Pages Navigation Menu

JÓL-LÉT Alapítvány

Proaktívan a nők gazdasági függetlenségéért, kiteljesedéséért és munkahelyi esélyegyenlőségéért

Categories Navigation Menu

ELINDULT: Női Klikk Online Állástaláló Tanfolyam munkakeresőknek

Posted on 2019. január 3.

 
Alapítványunk küldetésének megfelelően fontosnak tartja, hogy a gyermekes nők (és férfiak) minőségi segítséget kapjanak a munkába való visszatéréshez. Szakmai csapatunk állította össze a Női Klikk Online Állástaláló Tanfolyamot, amely naprakész információkkal, interaktív játékokkal, tesztekkel, élő interjúhelyzet bemutatásával készít fel a gyermekes szülők munkakeresési kihívásaira, és mutat rá a lehetőségekre. Ha gyes-ről visszatérnél a munkába, vagy munkát keresel éppen, motivációt és friss tudást kaphatsz. Ha igényled, személyre szóló tanácsadást is kaphatsz.  Több információért látogass el a www.noiklikk.hu oldalra, az Ismertetőben részleteket is megtudhatod!
 
A befolyó bevételből hátrányos helyzetű munkakeresők ingyenes szakmai tanácsadását fogjuk fedezni. 
 
Ha nehézséged támadna a használatával kapcsolatban, írj nekünk: info@jol-let.com vagy telefonálj a 06-30-9558436 telefonszámra.
Read More

A Jól-lét Alapítvány a Women Startup Competition rendezvény partnereként támogatja a női vállalkozókat

Posted on 2018. április 9.

A Jól-lét Alapítvány a nők gazdasági befolyásának növelése érdekében a női vállalkozások növekedését is támogatja.

A start-upok világában a nők jelenléte mind befektetőként mind vállalkozóként messze elmarad a férfiakétól. Ezért az Alapítvány csatlakozott a magyar kezdeményezésre létrejött, nemzetközi start-up rendezvénysorozat Women Startup Competition budapesti eseményéhez.

A WSC a női cégvezetőket támogatja, hangsúlyozza a női jelenlét fontosságát a startup szektorban. Felmérések szerint Európában alig 15 százalék a női vállalkozók aránya, a kifejezetten női befektetőké pedig ennél is kisebb, mindössze 6 százalék. 

A versenyben olyan startupok indulhatnak, amelyek legalább ötven százalékban nőkből állnak. A versenysorozatban nyertes csapatok jelentős befektetési forrásokhoz jutnak, és nagy eséllyel jelenhetnek meg külföldi piacokon, de akik  most nem jutnak tőkéhez, azok is sokat fejlődhetnek – tudással és kapcsolatokkal gazdagodhatnak.

A WSC szorosan kapcsolódik a Jól-lét Alapítvány célkitűzéseihez és programjaihoz, hiszen évek óta dolgozunk a női vállalkozások megerősítésén.

A Nóra vállalkozik projekt keretében a nők vállalkozóvá válása, vállalkozóként történő megerősödése előtt álló a társadalmi, gazdasági, strukturális és szemléleti akadályokat vizsgálta, illetve ajánlásokat dolgozott ki az állam, a vállalkozásfejlesztők és a hitelintézetek számára.  (http://jol-let.com/magyar/wp-content/uploads/V%C3%A1llalkoz%C3%A1s-n%C5%91i-m%C3%B3dra.pdf, http://jol-let.com/magyar/wp-content/uploads/A-N%C5%90-HA-V%C3%81LLALKOZIK.pdf, )

Az Alapítvány az Európai Női Vállalkozói Platform tagjaként (Womenenterpreneurship Platform (http://jol-let.com/projektek/aktualis-projektek/del-kelet-europai-uzleti-angyal-halozat-letrehozasa/)  meghívást kapott a Dél-Kelet-Európai Női Üzleti Angyal Létrehozása című projektben való részvételre (SEEWBAN).  A 8 ország részvételével megvalósuló együttműködés célja az angyalfinanszírozásban rejlő lehetőségek kiaknázása a női vállalkozók növekedése érdekében.  

