Pages Navigation Menu

JÓL-LÉT Alapítvány

Proaktívan a nők gazdasági függetlenségéért,
kiteljesedéséért és munkahelyi esélyegyenlőségéért

Categories Navigation Menu

Újság

Ne csak Mikulás-csomagot osszanak!

Nők foglalkoztatottsága: Nem a járulékkedvezmény, hanem a felkészültség dönt az állásinterjún

Nem a járulékkedvezmény, hanem az állásra jelentkező képességei és motiváltsága befolyásolja a munkaadókat akkor, amikor kiválasztanak egy új munkatársat – derült ki a kisgyermekes nők munkaerő-piaci reintegrációját segítő Jól-Lét Alapítvány nem reprezentatív felméréséből.

Varga Dóra| Népszabadság| 2013. július 27. |



Arra a kérdésre ugyanis, hogy mennyiben befolyásolta a munkahelyvédelmi akcióterv keretében bevezetett járulékkedvezmény a kisgyermekes nők foglalkoztatását a cégnél, a –5-től +5-ig terjedő skálán 0,5 pontot adtak a megkérdezett vállalatok. Ez az igen alacsony pontszám különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy az alapítvány olyan cégeket – zömmel multinacionális nagyvállalatokat – kérdezett meg, amelyek foglalkoznak a témával, és igyekeznek családbarát szemléletet kialakítani.Jelenleg a gyesről, gyedről visszatérő nők után – legfeljebb 100 ezer forintig – 28,5 százalékos szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe a munkáltató az első két évben. A kormány döntésére váró népesedéspolitikai akcióterv egyik javaslata ezt a kedvezményt bővítené ki. A két gyermeket nevelők esetében a legkisebbik gyermek 8 éves koráig 50, a három vagy több gyermeket nevelők esetében a legkisebb gyermek 8 éves koráig 100, 18 éves koráig pedig 50 százalékos járulékkedvezményt kapnának a munkáltatók.A cél az, hogy javuljon a nők, ezen belül is az anyák foglalkoztatottsági rátája, hiszen jelenleg a gyermekszülés komoly munkanélküliségi, szegénységi kockázatot jelent számukra. A nők és az anyák foglalkoztatási rátája közötti különbség ugyanis mintegy 22 százalékpont, ráadásul az OECD-országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a kisgyermekes nők foglalkoztatási rátája. A 3 év alatti gyermekeket nevelőké mindössze 20 százalék, a 3–5 év közötti gyermekeseké (tehát a gyes utáni időszakban) pedig mindössze 60 százalék. Ebben a helyzetben pedig nyilvánvalóan nem fog nőni a gyermekvállalási hajlandóság.

HIRDETÉS

A munkaadók véleményének tükrében ugyanakkor kérdéses, hogy a járulékkedvezmények növelése javítaná-e az anyák munkaerő-piaci helyzetét. Svéda Dóra, a Jól-Lét Alapítvány ügyvezető-helyettese azt mondja: jelenleg a munkaadóknak nem éri meg 28 500 forintért (ennyi most a maximálisan érvényesíthető járulékkedvezmény) cserében olyan munkavállalókat foglalkoztatni, akik motiválatlanok vagy felkészületlenek. A munkaadók a jelentkezők kiválasztásánál egész egyszerűen nem veszik figyelembe a járulékkedvezményeket, csak azt, hogy a jelentkezőnek milyen képességei vannak – tette hozzá. A gyesen, gyeden lévő anyák felének egy Tárki-vizsgálat szerint nincs hová visszatérniük dolgozni, mert vagy nem dolgoztak előtte, vagy időközben megszűnt a munkahelyük.

Ez az arány jóval magasabb, 80 százalék fölötti a legföljebb 8 általánost végzett, illetve a 35 ezer forint alatti egy főre jutó jövedelemből gazdálkodó nőknél. Azoknak sincs ugyanakkor könnyű dolguk, akiknek van munkahelyük, ugyanis a munkaadók tízből egy nőt várnak vissza.  – Az egyik nagy telekommunikációs cég 27 százalékos visszavételi aránya már igen jónak számít – vázolja a helyzetet Svéda Dóra. Szerinte ezen –mindkét fél számára – sokat segíthet a családbarát szemlélet kialakítása. Ez alatt persze nem azt kell érteni, hogy a cég Mikulás-csomagot, vagy éppen egy egész pulykát ad alkalmazottainak karácsonykor (mert ilyen is van), hanem olyan lehetőségeket, amelyek mindkét fél számára tervezhetővé és kiszámíthatóvá teszik az együttműködést.

