Igenek és nemek – család a XXI. században

Többségünk családba születik, abban nő fel, családban él, alapvető szükségletünk a valahová, valakihez tartozás. Családban szocializálódunk, érnek bennünket egész életünket meghatározó örömök és fájdalmak. Kevesen érzik úgy, boldog családból jönnek, semmi sem tesz olyan boldogtalanná, mint a családi élet reménytelensége, a párkapcsolat hiánya vagy elvesztése – mégis talán erre vágyunk a legjobban.

Mi kell ahhoz, hogy megteremthessük, működtethessük, megtarthassuk? Nincs recept. Mindenkié egyszeri, és semmi máshoz nem hasonlítható. Mégsincs ennél féltettebb és fontosabb megosztanivalónk.

Különböző korok, társadalmak eltérő együttélési formákban, családmodellekben éltek és élnek, definiálhatók néprajzi, szociológiai, statisztikai értelemben is. Tágabb, szociológiai értelemben a család olyan együtt élő kiscsoport, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, vagyis vérségi kapcsolat köti össze. Statisztikai értelemben a nukleáris családot a szülők (vagy az egyedülálló szülő) és a velük élő nem házas gyermekeik alkotják.

Magyarországon szocializációnk lényeges eleme történelmi örökségként ránk hagyományozott sajátságos családizmusunk, mely szerint a család, mint olyan a nemzet, az egyház eszméjét szolgálja, ennélfogva védeni kell, és érdeke felülírja az egyén szükségleteit. Családszeretőnek hisszük magunkat, mindent megtennénk gyermekeinkért, ugyanakkor zavarnak minket a gyerekek, az öregek, ahogy a Weöres Sándor mondja ”…hun házasodunk, hun meg elválunk, különbféle gyerekekkel kísérletezünk…”.

A már jogi értelemben is előnyben részesített, támogatandó családmodell a minél több gyermeket vállaló hagyományos nukleáris család, melyet a hatályos alkotmány szerint csak férfi és nő által köthető házasság eredeztet .

A család összetartása, ellátása a nők feladataként jelenik meg, elsődlegesen ő az, aki érdekeit, céljait, életét a családnak kell, hogy alárendelje. A kenyérkereső, családját eltartani képes, felelősségvállaló, tudását átadó apa, az otthon nyugalmát és a háztartással, gyermekneveléssel járó feladatok ellátását boldog mosollyal biztosító anya és jólnevelt gyermek(eik) mintáján alapuló idealisztikus családmodell a szűkebb és tágabb családi, baráti, munkahelyi és egyéb közösségek által közvetített elvárásként jelenik meg az egyének számára.

Ennek az idealizált képnek tartósan és hitelesen megfelelni nők és férfiak számára is szinte lehetetlennek tűnő, vagy annak bizonyuló vállalkozás, már csak azért is, mert nemcsak a bennünket megítélő külvilág, de mi magunk is változunk.

Az egyén életének teljességéhez a szűk családon és munkahelyen kívül hozzátartozik a társas kapcsolatok ápolása, a rekreáció, az önfejlesztés stb. E területeken az egyenlőtlen otthoni szerepmegosztás miatt ugyancsak előnyt élveznek a férfiak, hisz a munkára fordított idejük és szabadidejük arányait maguk alakítják ki. Családi feladatvállalásukat segítségnyújtásként élik meg ők maguk, partnerük és a társadalom is. A családi kötelezettségek körébe beletartozik az idős szülőkről való gondoskodás, mely a hagyományos nemek szerinti munkamegosztás szerint ugyancsak a nőkre háruló feladat.

Tegyük hozzá, hogy a fejlett világban a válások nagy részét a nők kezdeményezik, mégpedig jelentős részben éppen a hagyományos családmodell hétköznapi igazságtalanságai miatt. Ám a hazánkban középkorú férfiakra jellemző kiemelkedően magas arányú halandósági adatok, illetve az inkább férfiakra jellemző devianciák (pl. alkoholizmus) hátterének szintén fontos összetevője a családfenntartás jelen gazdasági viszonyok közt bizonytalanul teljesíthető társadalmi elvárása okozta stressz, illetve a sikeres férfiról alkotott képnek való megfelelés nyomása. A férfiak magánéleti kötelezettségeinek bővülése nélkül a családbarát politikák a nők számára nyújtanak segítséget ahhoz, hogy könnyebben ugyan, ám továbbra is egyoldalúan viselhessék a kettős terheket.

A családi élettel járó kötelezettségek vállalására és teljesítésére egy életen át ma már kevesen képesek és/vagy hajlandóak. Bár a családot és a gyermeket értéknek tekintjük, számos tény – a házasságkötések és a gyermekszületések számának csökkenése, a házasulási és gyermekvállalási kor kitolódása, a válások növekvő aránya – jelzi, sokan más életformát választanak.

A felnőtt lakosság nagyobbik fele egyedülállóként, gyermektelenül, egyszülős vagy patchwork családban él. A családokon belül a házasságon alapuló családok aránya 70 százalék alá mérséklődött, az élettársi kapcsolatban élők és az egyszülős családok aránya is 15 százalék fölé emelkedett.

Indokoltnak látszik közelíteni a család- és gyermekbarát társadalom ideáját a valósághoz, változtatni a tradicionális családizmus elvárásként való megjelenítésén, hozzálátni a nők és férfiak életében bekövetkezett változásokból adódóan a kor követelményeinek megfelelően árnyalt családbarát szemlélet kialakításához, a valóságtól elszakadó patriarchális minták kommunikációjának megszüntetéséhez.