A program keretében indult együttműködésünk az Impact Hubbal, mellyel közösen valósítjuk meg a  “Nőjön a cégem” c. programsorozatot és képzést.

A bemutatkozó eseményen, 2017. november 27-én  sikeres női vállalkozók mutatták be a vállalkozásaikat és osztották meg a tapasztalataikat, ígéretes vállalkozások, start-upok mutatkoztak be, emellett a harmadik részében pedig a növekvő vállalkozások finanszírozását segítő pénzügyi befektetők – Üzleti Angyalok szemléletét, igényeit ismerhették meg az érdeklődők.

A Jól-lét Alapítvány e programjaival összhangban áll, és azok hatását tovább erősíti a jelenleg partnerség a WSC szervezőivel.

 

Read More

Hiteles visszafogadó munkahelyek – körkép

Posted on 2017. június 10.

 A Visszafogadó Munkahely Díjat idén negyedik alkalommal adtuk át. Az elmúlt négy évben összesen 390 GYED-ről, GYES-ről visszatérő pályaújrakezdő nő jelölte munkavállalóját a díjra, hitelesítve ezzel az őket visszafogadó, vagy GYED, GYES után új munkáltatóként foglalkoztató vállalatokat, szervezeteket. Az indoklásokban azért jelölték munkáltatójukat, mert úgy érzik, hogy munkájukat megbecsülik, támogatják a visszatérés során megélt változásokat, élethelyzetükből adódó kihívásaik során segítik őket. Idén, 2017-ben 87 jelölés érkezett összesen 20 munkáltatóra, akik közül 15 munkáltató jelezte, hogy indul a díjért és megosztja velünk visszafogadó gyakorlatokkal kapcsolatos tapasztalataikat.

Visszafogadó Munkahely Díj 2017

A díjnak sikere van, mert az általános gyakorlattól eltérően itt nem maguk a munkáltatók jelentkeznek a díjra, hanem munkavállalóik jelölhetik a munkáltatókat – ezzel is elismerve a visszafogadó szemlélet kialakítására tett törekvéseiket.

A díjat több kategóriában adjuk át, a legnépszerűbb visszafogadó munkahely díjat az a munkáltató kapja, amelyre a legtöbb jelölés érkezett. A legelkötelezettebb visszafogadó munkahely kategóriában azt a munkahelyet díjazzuk, amelynél – méretből vagy tevékenységből adódóan – kevés esetleg egyetlen visszafoglalkoztatott anya tud pályázni, mégis a történetből kiderül, hogy a munkaadó mindent megtett annak érdekében, hogy visszatérő munkavállaló számára megfelelő feltételeket és lehetőségeket tudjon biztosítani.

Idén, partnerünk a Loffice támogatásával egy újabb kategóriában, a Legközösségibb visszafogadó munkahely díjat is átadjuk. Ezt a címet az a munkahely kapja, amiről a legtöbb gyermekvállalás után visszatérő anya vagy apa gondolja úgy, hogy a “coworking” szellemisége különösen fontos, vagyis a közösségépítésre, a tudás megosztására, illetve a vállalkozási készségek fejlesztésére vagy az innovatív megoldásokra nagy hangsúlyt fektetnek.

 

Évről évre vannak visszatérő jelöltjeink, idén díjazunk is korábban már egy másik kategóriában díjazott munkáltatót. Ugyanakkor nagy öröm számunkra, hogy minden évben sok új munkáltatóra érkezik jelölés, és ők vannak többségben az adott évben jelölt munkáltatók között.

Körkép az elmúlt négy év tapasztalatai alapján

A jelölt munkáltatók között rendszerint ott vannak a nagy multinacionális cégek, akik tudatos, és hosszú távra kialakított felelősségvállalási és esélyegyenlőségi policyval rendelkeznek. Számukra azért jelentős a díj, mert ezen mérhetővé válik, alakul-e olyan mértékben a szervezeti kultúra a törekvéseiknek köszönhetően, hogy a munkavállalók is jelöléseikkel számszerűsíthetően mérhetővé teszik ezt?