A családbarát policy a várandósság bejelentésétől kezdve végigveszi a munkáltató és a munkavállaló lehetőségeit a HR-folyamatokban. Leírja például, hogy az otthon lévő szülőnek milyen lehetőségei vannak esetleges projektmunkákba való bekapcsolódásra, lehetővé teszi a folyamatos kommunikációt, a kismamaklubokon keresztüli továbbképzéseket, tudásfrissítéseket, majd a fokozatos és rugalmas visszatérési lehetőségeket. Svéda Dóra szerint ez mindkét félnek jó, mert nem szűnik meg a kapcsolat, az anya tudása, céges ismeretei pedig nem avulnak el az otthon töltött idő alatt.

Márpedig ez lényeges szempont, hiszen ma már olyan gyorsan fejlődik a technológia, hogy egy bolti pénztáros vagy egy irodai vezető is komoly lemaradásba és ezzel hátrányba kerülhet az otthon töltött évek alatt. Az anyák helyzetén – a bölcsődei ellátás fejlesztésén túl – könnyíthetne az atipikus, például részmunkaidős foglalkoztatási formák széles körű elterjesztése is. Ezen a téren is sereghajtók vagyunk: a részmunkaidőben dolgozók arányát tekintve a 27 EU-tagállam közül a 25. helyen állunk. A részmunkaidős foglalkoztatás uniós átlaga 19,2, nálunk 6,6 százalék volt tavaly. A KSH Magyarország 2012 című kiadványa szerint a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya nőtt az utóbbi években – korábban stabilan 3-4 százalékos volt –, ám ez a gazdasági válságra adott kényszerű munkaerő-piaci válaszok eredménye.

*  *  *  *  *

 

Családfenntartó asszonyok – Maradj nő, és ne zárkózz be!

Nők LapjaV. Kulcsár Ildikó cikke (2013.01.18.)

Családfenntartó asszonyok“Ha visszaröppennénk az időben, és ez a cikk a múlt század ötvenes–nyolcvanas éveiben íródna, a szakértők „csonka családokról” beszélnének. Most nem titulálják csonkának a gomba módra szaporodó egyszülős családokat, és már az sem ritka manapság, hogy a házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő nők éppúgy családfenntartóvá válnak, mint az elváltak vagy az özvegyek.”

A saját utunk

Családfenntartó asszonyokKeveházi Katalin közgazdász, a kisgyermekes nők munkaerő-piaci esélyegyenlőségéért dolgozó, tízéves Jól-lét Alapítvány vezetője:
– Mindig szomorú leszek, amikor azt hallom, hogy az emancipáció vonatkozásában „túlnyertük magunkat”, azaz már nemcsak az otthon és a gyereknevelés gondjait kell cipelnünk, hanem a családfenntartói szerep is gyakran a miénk. Az idő kerekét (szerencsére) nem lehet visszaforgatni. Az nem lehet cél, hogy az anyák kizárólagos élettere a konyha, a gyerekszoba és a háztartás többi helyisége legyen, de az igen, hogy minden nő bejárhassa a saját tehetségének megfelelő utat. Ehhez azt kellene tudomásul vennünk, hogy ma már sokféle családtípus létezik, és a támogatási rendszereknek e sokféleséghez kellene igazodniuk. Képtelenség, hogy egy gyerekeit egyedül nevelő anya családi pótléka alig több, mint egy teljes családé… Persze a gazdasági válság ezt a problémát is kiélezte. Hiába tekinti természetesnek a magyar nők többsége, hogy a férfi a családfenntartó, az utóbbi időben számtalan férfi vesztette el az állását, gyakran önhibáján kívül, és a szerepüket automatikusan vették át a nők. Ők pedig megszállottan képesek dolgozni azért, hogy a gyerekeik ne szenvedjenek hiányt, és ha kell, diplomásként is vállalnak takarítást… Egyébként a válságnak kedvező hatása is lehet, például egészségesebbé válhat a családi munkamegosztás – ha a nő dolgozik, és a férfi nem, akkor a férfi végzi el az otthoni teendőket –, és a párkapcsolatok szövetséggé válhatnak, amelyben együtt viseljük a terheket. Annak érdekében, hogy mind többen jussanak el idáig, az alapítványunk idén létrehozza az egyedülálló és családfenntartóként élő nők önszerveződő közösségét.

