„Minek neked az a szabadság, most pihentél három évig”

Ezekkel a szavakkal kommentálta egy munkáltató a gyermekgondozásból visszatérő édesanya arra vonatkozó kérését, hogy – másokhoz hasonlóan – kivehesse a gyermekgondozási időszak alatt összegyűlt, a jogszabály szerint őt megillető szabadságát. Ugyanez a munkáltató mindent elkövetett, hogy az édesanya „önként” távozzon a cégtől, mert így a végkielégítést is megspórolhatta volna.
Ez csak egy eset a sok közül, amelyekkel az anyabarát munkaerő-piaci tanácsadással és közvetítéssel foglalkozó Jól-Lét Alapítvány találkozik. A szervezet tapasztalatai szerint a terhesség, majd a kisgyermekes időszak a női munkavállalók életében olyan tényező, amely miatt az érintettek a diszkrimináció legkülönbözőbb formáit szenvedik el. Bár a személyes beszámolók, illetve a munkaerő-piaci mutatók arra utalnak, hogy komoly problémával állunk szemben, a felszínre kerülő esetek, és az azokkal kapcsolatos jogi eljárások száma arra enged következtetni, hogy nagyon nagy a látencia ezen a területen. Az alapítvány most online kérdőívvel szeretne eljutni az érintettekhez, hogy pontosabb képet kapjon a jelenségről.

interjú

Elmondható, hogy a témával kapcsolatban jelenleg még csak a jéghegy csúcsát látjuk. A KSH először 2010-ben foglalkozott a nőkkel szembeni munkaerő-piaci diszkrimináció kérdésével. Akkor 3 millió dolgozó magyar nő közül 441.100 fő tapasztalt álláskeresése során tényleges diszkriminációt. Családi körülményeik és nemi megkülönböztetésük miatt 29,5 százalékuk élt meg hátrányos megkülönböztetést álláskeresése során. Ugyanennyi százalékuk számolt be diszkriminációs tapasztalatairól korábbi elbocsátási ügyek kapcsán. Ehhez képest, két évvel később szintén a KSH közli, hogy a megkérdezettek a diszkrimináció további növekedését észlelték. A 2012-es adatok szerint a két nem közötti eltérés a 30–44 éves, azaz a gyermeknevelésben leginkább érintett korosztályoknál a legnagyobb. A foglalkoztatott férfiak esetében az életkor előrehaladásával egészen a 40-es éveik közepéig csökkenő tendenciát mutat a diszkrimináltak aránya, a nőknél a 20-as éveik elmúltával, valószínűleg a családi terhek megnövekedése miatt is ugyanez számottevően növekszik. Egy korábbi, 2007-es kutatás szerint, amelyet a Fővárosi Esélyegyenlőség Módszertani Iroda végzett, a gyermekvállalás a nők foglalkozatási esélyét 37 százalékkal rontja. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság 2011-ben vizsgálta a hátrányos megkülönböztetés megjelenési formáit, mechanizmusait a munkavállalói kiválasztás gyakorlatában, és azt találta, hogy a munkáltatók rendszeresen tesznek fel – a jogszabály által egyébként tiltott – kérdéseket a női pályázó családi életére, gyermekvállalási szándékaira vonatkozóan.

A KSH felmérés tapasztalatai, és a diszkriminációs panaszokkal foglalkozó Egyenlő Bánásmód Hatóság beszámolói egyaránt egybeesnek azzal, amivel a Jól-Lét Alapítvány is találkozik. A nőkkel szembeni, gyermekvállalással kapcsolatos diszkriminációk leggyakoribb típusai, amikor a munkaviszonyt megszüntetik a terhesség bejelentésekor, vagy visszatérés esetén rábeszélik a nőt a munkaviszony közös megszüntetésére („úgysem tudná már korábbi feladatait ellátni a gyerek mellett”), esetleg olyan légkört alakítanak ki körülötte, hogy „önként” adja be felmondását (elesve ezzel az esetlegesen neki járó végkielégítéstől is).
Nem ritka, hogy rosszabb feltételekkel, vagy rosszabb pozícióba veszik vissza, ill. alkalmazzák tovább a kisgyerekes anyát, vagy bérét nem igazítják az aktív foglalkoztatottakat érintő általános vállalati bérnövekedéshez. Sokan panaszkodnak arra, hogy továbbképzési, előmeneteli igényüket figyelmen kívül hagyják, esetleg felhalmozott járandóságaikat nem fizetik ki, a nekik járó juttatásokat „elhallgatják”. Nem ritka, hogy a terhesség bejelentését követően a nő körül ellehetetlenítik a légkört, megalázó, emberi méltóságot sértő bánásmódban részesítik (zaklatás).