A speciálisan nehezen rugalmasítható szektorokból is mindig érkezik ajánlás, ilyen a termelés, vagy az egészségügy. Itt a kötöttségek, a munkajellege és ütemezése okán különösen nagyfokú elkötelezettségre van szükség a munkáltatók részéről a gyerekvállalás utáni visszatérés támogatásához.

Évről évre nagyobb arányban jelennek meg az IT szektorból érkező jelölések, ahol a visszafogadó szemlélet az egyik megtartó erő lehet a munkatársakért folytatott versenyben. Talán itt lehetünk a legnagyobb innováció szemtanúi, mert párhuzamosan történik a nők arányának növelésére való törekvés, és az y generációs férfiak családi részvételét támogató attitűd térnyerése is.

Visszafogadó, elfogadó, közösségi munkahelyek rendezvény

A díjátadó idén a Visszafogadó, elfogadó, közösségi munkahelyek című rendezvényünk keretében valósult meg, amelyben együttműködő partnerünk a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma, amelynek a JÓL-LÉT Alapítvány is tagszervezete.

IMG_1556[1]

A rendezvény bevezetőjében Vég Katalin, MEF elnökségi tagjaként bemutatta a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fórumát, Keveházi Katalin, a JÓL-LÉT Alapítvány vezetője pedig a MEF nőket támogató kezdeményezéseinek elemzésén keresztül bemutatta azokat a strukturális tényezőket, amelyek a kisgyerekes nők munkaerő-piaci visszatérését és megbecsültségét rendszerszintem határozzák meg. Amint elmondta: az anyaság magas társadalmi megbecsülése egyáltalán nem jelenik a munkaerő-piacon, ahol a hátrányokat éppen az anyaságuk okán tapasztalják meg a nők.

IMG_1552[1]

 

A társadalmi felelősségvállalás és elfogadó szemlélet fejlesztését célozzák azok a civil és állami kezdeményezések, amelyek díjakkal, elismerésekkel, hosszútávú fejlesztő programokkal ösztönzik a munkáltatókat a szemléletváltásra. A fogyatékosságbarát munkahely díj egyben egy két éves fejlesztési elköteleződést is jelent a munkáltatók részéről, a társadalmi befektetések díj a vállalatot ösztönzi arra, hogy egy ügy mellett kiállva elköteleződve nyújtson támogatást a munkavállalók bevonásával, a családbarát munkahely díj a vállalatok által benyújtott pályázatok alapján ismeri el családbarát kezdeményezéseket, a biztonságos munkahely díj pedig az OMMF keretében kialakított ösztönző a fizikai és mentális munkavédelmi felelősség fejlesztésére. A Visszafogadó Munkahely Díj pedig a GYES-ről, GYED-ről visszatérő nők által javasolt munkáltatókat díjazza azért, mert a munkavállalók hitelesítése, jelölése alapján rendelkeznek a visszatérés segítő hozzáállással, gyakorlatokkal, amelyeket fejlesztenek is. A beszélgetés egyik konklúziója az, hogy ezek a különböző kezdeményezések által kiemelt területek mind horizontális szempontok egy vállalat / vállalkozás működésében, egymásra is tudják érzékenyíteni a munkáltatókat, és együttműködve tudnak hozzájárulni az elfogadó munkáltatói szemlélet fejlesztéséhez.

 

kerekasztal_CSR

Vég Katalin (Salva Vita Alapítvány), dr. Molnár Klára (Magyar Adományozói Fórum), Ujvári Enikő (Három Királyfi Három Királylány Mozgalom), Nesztinger Péter (NGM), Kánya Kinga

 

A rendezvény második részében beszélgettünk a Visszafogadó Díjra jelölt munkáltatókkal – akik nagyon sok jó gyakorlatot és kezdeményezést osztottak meg a közönséggel. A dilemmák is szóba kerültek: hogyan hat például vissza a kisgyerekes nők visszavételére a vállalatnál egyébként nem jól működő visszajelző, értékelő rendszer. Hogyan lehet a kapcsolattartást mindkét fél számára tervezhetővé tenni és kölcsönös felelősséget vállalni erre vonatkozóan az otthonlét alatt? Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a várandósság – otthonlét – visszatérés időszaka akkor tervezhető és követhető mindkét fél számára, ha folyamatként kezeli a cég ezt az időszakot, és egy jól működő mechanizmust dolgoz ki erre, amelynek egyik kulcspontja a kommunikáció rendszere.