*  *  *  *  *

Egy évtizedes a Jól-Lét Alapítvány

Elsődlegesen az anyaság és munka/karrier/hivatás összeegyeztetése, a sikeres életpálya megvalósításának támogatása, a gyermekvállalás miatt inaktívvá vált nők munkaerő-piaci reintegrációjának ösztönzése, esélyegyenlőségük elősegítése érdekében alakultak meg.

Az Európai Bizottság a közelmúltban fogadta el azt a tervezetet, amely a nemek kiegyensúlyozottságát mozdítja elő a tőzsdén jegyzett vállalatoknál. Ez Magyarországon jelenleg mintegy 20 céget érinthet. Magyarország a nők, hangsúlyozottan a gyermeket nevelő női munkavállalók munkaerő-piaci aktivitása és lehetőségei tekintetében a sereghajtók között kullog közel másfél évtizede. A Jól-Lét Alapítvány tevékenységeinek fókuszában ezért a kisgyermekesek esélyegyenlőségét integrált rendszerekben biztosító női karrierfejlesztő és tehetségmenedzsment programok állnak.

Kutatásuk alapján azokat az üzeneteket fogalmazzák meg, amelyek a biztonságos várandósság és biztonságos munkahely feltételeiként kirajzolódnak. A gyermeket nevelő munkavállalók szervezeti reintegrációja keretében zárul a Jól-Lét Alapítvány egy másik kulcsprojektje 2012 végén: Női Klikk, vagyis befogadó munkahely kialakítása az IT-szektorban címmel. A program keretében komplex, a távmunka végzésére informatikai és atipikus munkavállalásra vonatkozó gyakorlati oldalról felkészített kisgyermekes munkavállalók sikeresen helyezkedtek el a nyílt munkaerőpiacon és a program partnereiként együttműködő munkáltatóknál.

http://nol.hu/lap/jotett/20121224-egy_evtizedes_a_jol-let_alapitvany

*  *  *  *  *

Anyák a gáton

Talán nincs is olyan kisgyermekes dolgozó nő, aki ne érezné magát hol rossz munkaerőnek, mert a gyerek beteg, és sürgősen haza kell menni, hol rossz anyának, mert egy csapatépítő hétvége kedvéért magára hagyja a családját. Manapság, úgy tűnhet, egy nőnek nincs választása. Egyszerre kell anyának, munkaerőnek, háziasszonynak, családfenntartónak, és nem mellesleg szerető feleségnek is lennie. De mi a megoldás? Van-e egyáltalán? Hiszen az otthonülés sokak számára nem választás kérdése, mert náluk a férfi nem keres annyit, hogy eltartsa családját. Vannak olyan nők is, akiknek nem lenne muszáj dolgozniuk, de a saját ambícióik, szakmai elhivatottságuk miatt nem bírnak otthon maradni, végül mégis összeroppannak a rájuk háruló feladatok súlya alatt… Mi a megoldás?

Olvassa el Shenouda Nóra interjúját Major Líviával, a JÓL-LÉT Alapítvány munkatársával a Népszavában itt:

http://www.nepszava.hu/articles/article.php?id=386446&referer_id=friss

*  *  *  *  *

Távmunkával segítik a kismamák visszatérését

Húsz Pest megyében vagy Budapesten élő gyes-ről, gyedről visszatérő férfi és nő, kisgyermekes pályaújrakezdő juthat részmunkaidős vagy távmunkában végezhető munkához, húsz pályázót pedig távmunka végzésre készítenek fel, illetve számítástechnikai és szakmai képzésben részesítenek egy uniós támogatással megvalósuló projektnek köszönhetően.

Olvassa tovább Szilágyi Katalin cikkét itt:

http://www.hrportal.hu/article_print.phtml?id=85590

*  *  *  *  *