Azt gondoljuk, hogy a mai értelemben vett családbarátsághoz hozzátartozik a férfiszerepek bővülésének ösztönzése, a család részeként, szülőként működő apák szerepvállalásának támogatása. Azok a férfiak ugyanis – és számuk egyre nő –, akik számára a teljes élethez szülői szerepeik teljesebb megélése is hozzátartozna, környezetük, szocializációjuk, a média által sugallt minták révén ugyancsak előítéletekkel, külső elvárásokkal és belső kételyekkel szembesülnek. A gondoskodó, otthoni munkában részt vállaló férfi a társadalmi normák szerint lemond férfiúi identitásának egy részéről, ugyanakkor korlátozza őt a kenyérkeresés egyoldalúnak vélt felelőssége is.

A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Családbarát közgondolkodás népszerűsítésének támogatására kiírt pályázati programunk keretében megvalósított rendezvényeink:

IGENEK ÉS NEMEK, AVAGY CSALÁD A XXI.SZÁZADBAN c. est

2012.május 3.,18.30-22.30 – Cirkó-Gejzír mozi (V. Balassi Bálint u. 15-17.)

Mottó: “A családok, pont mint az élet, változnak”

Milyen családban élünk nők, férfiak, lányok és fiúk, fiatalok és idősebbek a XXI.században? Mi befolyásolja családról alkotott elképzeléseinket, nézeteinket? Milyen külső és belső elvárások mentén alapítunk vagy épp szakítunk szét családot, mit, honnan hozunk, és miképpen alakítjuk családi életünket? Mit gondolunk a család szerepéről, átalakulásáról, az eltérő családfelfogásokról?

Közügy vagy magánügy a családi élet? Mit értünk családbarát társadalom, közgondolkodás alatt? Milyen a meg-, és fenntartható család? Rendezvényünk célja gondolkodásunk árnyalása, a hiteles, ítéletmentes, nyílt párbeszéden és felelősségvállaláson alapuló közbeszéd kialakításának ösztönzése.

Program:

18.30-18.45 Regisztráció

18.30-19.00 Megnyitó: Keveházi Kata és Potyondi Rita Linda

19.00-20.00 Boldogság és boldogtalanság a családban – beszélgetés

Meghívott vendégek: Deák Kriszta (filmrendező), Kepes András (újságíró), Tari Annamária (pszichológus), Vecsei Miklós (szociálpolitikus)

Moderátor: Pataki Katalin

20.00-20.15 Büfé

20.15-22.15 Ashgar Farhadi: Nader és Simin – Egy elválás története (iráni film)

22.15-22.40 Kötetlen beszélgetés a filmről

Az idén 10 éves Jól-Lét Közhasznú Alapítvány célja a családok valóságán és sokféleségén, a nők és férfiak egyenlő szerepvállalásán alapuló családmodell népszerűsítése és elfogadtatása a társadalom minél szélesebb rétegeivel.

ATIPIKUS APASÁG, avagy férfiszemmel a munka és a magánélet összehangolásáról című est

2012. június 17-én 18.00-22.30 a Cirko Gejzir Moziban (V. Balassi Bálint u. 15-17.).

Az idén 10 éves Jól-Lét Alapítvány Apák napi estjén inspiráló eszmecserére és filmvetítésre várjuk kedves partnereinket, támogatóinkat, szimpatizánsainkat. Az üzleti és közélet, a kultúra területén sikeres vendégeinkkel a férfiak szempontjából járjuk körül a munka/hivatás/karrier és a magánéleti szerepek összeegyeztethetőségét illető tapasztalataikat, dilemmáikat. 

Program:

17:45 Regisztráció

18.00 Megnyitó: Keveházi Katalin a Jól-Lét Alapítvány vezető

18.10 Atipikus apaság – élmények és ötletek

Élménybeszámoló és atipizálási ötletek gyakorló és leendő apáknak és munkáltatóknak a rész / táv / jobsharing lehetőségekről otthon és a munkahelyen.

Vendégeink: Bo Mortensen, Ellátási lánc és Ügyfélkapcsolati Igazgató– Grundfos Magyarország Gyártó Kft; Lénárt Viktor – vezérigazgató, Grow csoport; Németh Csongor, KKV Üzletág ügyvezető, CIB Bank Zrt.; Sinkó Dániel, Mentor, Humanisztikus Korszak Alapítvány

18.50 Szünet – frissítő

19.10  Látható apák – apák szerepe az életünkben

Beszélgetés a kultúra és a közélet területén ismert apákkal – apaszerepükről, a munkájuk és apaságuk összeegyeztetéséről.

Vendégeink: Bus István, a Playboy főszerkesztő helyettese, D.Bányász Gergely az MTV újságírója,  Laár Andráselőadóművész; Szabó Sípos Barnabás színművész

20.15    Susanne Bier: Egy jobb világ (2011-ben Oscar díjas dán-svéd film)

22.00     Kötetlen beszélgetés a filmről

Küldetésünk

A Jól-Lét Alapítvány küldetése, hogy hozzájáruljon a nők és férfiak egyenlőségén alapuló jólléti társadalomhoz, melynek alapvető feltétele a nők kiteljesedése, gazdasági és döntéshozatalban történő szerepvállalása.

Segítenéd a munkánkat?

Támogass minket!