IMG_1563[1]

Kemény Péter (E.ON Magyarország), Kiss Katalin (Magyar Telekom), Nagy Zsolt (BDO Magyarország), Berencz Mercedes (ExxonMobil Magyarország), Keveházi Katalin (JÓL-LÉT Alapítvány)

2017-ben Visszafogadó Munkahely Díjazott munkáltatók:

A Legnépszerűbb Visszafogadó Munkahely: IBM Hungary ISSC Kft,

A jelölő munkavállalók kiemelték, hogy a vállalat az otthonlét alatt folyamatos kapcsolattartással és a visszatérésükkel kapcsolatos tervezhető és érdemi egyeztetéssel támogatta őket. Nagy arányban hangsúlyozták a munkavállalók azt, hogy eredeti munkakörükbe, a szülés előtti csapatukba térhettek vissza a gyermekvállalás után. A rugalmas munkakörök sokféle formája jellemző a cégnél: rugalmas munkaidő tömbösítési lehetőséggel, részmunkaidővel, otthoni munkavégzéssel. A „Stay connected” rendezvény otthon lévő kismamáknak/kispapáknak évente többször megszervezett program, melyen nem csupán HR jellegű tájékoztató hallható, hanem pszichológiai előadások is segítik a résztvevők lelki fejlődését. Ezen kívül lehetőség van a kismamák/kispapák számára a laptop és céges email cím megtartására az inaktív időszak alatt a zökkenőmentes visszatérés érdekében, mentort kérhetnek a HWLC – belső női networking – csapatuk segítségével illetve a céges hírlevelek folyamatos elérésével is elősegítette a cég az inaktív dolgozók számára a kapcsolattartást. Az elmúlt években alkalmazott IBM által támogatott óvodai szolgáltatás több család életét könnyítette meg.

Az IBM Hungary ISSC Kft. egyben a Loffice Legközösségibb Visszafogadó Munkahely különdíjat is elnyerte.

Legelkötelezettebb Visszafogadó Munkahely – megosztott díj

ExxonMobil Magyarország Kft.

Az egyik díjazottunk az ExxonMobil Üzletsegítő Központ Magyarország Kft, ahol a kisgyermekes munkavállalók aránya az aktív munkavállalókhoz képest több, mint 50%. A cég elkötelezettségét mutatja, hogy második éve nagy számú jelölés érkezik a munkavállalók részéről, akik kiemelik a Maternity Coordinator munkájának fontosságát, aki a várandósságtól a visszatérésig minden információt megad a munkavállalók részére, és folyamatosan rendelkezésükre áll, hogy eligazítsa őket az adminisztráció útvesztőiben. A cég sokféle atipikus munkaformát biztosít, mellyel segíti a kisgyermekes szülők visszatérését a munkahelyre, illetve törekszik arra, hogy azonos vagy hasonló pozícióba, illetve szakmai területre térhessenek vissza a munkavállalók. A cégnél működik az ún. Munkavállalói Támogatási Program, amely segítséget nyújt többek között munkahelyi konfliktusok, munkateljesítménnyel kapcsolatos problémák, otthoni stressz, gyereknevelési problémák kezelésében, de szakmai tanácsot lehet kérni a mindennnapi életben felmerülő jogi, pénzügyi és egyéb kérdésekben is. A cég kéthetente közös ebédet szervez a visszatérő dolgozóknak a visszatérés  első három hónapjában.