A jelenség természetesen nem egyedülálló a világon. A napokban jelent meg az Egyesült Királyság antidiszkriminációs hatóságának (Equality and Human Rights Commission) jelentése, amely szerint évente 54 000 nő szenved el diszkriminációt várandóssága, vagy kisgyermekes státusza miatt a munkaerő-piacon. Ugyanitt a The Guardian számol be róla, hogy egy brit édesanya, aki a terhessége során komoly munkahelyi diszkrimináció áldozatává vált, kampányt indított az anyasági diszkriminációkkal szemben. Létrehozott egy olyan online felületet (Pregnant then Screwed), ahol a nők anonim módon számolhatnak be az őket ért méltánytalan, megkülönböztető bánásmódról.
Az itt olvasható beszámolók semmiben sem térnek el a magyarországi édesanyák tapasztalataitól. Természetesen az anyasággal kapcsolatos megkülönböztetés csak egyik formája a nőkkel szembeni diszkriminációnak. Mindenki számára ismeretes a nők és férfiak közötti bérkülönbség problematikája, vagy az üvegplafon jelenség (a karriert építő nők egy idő után láthatatlan akadályba ütköznek, amely lehetetlenné teszi, hogy feljebb jussanak a szakmai szamárlétrán). Itt kell megemlíteni azt is, hogy egy európai uniós felmérés szerint a nők 30-50 %-át éri szexuális zaklatás a munkahelyén.

A JÓL-LÉT Alapítvány 2002 óta foglalkozik a nők, ezen belül is a kisgyermekesek munkaerő-piaci esélyegyenlőségének elősegítésével, antidiszkriminációs vállalati gyakorlatok kialakításának szakértői támogatásával. A szervezet egyfelől ingyenes tanácsadással próbál a diszkrimináció áldozatainak segítséget nyújtani, másfelől honlapján a leggyakrabban felmerülő diszkriminációs problémákat és az azokkal kapcsolatos megoldási lehetőségeket gyűjtötte most össze. A napokban elérhetővé válik az az online kérdőív is, amellyel a szervezet szeretne pontosabb képet kapni a jelenségről. Az alapítvány abban bízik, hogy akik kitöltik a pár perces kérdőívet, mire a végére jutnak, maguk is tudatosabbá fognak válni. A jövőben képesek lesznek felismerni, és adott esetben kezelni is az őket érő hátrányos mechanizmusokat.

A JÓL-LÉT Alapítvány és az ország nagyvárosaiban működő, nők számára munkaerő-piaci tanácsadást nyújtó NÓRA-HÁLÓZAT szervezeteinek közös kutatása arra keresi a választ, hogy a nőket nemük, illetve gyermekvállalással, neveléssel kapcsolatos szerepük miatt éri-e bármilyen hátrányos megkülönböztetés a munkaerő-piacon, és ha igen, akkor milyen formában történik.

Kérdőívünk szempontjából azt tekintjük hátrányos megkülönböztetésnek, amikor valaki a női nemhez való tartozása, vagy anyasága, ill. gyermekvállalási szándéka miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül a munkaerő-piac valamely szereplője által, egy férfi munkavállalóhoz, vagy anyaság miatti diszkrimináció esetén a gyermektelen munkavállalókhoz képest.
Fontos, hogy az érintettek egymással (nők a férfiakkal, gyerekesek a gyermektelenekkel) összehasonlítható helyzetben legyenek. A munkabér tekintetében pl. akkor beszélhetünk hátrányos megkülönböztetésről, ha egy nő (vagy egy anya) kevesebb bért kap a vele azonos feladatot ellátó, azonos munkakörben dolgozó férfi (vagy gyermektelen) kollégákhoz képest, stb.

Kérjük, segítse munkánkat az alábbi kérdőív kitöltésével, amely maximum 10 percet vesz igénybe.

KÉRDŐÍV KITÖLTÉSE

 

Küldetésünk

A Jól-Lét Alapítvány küldetése, hogy hozzájáruljon a nők és férfiak egyenlőségén alapuló jólléti társadalomhoz, melynek alapvető feltétele a nők kiteljesedése, gazdasági és döntéshozatalban történő szerepvállalása.

Segítenéd a munkánkat?

Támogass minket!