanulnunk: a részmunkaidő, távmunka vagy a munkakör-megosztás nem kényszer, hanem lehetőség a munkavállalóknak.
Az új Munka törvénykönyve a munkaerőpiac rugalmasítására törekszik, a dolgozók védelme azonban kissé csökken.
Ha „elszabadul” az atipikus munka egy országban, általában a kormányok válasza az szokott lenni, hogy lazítanak a munkajogi szabályokon, a könnyítésekkel a tipikus munkaformák felé próbálják terelni a munkáltatókat – hívta fel a figyelmet dr. Nacsa Beáta munkajogász, az ELTE jogi karának adjunktusa a Mérlegen az atipikus foglalkoztatás című konferencián. Ez történt például Spanyolországban, ahol rendkívül sok embert alkalmaztak határozott munkaidős szerződéssel. A munkajogász szerint Magyarországon ilyesminek nyoma sem volt, így nem ezért rugalmasítottak a Munka törvénykönyvén (Mt.). Az lehetett az egyik ok, hogy az új törvénykönyv a munkáltatóknak kedvezőbbé válhasson.
Szocialista örökség a magyar munkajogban a dolgozók védelme, illetve az is, hogy az Mt. szabályozza szinte minden munkavállaló (akár hagyományos módon, akár atipikusan foglalkoztatják) munkavégzését – mondta a munkajogász a Jól-Lét Alapítvány és a Friedrich Ebert Alapítvány közös rendezvényén. A július elsejétől hatályos új Mt. szabadabb kezet ad a munkaadóknak, mint a korábbi.
Eddig is rugalmas volt
A szolgáltatásokat mindig is jellemezte egy bizonyos szabadabb foglalkoztatás – gondoljunk csak például a „maszek” fodrászokra. A belső és a külső rugalmasság eddig is benne volt a magyar munkatörvényben, például létezett az úgynevezett munkaidőkeret, amely azt jelenti, hogy azt határozhatja meg a munkaadó, hogy a dolgozónak egy fél év alatt hány napot/órát kell dolgoznia, és ezt a piaci igényekhez alakíthatta. Helyet kapott benne a távmunka és a részmunkaidő is, és 2011-ben újraszabályozták (az uniós irányelv bevezetése miatt) a kölcsönzött munkavállalók helyzetét is.
Az új Mt. még rugalmasabb lesz – tette hozzá dr. Szilágyi Veronika, a Liga Szakszervezetek ifjúsági tagozatának elnöke, aki szintén munkajogász. Helyet kapott a törvénykönyvben a részmunkaidő, a határozott idejű szerződés, a távmunka mellett a behívásos munka, a több munkáltatónál végzett tevékenység, a bedolgozás, a munkakör-megosztás és az egyszerűsített foglalkoztatás is.
A rugalmas munkaerőpiac akkor jó, ha megvalósul az, amiért kitalálták: bővül a foglalkoztatás, ám a munkások jogai nem csorbulnak – tette hozzá a szakszervezeti vezető. Az nem jelent például munkahelyteremtést, ha egy cég kiszervezi a dolgozóit, és kölcsönzöttként újra „állást” ad nekik – ráadásul ezzel a biztonságukat is elveszi. Ha a munkavállaló maga akarja az atipikus munkát, és nem munkáltató kényszeríti bele (például termeléscsökkenés esetén részmunkaidőbe), akkor akár még a munkavállaló lojalitását is növelheti vele.
Ezt alátámasztotta Szőcs Gábor, a Magyar Telekom HR-vezetője is. Náluk lehetővé tették a részleges távmunkát: heti két napot otthon dolgozhatnak az emberek. Ez választható opció, a cég biztosítja a technikai feltételeket hozzá. Emellett most készül egy mentor programjuk, amelyben a nyugdíj előtt álló dolgozók oktatnák a fiatalokat. A gyermekelhelyezésben is segítenek: anyagi támogatást kapnak a dolgozók, hogy magánintézményekben helyezhessék el a lurkókat.
Mind a munkaadók, mind a munkavállalók bizalmatlanok: a dolgozó sokszor nem hiszi el, hogy a munkáltató neki akar jót azzal, ha felajánlja, hogy a hagyományostól eltérő módon munkálkodjon. A vezetők pedig gyakran nem tudják, hogy kezeljék a helyzetet, nem tudják például, hogyan ellenőrizzék azoknak az embereknek a munkáját, akiket nem látnak nap mint nap.
Nem mindenhol kényszer
A részmunkaidő igencsak elterjedt Hollandiában, nemcsak a nők, hanem a férfiak egy része is szívesen választja. Nacsa Beáta elmondta: ott olyan magas a bérszínvonal, hogy simán meg lehet élni napi 4-6 órás munkából is. Erős, munkahelyeket teremteni képes gazdaságuk van, ez az oka, hogy működik az atipikus foglalkoztatás – tette hozzá.
Görögországról és Spanyolországról azonban ez utóbbi nem mondható el – mindkét országban nagyon magas a munkanélküliség, gyenge a gazdaságuk. A görögök közül például nagyon sokan gondolkodtak úgy, hogy önfoglalkoztatóként próbálnak fennmaradni, a spanyoloknál pedig kényszerből belesodródtak az emberek a tipikustól eltérő munkakörülményekbe.
Németországban a dolgozók 10-15 százaléka úgynevezett „mini job” keretében vállal munkát – mondta dr. Hartmut Seifert, a Hans Böckler Alapítvány Gazdaság- és Társadalomkutató Intézet volt igazgatója, munkaerő-piaci szakértő. Ezek az emberek 400 eurót keresnek egy hónapban, és járulékokat sem fizetnek. (Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk 40 évig ilyen munkát végeznek, és nyugdíjba mennek, akkor csak 16-17 euró nyugdíj jár majd nekik.)
Forrás: http://www.profession.hu/cikk/20120516/felunk-a-hagyomanyostol-eltero-munkatol/933
– Profession.hu