NXP Semiconductors Magyarország Kft

A jelölő munkatársak kiemelték, hogy a cég hosszú időre visszatekintő tapasztalattal rendelkezik a visszafogadó munkahelyi gyakorlatok kialakítása terén, többen kiemelték, hogy hogy ez megnyugtatóan hatott rájuk is, amikor ebbe az élethelyzetbe kerültek. A cég nyitottan és rugalmasan viszonyul a kisgyerekes munkavállalókhoz, az otthonlét időszakában folyamatos kapcsolattartással a visszatérést követően pedig atipikus munkakörökkel támogatja a visszatérő kisgyermekes nőket.

IMG_1586[1]

A képen partnereink és a díjazottak: Szablár Andrea, Klementz Anna (Loffice), Schmidt Barbara és Berencz Mercedes (ExxonMobil Magyarország), Keveházi Katalin (JÓL-LÉT Alapítvány), Szekér Beáta és Drabik Edina (IBM Hungary ISSC Kft), Kánya Kinga, Győri Eszter (JÓL-LÉT Alapítvány)

Gratulálunk!

Read More

Visszafogadó, elfogadó, közösségi munkahelyek konferencia és díjátadó

Posted on 2017. május 31.

Munkahelyvédelmi akcióterv, mely a GYES/GYED-ről visszatérőkre is vonatkozik

Közösségi szakmai konferencia az élenjáró munkáltatói gyakorlatok elismertetéséért a JÓL-LÉT Alapítvány, a Loffice és a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma közös szervezésében 2017. június 9-én 10.00 – 14.00 között.

Közösségi – mert idén a Legközösségibb Visszafogadó Munkahelyeket is külön díjjal jutalmazzuk együttműködő partnerünk a Loffice felajánlásának köszönhetően.

Szakmai – mert a JÓL-LÉT Alapítvány 2002 óta támogatja szakértelmével az érintetteket – pályaújrakezdő anyákat és az őket foglalkoztató szervezeteket

Munkáltatóknak szóló – a Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma együttműködése biztosítja a munkáltatói szempontok és tapasztalatok megjelenítését.

Idén negyedik éve hirdette meg a JÓL-LÉT Alapítvány a Munkám visszavár pályázatot, ami az ismert munkáltatóknak szóló elismerésekhez képest fordított módon működik, nálunk nem a munkáltatók, szervezetek, cégek, intézmények jelölik magukat, hanem GYES-ről, GYED-ről visszatérő, vagy a gyermekvállalás után új munkahelyen kezdő nők tanúsítják a munkaadó támogató gyakorlatát munkáltatójuk jelölésével.

A munkavállalók a jelöléssel

  • elismerésre méltónak tekintik munkáltatójuk elköteleződését a kisgyerekes női munkavállalók foglalkoztatása iránt,
  • példaértékűnek tekintik a munkáltatójuk gyakorlatát a visszafogadás feltételeinek megteremtésében,
  • saját történetükkel hitelesítik munkáltatójuk visszafogadó szemléletét.

2017-ben összesen 87 jelölés érkezett a civil, illetve a versenyszférában működő szervezetekre, közülük választjuk ki az idei Visszafogadó Munkahely Díjat elnyerő munkáltatókat. 

Ezúton szeretettel meghívjuk

2017. június 9-én megrendezésre kerülő közösségi szakmai konferenciára és díjátadóra.

A rendezvény helyszíne: Loffice (Budapest, Paulay Ede u. 55.)

 

A RENDEZVÉNY PROGRAMJA:

10.00 – Köszöntés és megnyitó

Győri Eszter (JÓL-LÉT Alapítvány) és Szablár Andrea (Loffice)

10.10 – Szabad a pálya? A visszatérés lehetőségei az esélyegyenlőség terén élenjáró vállalatoknál

Előadók: Harangi Rita (Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma) és Keveházi Katalin (JÓL-LÉT Alapítvány)

10.40 – Hányféle a felelősségvállalás?

Kerekasztal beszélgetés a társadalmi felelősségvállalást különböző területeken ösztönző és elismerő kezdeményezések és díjak alapítóival:

Társadalmi Befektetések Díj – dr. Molnár Klára – Magyar Adományozói Fórum
Az Év Családbarát Vállalata Díj – Ujvári Enikő – Három Királyfi Három Királylány Mozgalom
Fogyatékosság-barát Munkahely Díj – Vég Katalin – Salvavita Alapítvány
Biztonságos Munkahely pályázat – Nesztinger Péter – Munkavédelmi Főosztályvezető, NGM

11.30 – szünet

11.45 – Anyabarát munkahely – mitől függ?

Kerekasztal beszélgetés a Visszafogadó Munkahely Díjra jelölt és korábbi években díjazott munkáltatókkal.

Berencz Mercedes – Maternity Coordinator, ExxonMobil Magyarország Kft
Kiss Katalin – HR tanácsadó – Magyar Telecom Nyrt.
Kemény Péter – Integrációs területi referens, E.ON Hungária Zrt.
Nagy Zsolt – HR vezető, BDO Magyarország Kft.

12.45 – Szünet

13.00 – Visszafogadó Munkahely Díj átadó

A díjakat három kategóriában a JÓL-LÉT Alapítvány és a Loffice képviselői adják át.

  • Legnépszerűbb visszafogadó Munkahely
  • Legelkötelezettebb Visszafogadó Munkahely
  • Legközösségibb Visszafogadó Munkahely

A konferencián a részvétel díjmentes, regisztrációhoz kötött.

Kérjük, az alábbi linken jelezze részvételi szándékát: https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLScsJ8ZKhAcJMYsvsnT06YfGrYvBlomcAnmEP_QwIQuf3XfKGg/viewform

További információ: Győri Eszter – gyori.eszter@jol-let.com

A kisgyerekes nők munkavállalása közös ügy –

munkáltatók és munkavállalók együttműködésével valósulhat meg.

Read More

Önbizalom növelés és közösségi támogatás

Posted on 2017. március 16.

A sérült gyermeket nevelő nők sajátos magánéleti kihívásairól és munkavállalási nehézségeiről nagyon kevés szó esik. A 2016. szeptember és 2017. január között megvalósult programunkat a DM Jótettekkel egy jobb világért programjának támogatásával valósítottuk meg.

dmlogo

 

Önbizalom növelés

Önbizalom növelés és megerősítés volt a célja a 6 alkalomból álló tréningsorozatnak, ami a kommunikáció, konfliktuskezelés, önismeret, időgazdálkodás valamint a párkapcsolat és a gyerekekkel kialakított kapcsolat témáit ölelte fel.

A tudás közös

Ebben az élethelyzetben a nők rengeteg olyan készségre tesznek szert, amely a munkavállalásuk során is kiemelkedően hasznos. Ezt azonban nem tudatosítja bennük sem a szűkebb környezetük, sem a szélesebb társadalom.

A sérült gyermek gondozásáért hozott egyéni vállalásokért a nők ( a munkaerő-piac elhagyása, egyéni célok feladása, napi 24 órás rendelkezésre állás, az ellátórendszer hiányosságainak egyéni megoldásokkal való kipótolása) sajnos semmilyen elismerést nem kapnak.

A csoportban kialakult támogató közeg

A “nem vagyok egyedül” érzés és a problémák, kihívások megosztásának lehetősége nagyon erős összetartó kapoccsá vált. Egyéni adományokból a csoport a projekt után is folytatódik havonta egy önismereti csoport találkozóval.

Mit kaptak még a résztvevők?

  • Egymástól támogatást, erősítést, személyes segítséget, barátságokat.
  • A programtól: egyéni tanácsadást, álláskeresési tanácsadást, munkaközvetítést.
  • Egyénileg: lehetőséget a tudásuk megosztására, alkalmazására és fejlesztésére.

KKA_csoport_paintslider

A programot az Önbizalom nap zárta, amelyen Bleisicz Réka sminkes, Pinczi Ildikó fodrász, Dr. Ragány Angéla stylist és Kántor Katalin profi fotós segítette a résztvevők belső és külső harmóniájának kialakítását.

A napot Mauri szabadtánccal kezdtük, amely Hódosi Mónika és Komlósi Boglárka önkéntes felajánlása volt. Az eredmény magáért beszél.

“Egy nap, amikor egy kicsit mindenki újra önmaga lehetett” – foglalta össze az egyik résztvevő.

 

 

Read More

A fogyatékos gyermekeket nevelő nők láthatatlansága

Posted on 2016. április 22.

A JÓL-LÉT Alapítvány hiánypótló kutatást folytatott le: mindeddig nem készült átfogó, a fogyatékkal élő gyermekeket nevelő nők helyzetét feltáró kutatás, amely egyidejűleg vizsgálta volna a fogyatékosság több típusát,  és a az érintett édesanyák munkaerő-piaci helyzetét. Ez utóbbi terület teljességgel feltáratlan volt ezidáig. A kutatás fő következtetéseinek bemutatására az Alapítvány által szervezett Alternatív Anyáknapja című tudás-, állás-, információs és élménybörze keretében kerül sor, április 24-én, a Lauder Javne iskolában.

Az esemény fővédnöke Kováts Adél színművésznő, a Radnóti Színház igazgatója, akinek személyes vallomását – gyermeke kérésére – kizárólag az Alternatív Anyáknapja vendégei tekinthetik meg.

anyaknapja

Háttér:

A nők életében a gyermek születése olyan pillanat, amely sarkaiból fordítja ki a világot. Többet semmi nem lesz ugyanolyan, még ha egyénileg változó mértékű otthon töltött időszak után szép lassan legtöbben vissza is találnak a munka világába, és a korábbi társadalmi kapcsolataik közé.

Egy sérült gyermek születése érzelmileg nehezen feldolgozható trauma az anya és az egész család számára. Nevelése, gondozása rengeteg energiát, türelmet, alázatot és szeretetet igényel, amelyhez nők nagy része nem kap elegendő segítséget, támogatást.  Ez a helyzet az érintett nőket sok esetben hosszú évekre, akár évtizedekre izolálhatja.

A JÓL-LÉT Alapítvány 2014-2015-ben lefolytatott országos kutatásának tapasztalatai arra mutatnak rá, hogy létezik egy olyan női csoport hazánkban, amelynek tagjai 24 órás folyamatos szolgálatot látnak el, ugyanakkor gyakorlatilag láthatatlanná váltak a társadalom, ezen belül is különösen a munkaerő-piac számára.

Pedig a sérült gyermekeket nevelő nők sem vágynak többre, mint bárki más: szeretnének teljes életet élni, aminek része többek között a fizetett, önkiteljesítő munka. A fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci mutatói ugyanakkor minden tekintetben rosszabbak, mint az ép gyermeket nevelőké. Míg az országos átlag az 5 éven aluli gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci visszatérésére vonatkozóan 26%, addig a sérült gyermeket nevelő nők esetén ez az arány mindössze 8,1% a kutatásunk alapján.

A fogyatékossággal élő gyermek ápolása és gondozása elsősorban a nőkre hárul. A munkaerőpiacon kevés az ápolási-gondozási feladatokkal összeegyeztethető atipikus munkalehetőség a számukra, és teljes mértékben hiányoznak azok az összehangolt szakmapolitikai törekvések és intézkedés-, illetve szolgáltatás-csomagok, amelyek élethelyzetüket és a gyermek fogyatékosságát komplex módon képesek lennének kezelni és javítani. A felmérésben részt vevő munkaerő-piacon aktív válaszadók mindössze 33%-a dolgozott részmunkaidőben és mindössze 2,8%-a távmunkában.   Míg az otthonlét és a visszatérés nehézségei az egészséges gyermeket nevelők számára legtöbb esetben átmeneti állapotot jelentenek, addig a sérült gyermeket nevelő nők számára ez az élethelyzet állandósul. Az egyéni jólétet, kikapcsolódást, feltöltődést biztosító fizikai kikapcsolódás, a saját idő megteremtése, a társas kapcsolatok és közösségi életben való részvétel szintén jelentős hiányként jelent meg számukra.

Az országos, fókuszcsoportos és kérdőíves módszertan alapján lefolytatott, nem reprezentatív vizsgálat alapvetően a nemzetközi ide kapcsolódó kutatások eredményeit igazolta vissza. A munkaerőpiacon szinte alig kimutatható a jelenlétük, szinte alig van ápolási-gondozási feladatokkal összeegyeztethető rugalmas munkalehetőség a fogyatékossággal élő gyermeket nevelő nők számára. A fogyatékossággal élő gyermekek melletti munkavégzés azért is nehézségekbe ütközik, mert a fejlesztő szolgáltatások, támogató szolgáltatások elérhetősége területileg kiegyenlítetlen, hozzáférhetőségük, azok magas anyagi vonzata miatt is korlátozott. Hiányoznak azok az összehangolt szakmapolitikai törekvés és intézkedés-, illetve szolgáltatás-csomagok, amely az érintett nők élethelyzetét és a gyermek fogyatékosságát komplex módon képesek lennének kezelni és javítani.

Kijelenthető, hogy fogyatékos gyermeket nevelni hazánkban gyakorlatilag a nő számára a munkaerő-piacról való teljes kiszorulást jelenti, vagy, ha sikerül is valamilyen foglalkoztatásban részt vennie, akkor azzal kell számolnia, hogy munkabére átlagosan 48 %-kal lesz kevesebb az átlagnál.

A kutatás kitért arra is, hogy az érintettek milyennek ítélik meg az egészségügyi ellátórendszert, amellyel legtöbben a gyermek okán folyamatos kapcsolattartásra, együttműködésre kényszerülnek. A kutatásban részt vett szülők arról számoltak be, hogy gyakran nem veszik figyelembe tapasztalataikat, véleményüket, miközben nem kapnak megfelelő és kielégítő információt. Ezért az interneten és sorstársi közösségekben kényszerülnek az ismeretek beszerzésére. A szakvéleményekkel kapcsolatos ellentmondások nehéz helyzetbe hozzák a szülőket, akik gyakran élik meg azt, hogy a döntés felelőssége a végén rájuk hárul. A szülőket nem kezelik partnerként, ezt mutatja az a tapasztalat is, hogy rendszeresen találkoznak lesajnáló és a szülő és a gyermek méltóságát sértő attitűddel.

Az ellátást nem értékelik gyermek-barátnak, mert sokszor indokolatlanul hosszú várakozási idő, a vizsgálatoknál a szülői jelenlétet (vizsgálat, kezelés vagy vizit során) nem támogatja a rendszer, ami a sérült gyermekek esetén meghatározó lenne.  Az egészségügyi infrastruktúrával kapcsolatban az akadálymentesítés problémáit és a megfelelő környezet hiányát (pl. váróterem) emelték ki. Ez pedig elengedhetetlen lenne a gyerekek szakszerű ellátásához. A védőnői szolgáltatás és az orvosi hálózat együttműködésének hiányát és a védőnők tájékozatlanságát is többen említették. Problémaként jelent meg az orvosi igazolások beszerzésének nehézsége és a végleges állapotok esetén az éves ismétléseket felesleges tortúrának tartják a válaszadók.

Nincsenek sokkal jobb helyzetben az oktatási rendszerben sem: a gyerekek többségét kizárólag szegregáltan oktatják, ép társaiktól elkülönítve. Sokszor tapasztalják a szülők, hogy az óvodai, iskolai gondozónők, tanárok elhivatottságán múlik kizárólag, hogyan viszonyulnak a gyerekhez, mennyire segítik a fejlődését. Az integrált intézményekben a fejlesztő pedagógusok túlterheltsége és a pedagógusok szakértelmének nem egységes szintje jelent problémát. Jellemző, hogy a fejlesztő pedagógus több intézményben is dolgozik, így nincs elég idő a foglalkozásokra. A legtöbb szülő gyermeke fejlesztését saját költségén, magánintézményekben kényszerül megoldani.

A sérült gyermekeket nevelő szülők legtöbbször nagyon magukra maradnak problémáikkal. A családon belüli munkamegosztásról elmondható, hogy a nők azok, akiknek legtöbbje minden nap részt vesz gyermeke ellátásában. Ez összhangban áll azzal a hipotézissel, amely szerint hazánkban a sérült gyermekek ellátása elsősorban a nőkre hárul.

Read More